162955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4,4-dimetil-5-tia-2,6-diazibicikllo [4,2,0]okt-2-en-8-on előállítására

162955 21 22 hangyasavas rövidszénláncú alkilészterekkel, így klórhangyasavas etilészterrel vágy halogénecet­sav-halogenidekkel, mint triklórecetsav-klorid­dal képezett keverék-anhidridek alkohollal rea­gáltatva, adott esetben valamely bázis, pl. pi­ridin jelenlétében, szintén átalakíthatók észte­rekké. A XVIII általános képletű vegyületek — ahol R2 hidrogénatomot jelent — sói alatt elsősor­ban a fém- vagy ammóniumsókat, különösen a megfelelő gyógyászati szempontból alkalmazha­tó nem-toxikus sókat értjük, pl. az alkálifém-és alkáliföldfém-, pl. nátrium-, kálium-, magné­zium- vagy kalciumsókat, valamint az ammó­niumsókat, amelyeket ammóniával vagy megfe­lelő szerves aminokkal képezünk, így elsősor­ban alifás, cikloalifás, cikloalifás-alifás és alifás primer, szekunder vagy tercier mono-, di- vagy poliaminok segítségével, a sóképzés szempontjá­ból tehát számításba jönnek a rövidszénláncú­alkilaminek, pl. a trimetilamin, hidroxi-(rövid­szénláncú)-alkilaminek, pl. a 2-hidroxietilamin, bisz-(2-hidroxietil)-amin vagy tri-(2-hidroxietil)­amin, karbonsavaknak a bázikus alifás észterei, pl. a 4-aminobenzoesavas-2-dietilamíno-etilész­ter, alkilén-aminok, pl. 1-etil-piperidin, cikloal­kilaminok, pl. biciklohexilamin, vagy benzilami­nok, pl. N,N'-dibenzil-etilén-diamin. Azok a XVIII általános képletű vegyületek, melyekben például Rj hidrogénatomot jelent, vagy azok, amelyekben az Rí acilcsoportban bázisos csopor­tot tartalmaznak, szintén képezhetnek savaddi­ciós sókat, különösen gyógyászatilag alkalmas nem-toxikus savaddiciós sókat, pl. szervetlen savakkal, így sósavval, kénsavval vagy foszfor­savval, vagy valamely alkalmas szerves karbon­vagy szulfonsavval. Azok a XVIII általános kép­letű vegyületek, melyekben R2 hidrogénatomot és Rí vagy ugyancsak hidrogénatomot jelent, vagy valamely Rj acilcsoport bázisos csoporto­kat tartalmaz, belső só, azaz ikerionos formá­ban is jelen lehetnek. A XVIII általános képletű vegyületek sóit ön­magában ismert módszerek szerint állíthatjuk elő. Így azok a XVIII általános képletű vegyü­letek sói, melyekben R2 hidrogénatomot jelent, oly módon képezhetők, hogy pl. fémvegyületek­kel kezeljük őket, tehát pl. alkalmas karbonsa­vak alkálifémsóival, pl. a-etil-Jkapronsavasr-nát­riummal, vagy ammóniával, vagy valamely al­kalmas szerves aminnal. E reakcióhoz célszerűen a sóképző vegyület sztöchiometrikus mennyisé­gét, vagy csak kis felesleget alkalmazunk. Sav­addiciós sókat a szokásos módon, pl. úgy ka­punk, hogy a vegyületet valamely savval vagy valamely alkalmas anion-cserélő-reagenssel ke­zeljük. A sókat ismert módon átalakíthatjuk a szabad vegyületekké, így a fém- és ammónium­sókat, pl. alkalmas savas kezeléssel, és a sav­addiciós sókat, pl. valamely alkalmas bázikus szer segítségével. Az új I képletű vegyület az alábbiak szerint ugyancsak felhasználható kiindulási anyagként farmakológiailag hatásos vegyületek előállításá­hoz: Ha az I képletű vegyületet valamely XI álta­lános képletű glioxilsavas-észterrel, vagy vala-5 mely aldehid-származékkal, különösen ennek hidrátjával reagáltatjuk, előnyösen magasabb hőmérsékleten és inert oldószer jelenlétében, úgy a XIX általános képletű vegyületet kapjuk, melynek szabad hidroxil-csoportját reakdóké-10 pes, észterezett hidroxil-csoporttá alakítjuk. Az így kapott XX általános képletű vegyületet, ahol Z valamely reakcióképes észterezett hidroxil­csoportot, különösen halogénatomot, és elsősor­ban klór-, vagy brómatomot jelent, valamely 15 XIV általános képletű foszfin-vegyülettel rea­gáltatjuk, és az így kapott XXI általános képletű foszforanilidén-vegyületet, amelyet vizes közeg­ben, célszerűen kb. 5—8 pH közötti vizes közeg­ben állni hagyjuk, ily módon a XXII általános 20 képletű cef-3-em-vegyüIetté alakítjuk át — ahol Rí hidrogénatomot és R2 a szerves RA 2 csoportot jelenti. Egy ilyen vegyületben előszöris vagy a szabad amino-csoportot alakítjuk át ismert mó­don acilamino-csoporttá — ahol acil-csoport 25 alatt valamely szerves sav Ac acil maradékát értjük, így elsősorban a farmakológiailag aktív, a 6-amino-penicillánsav vagy 7-amino-cefalo>­sporánsav N-acil-származékában előforduló acil­csoportot, vagy valamely könnyen, különösen-30 savanyú körülmények között könnyen lehasadó szénsav-fél-származék acil-csoportját, — és az­után szabadítjuk fel a karboxil-csoportot, vagy pedig oly módon járunk el, hogy először az észr­terezett karboxil-csoportot alakítjuk át szabad 35 karboxil-csoporttá, és ez után acilezzük a sza­bad amino-csoportot. A XXII általános képletű vegyületek, de kü­lönösen azok, amelyekben Rj valamely farma-40 kológiailag hatásos, a 6-amino-penicillánsav­vagy 7j amino-cefalosporánsav vegyületben levő N-acil-csoport — ahol az acil-rész valamely szer­ves karbonsavból származik, —ésR2 hidrogén­atom vagy a karboxil-csoporttal együtt vala-45 mely fiziológiailag hasítható észterezett karbo­xil-csoportot képező szerves csoport, e vegyü­letek — a XVIII általános képletű vegyületek­hez hasonlóan — hatásosak mikroorganizmusok ellen, pl. a gram-pozitív baktériumok, így a 50 Staphylococcus aureus, és különösen az ebbe a típusba tartozó penicillin-rezisztens baktériu­mok ellen, pl. már 0,0001 y/ml hígításban, és a gram-negatív baktériumok, pl. az Escherichia coli ellen is hatásosak. Az egyéb XXII általános 55 képletű vegyületek, például azok, melyekben Rí hidrogénatomot és/vagy R2 valamely hidrogén­atommal könnyen helyettesíthető szerves cso­portot jelent, felhasználhatók például épp úgy, mint a megfelelő XVIII általános képletű ve-60 gyületek az előbbiekben leírtak szerint, közben­ső vegyületekként az előbbiekben említett far­makológiailag hatásos vegyületek előállításához. Ugyancsak a XXII általános képletű cef-3-em­vegyületékhez jutunk, ha a XXI általános kép-65 létű foszforanilidénvegyületet valamely alkal-11

Next

/
Oldalképek
Tartalom