162954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glókofuranozid-O-észterek előállítására
162954 19 20 ra melegítjük és 30 perc alatt úgy adunk hozzá 52,0 g dimetilszulfátot, hogy a hőmérséklet 60° fölé ne emelkedjen. 30 percig még 45°-on reagáltatjuk, majd szobahőmérsékletre hűtjük és a reakcióelegyet 1500 ml jeges vízre öntjük. Dietil- 5 éterrel extraháljuk, és az extraktumot vízzel semlegesre mossuk, majd bepároljuk. A maradékot etanolból átkristályosítva tiszta 1,2-0-izopropilidén-3,5-di-0-metil-6-0-benzil-a-D-glükofuranóz keletkezik, fehér kristályos alakban, 10 o. p.: 80—81°; [a]20D =— 43°±1° (c=0,89 kloroformban). 47,0 g l,2-0-izopropilidén-3,5-di-0-metil-6-0--benzil-cc-D-glükofuranóz 800 ml 1 n etanolos sósavas oldatát 16 órán át szobahőmérsékleten 15 állni hagyjuk, majd az etanol nagyrészét a sósavval együtt eltávolítjuk. A maradékot 0—5°ra hűtjük, majd dietiléterben felvesszük, és az oldatot jéghideg telített vizes nátriumhidrogénkarbonátoldattal és vízzel mossuk, nátriumszul- 20 fát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot magas vákuumban desztilláljuk; 180°/0,008 Hgmm-en tiszta etil-3,5-di-0-metil-6-0-benzil-D-glikofuranozid keletkezik, [O]20 D — —9°±1° (c = 1,35 kloroformban). 25 42,0 g etil-3,5-di-0-metil-6-0-benzil-D-glükofuranozid 100 ml abszolút piridines oldatához 100 ml ecetsavanhidridet adunk, 2 órán át 80°-on reagáltatjuk, majd csökkentett nyomáson a piridin és az ecetsavanhidrid főtömegét lepároljuk. 30 A maradékot dietiléterben oldjuk, és az oldatot jég hideg 2 n sósavval, telített vizes nátriumhidrogénkarbonátoldattal és vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot bepároljuk, a 35 180°/0,001 Hgmm forráspontú frakció a tiszta etil-2-0-acetil-3,5-di-0-metil-6-0-benzil-D-glükofuranozid, [a]20 D = +4°±1° (c = 1,25 kloroformban). 42,2 g etil-2-0-acetil-3,5-di-0-metil-6-0-benzil- 40 -D-glükofuranozid 400 ml tiszta etanolos oldatát 4 g 10%-os palládium-szén katalizátor jelenlétében 35°-on, normál nyomáson 2584 ml hidrogén felvételéig hidrogénezzük. A katalizátor leszűrése után csökkentett nyomáson lepároljuk az eta- 45 nolt. A maradékot magas vákuumban gáztalanítva kapjuk a tiszta, színtelen olaj formájú etil-2-0-acetil-3,5-di-0-metil-D-glükofuranozidot, [a]20 D = + 14° + r° (c=l,2 kloroformban). Az anyag mikrodesztillációval tisztítható, f. p. 110°/ 50 0,002 Hgmm. 8. példa. 1,0 g etil-3,0-n-propil-5,6-di-0-szaliciloil-D-glükofuranozid 10 ml 63%-os vizes ecetsavas oldatát 16 órán át 60°-on tartjuk. Ezután az ecetsav főtömegét csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, és a maradékot dietiléterben felvesszük. Az oldatot telített vizes nátriumhidrogénkarbonát oldattal és vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot vékony réteg kromatográfiával tisztítjuk (szilikagélen, kloroform-etilacetát 85:15 rendszerben). Így X képletű tiszta 3,0-n-propil-5,6-di-0-szaliciloil-D-glükofuranóz keletkezik, színtelen olajként, Rf= 0,2; [a]20 D=34,5° + 2° (c=0,5 kloroformban). 9. példa. 20,0 g l,2-0-izopropilidén-3,0-n-propil-5,6-di-0--(2-metoxibenzoil)-GC-D-glükofuranóz 400 ml 1 n etanolos sósavas oldatát 16 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A reakcióelegyet vízsugárszivattyús vákuumban 40° hőmérsékleten bepárolva eltávolítjuk az etanol és sósav főtömegét. A maradékot 0—5°-ra hűtjük, 250 ml telített vizes nátriumhidrogénkarbonát oldatot adunk hozzá és dietiléterrel extraháljuk. A szerves extraktumot telített nátriumhidrogénkarbonát oldattal és vízzel semlegesre mossuk. A dietiléteres oldatot nátriumszulfáttal szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot szilikagélen (0,05—0,2 mm szemcseméret, oszlop) kromatografáljuk, és kloroform-etilacetát 85:15 rendszerrel eluáljuk, majd magas vákuumban gáztalanítjuk. A XI képletű tiszta etil-3-0-n-propil-5,6-di-0-(2-metoxibenzoil)-D-glü:kofuranozidot sárgás olajként kapjuk, [ct]20D = —20°±2° (c = 0,45 kloroformban). A keletkezett anomerelegyet vékonyrétegkromatográfiásan (szilikagélen, kloroform-etilacetát 85:15 rendszerrel) választjuk el, az a-anomer Rf-értéke 0,34, [«]20 D = + 28°±r° (c=l,l kloroformban); a /?-anomeré 0,17, [a]20 D =—54°±1° (c=0,94 kloroformban). A kiindulási anyagot a következőképpen állíthatjuk elő: 35,4 g l,2-0-izopropilidén-3-0-n-propil~ot-D-glükofuranóz 300 ml abszolút piridines és 150 ml metilénkloridos oldatához keverés közben 2 óra alatt 50 g 2-metoxibenzoilklorid 150 ml metilénkloridos oldatát csepegtetjük. További 30 percig reagáltatjuk, majd 20 ml víz hozzáadása után bepároljuk, 50°-on, csökkentett nyomáson. A maradékot dietiléterrel extraháljuk, a szerves extraktumot jéghideg 2 n sósavval, vízzel, telített vizes nátriumhidrogénkarbonáttal és ismét vízzel extraháljuk, nátriumszulfát felett szárítjuk csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot magas vákuumban desztilláljuk; így a tiszta 1,2--0-izopropilidén-3-0-n-propil-5,6-di-0-(-2--metoxi-benzoil)-a-D-glükofuranóz keletkezik, mely 235°-on desztillál át 0,007 Hgmm nyomáson. [a ]20 D== _23° + 5° (C =2,l kloroformban). 10. példa. 5 g 3-0-n-propil-5,6-di-0-szaliciloil-D-glükofuranóz 100 ml 0,1 n etanolos sósavas oldatát 5 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután az etanolos sósavoldat főtömegét csökkentett nyomáson lepároljuk, a maradékot telített vizes nátriumhidrogénkarbonát oldattal semlegesítjük, és dietiléterrel extraháljuk. A vízzel mosott éteres extraktumokat nátriumszulfáttal szárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. Magas nyomáson gáztalanítva a tiszta etil-3-O-n-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10
