162937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-klóretán- (tiono)-foszfonsav-amido-vegyületek előállítására, valamint az azokat tartalmazó növényi növekedést szabályozó szerek

162937 5 6 A találmány szerinti eljárás megvalósításakor 1 mól (tiono)-foszfonsav-^amid-kloridra körülbelül egy mól alkoholt, merkaptánt, fenolt vagy tiof enolt és körülbelül 1 mól savakceptort, 1 mól (tiono)-foszfonsav-észter-kloridra körülbelül 2 mól primer amint vagy ammóniát adagolunk. A reakciókat víziben vagy valamely egyéb alkalmas oldószerben, általában szobahőmérsékleten végezzük. A III és V általános képletű vegyületek kis feleslege nem gyakorol káros befolyást a ' reakcióra. A reakcióelegy feldolgozását a szokásos módszerekkel végezzük. A találmány szerinti anyagok általában színtelen vagy gyengén sárgára színezett, viszkózus, vízben oldhatatlan olajszerű anyagok alakjában keletkeznek, amelyek nem desztillálhatok bomlás nélkül, hanem csak az úgynevezett „szétdesztillálás"-sal, azaz vákuumban kissé megnövelt hőmérsékletei} végzett liosszabb melegítéssel szabadíthatók meg az illó alkotórészektől és ezen a módon tisztíthatók. Jellemzésükre mindenekelőtt a törésmutató szolgál. Ha a vegyületek kristályos alakban válnak le, az olvadásponttal jellemezhetjük őket. A találmány szerint alkalmazható hatóanyagok a növénynövekedés fiziológiai folyamatára hatnák, és ezért növényi növekedést szabályozó anyagokként alkalmazhatók. A hatóanyagok különböző hatásai lényegében az alkalmazás időpontjától függnek, amelyet a mag fejlődési stádiumára vagy a növény fejlődési stádiumára vonatkoztatunk, ezenkívül függnek az alkalmazott koncentrációtól. A növényi növekedést szabályozó anyagokat a növény fejlődési stádiumával összhangban levő különböző célokra használjuk. A növényi növekedést szabályozó anyagókkal például megszakíthatjuk ,a magok nyugalmi állapotát, hogy a magokat bizonyos időpontban csírázásra serkentsük, olyan időpontban, amikor a csírázás kívánatos, azonban a mag önmagában nem mutat csírázási készséget. A magok csírázását a hatóanyagokkal az alkalmazott koncentrációtól függően mind gátolhatjuk, mind elősegíthetjük. Ez a gátlás vagy serkentés a csírafejlődésre vonatkozik. A hatóanyagokkal befolyásolhatjuk a növévények rügyezését, tehát az endogén évritmust, úgyhogy a növények például olyan időpontban hajtanak ki vagy virágoznak, amikor egyébként nem mutatnak készséget a kihajtásra vagy virágzásra. A hatóanyagokkal a koncentrációtól függően elősegíthetjük vagy gátolhatjuk a hajtás- vagy gyökérnövekedést. Így például lehetséges, hogy a teljesen kifejlődött növények növekedését nagyon erősen gátoljuk, vagy pedig a növények erőteljesebb példányokká vagy törpepéldányokká fejlődjenek. Gazdasági szempontból jelentős például a fűnövekedés visszaszorítása az utak és országutak szélén. Továbbá a-növekedést szabályozó anyagokkal gátolhatjuk pázsitok növekedését, így csökkenthető a fűnyírás (kaszálás) gyakorisága. A növény növekedése során az oldalirányú elágazásokat is elősegíthetjük a csúcsi növekedés kémiai megszakításával. Ez például a növények dugványszaporításánál jelentős. A koncentrációtól függően lehetséges az is, hogy az oldalhaj tá-5 sok növekedését gátoljuk, például hogy dohány esetében dekapitálás után visszaszorítsuk az oldalhajtások képződését és így elősegítsük a levélnövekedést. A virágképződés befolyásolásakor a koncent-10 rációtól és az alkalmazás időpontjától függően elérhetjük mind a virágképződés gátlását, mind gyorsulását. Bizonyos körülmények között a virágállományt is növelni kell, mindemellett ezek a hatások akkor lépnek fel, ga a megfelelő keze-15 léseket a normális virágképződés időpontjában végezzük. A hatóanyagokkal á növények levélállományát úgy befolyásolhatjuk, hogy lombhullást idézünk elő, hogy például a betakarítást meg-20 könnyítsük, vagy a párologtatást csökkentjük egy olyan időpontban, amikor a növényeket el kell ültetni. A gyümölcsállományt úgy növelhetjük, hogy több gyümölcsöt vagy magnélküli gyümölcsöt 25 hozunk létre (parthonokarpia). Bizonyos körülmények között megakadályozhatjuk a korai gyümölcshullást is, vagy kémiai ritkítással a gyümölcshullást meghatározott mértékre növelhetjük. A gyümölcshullás növekedését azonban 30 úgy is kihasználhatjuk, hogy a kezelést a betakarítás időpontjában hajtjuk végre, így megkönnyítjük a betakarítást. Ha az éretlen gyümölcsöket bepermetezzük a találmány szerinti vegyületekkel, meggyorsít-35 hatjuk az érés folyamatát és színesebb gyümölc-öket hozhatunk létre. Az alkalmazás céljának megfelelően az új hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpen-40 ziókká, porokká, pasztákká és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben felület-45 aktív szereket, tehát emulgáló- és/vagy diszpergálószereket is alkalmazunk, mimellett például ha vivőanyagként vizet használunk, adott esetben szerves oldószereket is alkalmazhatunk segédoldószerfcént. Folyékony oldószerekként lé^-50 nyegében szóba jönnék az aromás szénhidrogének, például xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, például klórbenzolok, paraffinok, például ásványolajfrakeiók, alkoholok, például metanol és butanol, erősen poláris oldósze-55 rek, így dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint a víz, szilárd hordozóanyagokként a természetes kőlisztek, például kaolin, agyagföld, talkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, például a nagy diszperzitású kovasav és szilikátok; 60 emulgeálószerként a nem ionos és anionos ernülgeátórok, így a pölioxietilénzsír-savészterek, polioxiietilénzsíralfcoholéterefc, például alkilarilpoliglikoléterék, alkilszulfonátok, ariszulfonátok; diszpergálószefként például a lignin, szulfit-65 szennylugok és metilcellulóz. 3