162938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiolkarbaminsavészterek előállítására és ilyen vegyületeket tartalmazó herbicid és akaricid szerek

162938 5 6 ront, metiletilketont vagy ciklohexanont vagy erősen poláris oldószereket, így amidokat, külö­nösen dimetilformamidot vagy dimetilacetami­dot, szulfoxidokat, különösen dimetilszulfoxidot vagy acetonitrilt, valamint vizet használhatunk. Használhatunk ezenkívül étereket, így dietil­étert, dioxánt vagy etilénoxidot, éteralkoholokat, így etilénglikolmonometilétert és észtereket, így etil- és amilaeetátot. Szilárd hígítószerként vagy hordozóanyagként előnyösen őrölt természetes ásványi anyagokat így kaolint, agyagot, talkumot, krétát, pirofilli­tet, gipszet, vermikulitot, dolomitot, apatitot, kenet, diatomaföldet, montmorilloinitot vagy őrölt szintetikus ásványi anyagokat, így nagy diszperzitású kovasavat, alumíniumoxidot vagy szilikátot használhatunk. Alkalmazhatjuk ezen­kívül őrölt növényi anyagokat, szervetlen sókat, így kalciumfcarbonátot és szintetikus gyantákat, így fenolgyantákat, karbamidgyantákat és poli­vinilkloridot. Gázalakú hígítószerkémt vagy hordozóanyag­ként alkalmazhatunk aeroszol hajtógázokat, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gázalakúak, így freonokat. Előnyös emulgálószerek a kationos, nem ionos és anionos emulgátorok, így alkilaminok, pél­dául laurilamin, szteariltrimetilammóniumklo­rid vagy alkildimetilbenzilammóniumklo­ridok, polioxietilénalkilaminok, polioxietilénzsír­savészterek, polioxietilénzsíralfcoholéterek, pél­dául alfcilarilpoliglikoléterek, alkilszulfonátok és arilszulfonátok, például nátrium-laurilszulfonát vagy alkilnaftalinszulfonátok, előnyös diszper­gálószerek a lignin, szulfitszennylúgok és metil­cellulóz. Alkalmas segédanyagok a szerves anyagok, stabilizátorok, adhézív szerek, például szappa­nok, kalcium-kazeinát, nátriumalginát, polivinil­alkohol, detergensek, kumaron- vagy indol­gyanták, vagy polivinilbutiléter, gyúlékony anyagok, például cinkpor vagy diciándiamid, oxigént leadó anyagok, például perklorátak, nit­ritek vagy dikromátofc, fitotoxiciiást csökkentő anyagok, például cinikszulfát, vasklorid vayg réznitrát, a biológiai hatást meghosszabbító anyagok, például klórozott terpenilek, emulziót stabilizáló anyagok, például kazein, tragakant­gumi, karboximetilcellulóz vagy pohvinilalkohol és szinergetikus szerek. A készítmények általában 0,1—95 súly%, elő­nyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaz­nak. A találmány szerinti hatóanyagokat szükség esetén együtt alkalmazhatjuk egyéb mezőgazda­sági vegyszerekkel, így inszekticidekfcel, akari­eidekkel, nematociúokkal, vírusölőszerekkel, herbecidikkel, növényi növekedést szabályozó anyagokkal, például szerves foszforsavészterek­kel, karbamátokkal, ditio-(vagy tial)-karbamá­tokfcal, klórozott vegyületekkel, dinitrolvegyü­letefekel, szerves kén- vagy fémvegyületekkel, antibiotikumokkal, szubsztituált di'feniléterekkel és karbamid-triazinofckal, valamint trágyázószé­rekkel. Az alkalmazásra kész készítményeket bármely szokásos módon alkalmazhatjuk, például perme^ tezéssel, ködösítéssel, porlasztással, porozással, beszórással, öntözéssel, füstöléssel, talajjal való 5 összekeveréssel, elpárologtatással és elárasztás­sal, felületi alkalmazással, festéssel, befedéssel, beszórással és bemerítéssel. Az alkalmazásra kész készítmény hatóanyag­koncentrációja általában 0,0001—20 súly%, elő-10 nyösen 0,005—10 súly'%. A hatóanyag mennyisé­gét a készítmény típusától, az alkalmazás mód­jától, céljától, idejétől és helyétől és a gyomok és/vagy atkák fejlődési stádiumától függően vál­toztathatjuk. 15 A találmány szerinti készítményeket az úgy­nevezett ultra-low-volume eljárásban is alkal­mazhatjuk, ékkor 95% hatóanyagkoncentrációt is alkalmazhatunk, vagy felvihetjük a hatóanya­got önmagában is. 20 Az alkalmazott hatóanyagmennyiség 10 árra számítva általában 3—1000 g, előnyösen 30—600 g. Ezt a mennyiséget szükség esetén túl is lép­hetjük vagy kevesebb hatóanyagot is alkalmaz­hatunk. 25 A találmány tehát olyan herbicid vagy akari­cid készítményt nyújt, amely hatóanyagként I általános képletű vegyületet tartalmaz valamely hígítószerrel vagy hordozóanyaggal összekever­ve. Ha folyékony hígítószert használunk, a ké-30 szítmény előnyösen valamely felületaktív szert is tartalmaz. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. A szer előállítását és a kísérleti eredményeket bemu-35 tató példákban a vegyületeket az 1—3. példák­ban szereplő számozással jelöljük. 1. példa 40 18,1 g (0,1 mól) 4-klór-benzilmerkaptán nát­riumsót összekeverünk 150 ml acetonnal. Ezután keverés közben szobahőmérsékleten cseppenként hozzáadunk 16,2 g (0,1 mól) 2-metilpiperidino-45 karbamoilkloridot. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet 2—3 órán keresztül visszafolya­tó hűtő alatt forraljuk a reakció teljessé tétele céljából. Ezután az acetont ledesztilláljuk és hoz­záadunk 300 ml benzolt. A benzolos fázist elvá-50 lasztjuk és 1%-os sósav-oldattal, 1%-os nát­riumhidroxid-oldattal és vízzel mossuk, majd vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk. Ezután csökkentett nyomáson desztilláljuk, először a benzolt desztilláljuk le, majd 26,5 g 4-klórbenzil-55 Ezt a vegyületet az alábbiakban 3. számú vegyü­letként azonosítjuk. Forráspont: 168—172 C0 / 0,5 Hgmm. Kitermelés: 93,3%. Törésmutató: ^»0:1,5779. 60 2. példa 27,9 g (0,1 mól) 3-klór-4-izopropoxibenziltio­karbonilkloridot feloldunk 200 ml acetonban. Az 65 oldatot 0—5 C°-ra hűtjük. Keverés közben csep-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom