162933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-tritil-imidazolok és sóik előállítására

162933 5 6 A találmány szerinti új vegyületek — amint az a továbbiakból kitűnik — az összes ismert és a kereskedelemben kapható, ember- és állatgyó­gyászatban alkalmazható antimikotikumok ha­tását felülmúlják. A gombák csoportjába tartozó Candida-félék. Histoplasma, Coccidioides, Parcoccidiodes, As­pergillus-félék és más kórokozók által okozott organmycosis gyógyítására jelenleg csak egy ké­.szítmény az Amphotericin B áll rendelkezésre. Az organmycosisnál alkalomadtán használt Nys­tatin orális adagolásnál nem szívódik fel és ezért az intesztinális szervek gyógyításánál — kivéve a Candida-fajok által okozott fertőzéseket — ha­tástalan. A Nystatin parenterális adagolása az általános toxikus reakció miatt nem javallt. Az Amphotericin B és Nystatin hatásspektru­ma szűk, csupán a sarjadzó gombákra korláto­zódik. Dermatomycosis kezelésére ugyan nagyszámú lokális antimikotifcum használatos, ezek hatóké­pessége azonban vitatható, mivel a bőr mélyebb rétegeibe többnyire nem tudnak behatolni. Jó hatású kereskedelmi készítmény az 0-(2-naftil)­-N-metil-N-(3-tolil)-tiokarbamát, ez azonban onychomycosisínál nem kielégítő behatolóképes­sége miatt hatástalan. Dermatomycosis kezelésére orálisan csak a Griseofulvin használható. Az 0-(2-naftil)-N-me­til-N-(3-tolil)-tiokarbamát és a Griseofulvin szűk, csak a dermatophytonokra korlátozott ha­tásspektrummal rendelkeznek, a sarjadzó gom­bák és a blastomycesek által okozott dermato­mycosis ellen hatástalanok. Az Amphotericin B a vesére különösen toxi­kus, az 1 mg/kg testsúly hatásos dózis a vesében 10 15 20 25 30 35 elkerülhetetlenül károsodást idéz elő. Az Amp­hotericin B Systemmycosisnál csak parenteráli­san — többnyire intravénásán — adható és igen gyakran thrombophlebitishez vezet. Az igen nagy terápiás kockázat miatt amit a vesére ká­ros hatás miatt vállalni kell, az Amphotericin B amúgy is szűk hatásspektruma még tovább csökken. A Nystatin rossz felszívódóképessége miatt csak lokálisan hozzáférhető fertőzési gócok ke­zelésére javallt, tehát ennek hatásspektruma is igen szűk térre van korlátozva. Az 0-(2-naftil)-N-m!etil-N-(3-tom)-tiokarba­mát a bőrön csak lokálisan alkalmazható és ugyancsak szűk hatásspéktrumú. A Griseofulvin csak orálisan alkalmazható és pl. onychomycosis esetén három hónapon át kell adagolni. További hátránya szintén szűk hatás­spektruma és az, hogy lokálisan alkalmazva gyógyhatást jóformán nem idéz elő. Fentiekkel ellentétben például a találmány szerinti (I) általános képletnek megfelelő l-(o­klórfenil-difenil-rnetil)-imidazol igen jó elvisel­hetősége mellett széles hatásspektrumra terjed ki, amely az említett összes készítmények hatás­spektrumait magába foglalja. A találmány szerinti vegyületek orálisan, pa­renterálisan és lokálisan egyaránt alkalmazha­tók. A következő táblázatok a találmány szerinti új vegyületek hatását szemléltetik különböző gombás fertőzések esetén, összehasonlítva azt a technika állásához tartozó vegyületek hatásával. Az in vivo kísérletek kivitelezését a táblázatok után közöljük. (I) képlet 2. táblázat Monohalogénszubsztituált tritil-imidazolok és metilszubsztituált tritil-imidazolok hatása „in vivo" X Candida1 albicans % Cryptococous2 % Trichophyton3 quinkeaum % Mikrosporon3 canis és Trichophy­ton mentahrophytes % Histoplazma1 % Aspergillus1 % o-Cl 100 100 100 100 100 90 m-CL 70 70 80 80 100 60 p-CL 50 50 60 60 100 40 p-F 50 50 50 60 60 60 o-CH3 100 100 90 100 100 80 H1-CH3 50 60 50 50 60 50 1 túlélési arány, % 2 azon állatok %-ban, amelyeknél fertőzés nem fejlődött ki (fertőzésnek nyilvánvaló jele nincsen) 3 100% normális állapotot jelent (nincs megbetegedés) 0% mély, véres fekélyedést jelent. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom