162878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 5-fenil-7-nitro-1,3-dihidro-2H-1,4-benzodiazepin előállítására

162878 9 10 ml vízbe öntjük és a képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük. A kapott terméket szá­rítjuk, 320 ml széntetrakloridban szuszpendál­juk és ezt a szuszpenziót 2 óra hosszat forral­juk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Az ele­gyet azután szobahőmérsékleten 2 óra hosszat keverjük, majd a képződött csapadékot szűrés­sel elkülönítjük és széntetrakloriddal mossuk. Szárítás után 7^nitro-9-fenil-10-i oxo-pipeirazino­[l,2-a]indolt kapunk, lamuelyj 281—285 C°-on bomlás közben olvad és minden tekintetben azonos a 4. példa szerinti eljárás termékével. Hozam: »4,3 g (30,4%). 6. példa: 1,6 g krómsavanihidrid 2 ml vízzel készített oldatát hozzácsepegtetjük 1,6 g 7-nitro-9-fenil­-10-oxo-piperazino[l,2^a]indol és 35 ml ecetsav 10 C° hőmérsékletű elegyéhez. Az elegyet az­után 20 C° hőmérsékleten éjjelen át keverjük. A kapott reaikcióelegyet vízbe öntjük és kloro­formmal extraháljuk. Az elkülönített klorofor­mos réteget vízzel mossuk, vízmentes nátrium­szulfáttal szárítjuk, majd az oldószert csökken­tett nyomáson elpárologtatjuk. Marádéként 1,3 g 2-(2,3-dioxo-piperazin-l-il)-5-mtro-benzofenont kapunk, amely benzol és etanol elegyéből tör­ténő átkristályosítás után .225—228 C°-on bom­lás közben olvadó kristályos terméket képez. Hozam: 1,3 g (73,6%). 7. példa: 10 g l-(2'Haminoetil)-2-etoxikairbonil-3-fenil-5--nitro-indol-hidroklorid és 100 ml ecetsav ele­gyéhez 20 C° hőmérsékleten hozzácsepegtetjük 8 g krómsavanhidrid 8 ml vízzel készített ol­datát. Az elegyet azután 20 C° hőmérsékleten éjjelen át keverjük, majd az így kapott reak­cióelegyet híg vizes ammóniumhidroxid-oldattal semlegesítjük és diklórmetánnal extraháljuk. A diklórmetános fázist elkülönítjük, vizes nátrium^ klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátriumszul­fáttal szárítjuk és az oldószert elpárologtatjuk. A kapót maradékot etanollal forraljuk vissza­folyató hűtő alkalmazásával, majd lehűtjük, a képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük és etanollal mossuk, majd szárítjuk. Az így kapott 2-.(2,3-dioxo-piperazin-l-il)-5-nitro-benzofenoinit benzol és etanol elegyéből átkristályosítjuk; a kapott kristályos termék 225—228 C°-on bomlás közben olvad. Hozam: 6,2 g (71,0%). 8. példa: Az elegyet szárazra pároljuk és • a kapott szi­lárd maradékot 30 ml ecetsavban szuszpendál­juk. Ehhez a szuszpenzióhoz 4 g krómsavan­hidrid 4 ml vízzel készített oldatát adjuk, majd 5 ezt az* elegyet szobahőmérsékleten éjjelen át keverjük. A reakcióelegyet azután híg vizes ammóniumhidroxid-oldattal semlegesítjük és di­klórmetánnal extraháljuk. A diklórmetános fá­zist elkülönítjük, vizes nátriumklorid-oldattal 10 mossuk, majd vízmentes nátriumszulfáttal szá­rítjuk és ezután az oldószert elpárologtatjuk. A kapott bepárlási maradékhoz etanolt adunk és visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Lehűlés után a képződött csapadékot szűréssel 15 elkülönítjük, a szűrőn maradt szilárd terméket etanollal mossuk és szárítjuk. Ily módon 2n(2,3--dioxo-piperazin-l-il)-5-nitro-benzofenont ka­punk; ezt a nyers terméket benzol és etanol elegyéből átkristályosítjuk. Az így 'kapott tiszta, 20 kristályos 2-(2,3-dioxo-piperazin-l-il)-5-nitro­-benzofenon 225—228 C°-ón bomlás közben olr­vad. Hozam: 0,64 g (25,3%). 25 9. példa: 2,6 g 2-(2,3-dioxo-piperazin-l-il)-5-nitro-benzo_ fenon és 200 ml etanol elegyét visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk és eközben 30 hozzáadjuk 1,6 g nátriumhidroxid v 4 ml vízzel készített oldatát. Az elegyet azután további 1 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. A kapott rerakcióelegyhez 50 ml vizet adunk és éjjelen át forraljuk, 35 ugyancsak visszafolyató hűtő alkalmazásával. Ezután az etanolt elpárologtatjuk a reakció­elegyből és a maradékhoz 200 ml vizet adunk. Az ennek során képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, vízzel mossuk és szárítjuk. Az így 40 kapott nyers 5-fenil-7-nitro-2,3-dihidro-lH-l,4--benzodiazepint vizes etanolból átkristályosítjuk. A kapott tiszta kristályos 5-fenil-7-nitro-2,3--dihidro-lH-l,4-benzodiazepin _ olvadáspontja 204—205 C°. Hozam: 0,62 g (30,2%). 45 2,6 g l-cianometil-2-etoxikarbonü-3-fenil-5--nitro-indol, 0,5 g nátriumbórhidrid és 30 ml 60 tetrahidrofurán elegyéhez 20 C° hőmérsékleten keverés közben hozzácsepegtetünk 2,4 g bór­trifluorid-éterátot. Az elegyet éjjelen át kever­jük 20 C° hőmérsékleten, majd az így kapott reakcióeiegyhez 1,2 ml 20%-os kénsavat adunk. 65 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás 5-fenil-7^nitro-l,3-dihádro-2H-l,4(5i -benzodiazepin előállítására, azzal jellemezve, 50 hogy 1. 7-mitro-9-fenil-10-oxo-piperazino{ 1,2-a]indolt valamely oxidálószerrel reagáltatunk, majd a kapott 2-(2,3-dioxo-piperaztoo)-5Tnitro-benzofe-55 nont bázisos hidrolizálószerrel reagáltatjuk, vagy 2. 2-(2,3-dioxo-piperazino)-5-nitro-benzofeno(nt valamely bázisos hidrolizálószerrel reagáltatunk. (Elsőbbség: 1971. szeptember 3.) 2. Eljárás 5-fenil-7^nitro-l,3-dihidiro-2H-l,4-JbenzodÉazepin előállítására, azzai jellemezve, hogy 2-(2,3-dioxo-piperazino)-5^nitro-benzofe­nont valamely bázisos hidrolizálószerrel reagál­tatunk. {Elsőbbség: 1970. szeptember 18.) 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom