162936. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ureidofenilguanidinek előállítására, valamint az azokat tartalmazó fungicidek

162936 nem károsítják, és melegvérüékkel szemben csak igen kis mértékben toxikusaik. Ha a találmány szerinti eljárásban kiindulási anyagként N-2Haminofenil-N'-n-butil-karbami­dot és NjN'-bisz^karbmetO'Xi-izotiokarbamid-S­-metilétert használunk fel, az A) reakcióegyen­letben vázolt f olyamat megy végbe. A kiindulási anyagként felhasználható 2-urei­do-anilin-származékok a (II) általános képletnek felelnek meg. A (II) általános képletben X elő­nyösen metil-, etil-, izopropil-csoportot jelent, n jelentése O vagy 1,.R és R' hidrogénatomot kép­visel, R" 1—12 szénatomos alkil-csoportot, ben­zil- vagy dimetiljamino-esoportot jelent, A (II) általános képletű 2-ureido-anilin-szár­mazékok közül példaként a következőket említ­jük meg: 2-amino-fenil-karbamid, N-2-amino­-fenil-N'-metil-karbamid N-2-amino-fenil-N-bu-til-karbamndd, N-2J aminoi-fenil-N'-o , ktil-karba­mid, N-2-amino-fenil-N-dodecil-karba.mid, N-2--amino-fenil-N'-2-metoxietil-karbamid, N-2--amino-f enil-N '-benzil -teafbami d. A kiindulási anyagként felhasznált 2-ureido­-anilin-savszármazékok legnagyobb része ismert vegyület [Beilsteins Handbuch der organischen Chemie 13. kötet 20—32. oldal, Berlin 1930; 13. kötet, 1. pótkötet 8—10 oldal, Berlin 1933; 13. kötet 2. pótkötet 14—23. oldal, Berlin—Göttin­gen—Heidelberg 1950]. Az új (II) általános kép­letű vegyületeket a megfelelő nitrovegyületek redukálásával vagy katalitikus hidrogénezésével állíthatjuk elő. A reagensként felhasznált izotiokarbamidéte­rek a (III) általános képlettel jellemezhetők. A (III) általános képletben R'" előnyösen metil­etil- vagy propil-csoportot, míg R" " előnyösen metil- vagy etil-csoportot jelent. A (III) általá­nos képletű vegyületek egy része ismert [Olin és Dains: J. Am. Chem. Soc. 52, 3326 (1930) és 2 933 502. sz. USA-szabadalom]. Az új (III) álta­lános képletű vegyületeket a megfelelő S-alkil­izotiokarbamidéterek és klórhangyasavalkilész­terek ekvivalens mennyiségű lúg jelenlétében végrehajtott reakciójával állíthatjuk elő. A (III) általános képletű vegyületek közül példaként a következőket említjük meg: N,N'­-bisz-karbmetoxi-izotiokarbamid-S-etiljéter, N, N'-bisz-karbetoxi-izotiokarbamid-S-metiléter és N, N'-bisz-karbopropoxi-izotiokarbamid-S-me­tiléter. A reakcióban hígítószerként bármilyen polá­ros szerves oldószert felhasználhatunk. Oldószer­ként előnyösen alkoholokat, így metanolt, eta­nolt vagy izopropanolt, alkoholok vízzel, keto­nokkal, így acetonnal, vagy éterekkel, így dio­xánnal vagy tetrahidrofuránnal készített ele­gyeit, továbbá vizes acetont alkalmazhatunk. A reakció hőmérséklete viszonylag széles ha­tárok között változhat. A reakciót rendszerint 50—120 C°-on, előnyösen 60—100 C°-on hajt­juk végre. A találmány szerinti eljárás végrehajtása so­rán 1 mól 2~ui, eido-anilin-származékot rendsze­rint 1 mól izotiokarbamid-éterrel reagáltatunk. A hozam nem változik lényegesen, ha valame­lyik reagenst legföljebb 20%-os fölöslegben al­kalmazzuk. A reakciót célszerűen a felhasznált oldószer forráspontján hajtjuk végre. Mellékter­mékként alkilmerkaptán képződik. A reakció-5 elegy lehűtése során a végtermékek kikristályo­sodnak és szűréssel elkülöníthetők. A vétgermé­keket kívánt esetben átkristályosítással vagy át­csapással tisztíthatjuk. A találmány szerint előállított vegyületek erős fungicid hatással rendelkeznék. A vegyületek a fungicid hatás eléréséhez szükséges mennyiség­ben nem károsítják a kultúrnövényeket, és me­legvérüékkel szemben igen kevéssé toxikusak. A fentiek alapján az (I) általános képletű vegyüle-15 tekét a mezőgazdaságban fungicid hatású nö­vényvédőszerekként alkalmazhatjuk, elsősorban az Arxhimycetes, Phycomycetes, Scomycetes, Basidiomycetes és Fungi imperfecti gombafajok által okozott megbetegedések megelőzésére és 20 kezelésére. Az (I) általános képletű hatóanyagok széles fungicid hatásspektrummal rendelkeznek, és egyaránt alkalmazhatók a föld feletti és föld alatti növényrészeket károsító gombák, valamint 25 a magokon keresztül fertőző kórokozók pusztí­tására. Az (I) általános képletű vegyületek különösen a lisztharmatot okozó gombákkal szemben ha­tásosak. Ebbe a csoportba elsősorban az Erysi­phaceae családba tartozó gombafajok sorolha­tók; a legfontosabbak közül az Erysiphe, Unci­nula (Oidium), Sphaerotheca és Podosphaera­gombafajokat említjük meg. E gombafajok kö­zül a mezőgazdaság szempontjából a követke­zők a legfontosabbak: Erysiphe ciohoracearum, Podosphaera leucotricha és Uncinula necator. A találmány szerint előállítható hatóanyagok a fentieken kívül a rizsnövények károsodásai­nak megelőzésére és kezelésére alkalmazhatók. 40 Az (I) általános képletű vegyületek előnyös fun­gicid hatást fejtenék ki a Piricularia oryzae-val és Pellicularia sasakii-val szemben, és egyidejű­leg mindkét kórokozó pusztítására felhasználha­tók. Az (I) általános képletű vegyületek utóbb 45 említett tulajdonsága igen előnyös, ugyanis e két kórokozó pusztítását mindeddig csak egymástól eltérő kémiai szerkezetű növényvédőszerekkel sikerült megoldani. Az (I) általános képletű ve­gyületek a megelőző hatáson kívül gyógyító és 50 szisztemikus fungicid hatást is kifejtenek. A találmány szerint előállított hatóanyagokat a rizst vagy más kultúrnövényeket károsító egyéb gombák, így a Cochliobolus myiabeanus, Mycosphaerella musicola, Cercospora persona-55 ta, Botrytis cinerea, Alternaria-gombafajok, Verticillium alboatrum, Phialophora cinerescens és Fugarium-gombafajok, valamint a Xantho^ manas oryzae baktérium pusztítására is felhasz­nálhatjuk. 60 Az (I) általános képletű hatóanyagokat a fel­használás céljának megfelelő, növényvédőszer­ként alkalmazható készítményekké, pl. oldatok­ká, emulziókká, emuigeálható koncentrátumok­ká, szuszpenziókká, pépekké és granulákká ala-65 kíthatjuk. Az említett készítményeket ismert 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom