162847. lajstromszámú szabadalom • Esőáramú, egyenáramú besűrítő berendezés

3 162847 4 kondenzátorba vezetik, a páráktól elválasztott folyadékot pedig a páratairtályokból szivattyú segítségével viszik el az utána kapraolt besűrítőtestre, vagy pedig sűrítménykénrt elvezetik. Az előbb említett folyadék-gőzkeveréket előelpárologtatással hozzák létre, melynek követe keztében folyadék-gőz keverék jön létre. Az előelpárologtatáshoz azonban az anyagot esetenként 5—10 C°-kal is túl kell hevíteni, ami hőmérsékletre érzékeny anyagoknál megengedhetetlen. Más ismert berendezéseknél a tökéletesebb fűtőfelület-nedvesítést a besűrítendő anyag többszöri recirkulációjávai oldják meg, ami viszont az átfutási időt és ezzel a hőbehatósi időt növeli károsan, illetve hátrányosan. A találmány a fent ismertetett típusú berendezések tökéletesítését célozza egyrészt a besűrítendő folyadéknak a besűrítő felső részében a forrcsövekre való rávezetése, másrészt az alul távozó folyadék-pára szétválasztására szolgáló páratartály kialakítása vonatkozásában. A találmány értelmében fenti célkitűzést ezáltal érjük el, hogy a forrcsövek fölötti elosztó kamrába megfelelően kiképzett keverő-porlasztófejen át egyrészt a besűrítendő folyadékot, másrészt ezen folyadékra nézve semleges gázt (levegő, nitrogén vagy egyéb) juttatunk be, és ez a keverék jut az elosztósapkákra, melyek a forrcsövek fölé vannak helyezve. A gáz-bekeverés célja az, hogy megnöveljük a besűrítendő anyag térfogatát s így nagyobb áramlási sebességet biztosítunk, továbbá biztosítsuk, hogy a fűtőcsöveket az anyag mindenhol befedje. A találmány szerinti berendezés előnye, hogy a térfogat növelését a hőmérséklet növelése nélkül oldja meg. A sűrítés végén azonban a sűrítménytől nagyobb gőz-gáz mennyiséget kell elválasztani: egyrészt a bekevert gázt, másrészt a besűrítésnél keletkezett gőzt. Erre a célra a találmány értelmében a szokásostól eltérő páratartályt alkalmazunk, melynek tengelye a vízszinteshez néhány fok alatt hajlik, hossza pedis az igényeknek megfelelően választható meg. A páratartályba a szétválasztandó folyadék-gázgőz bevezetése érintő irányban történik, s a kialakuló spirális alakú áramlás biztosítja a tökéletes szétválasztást. Fenti intézkedések segítségével elérhető, hogy a besűrítőben a csövekbe áramló folyadék-pára-gőz keverék nagy sebességgeel megforgatva kerül a csövek falára és egyben kismértékű tengelyirányú impulzust is kap, azáltal kezdetben csigavonal alakú pályán halad a cső falán lefelé, ami által tökéletes nedvesítést érünk el a hőátadó felületeken. Ugyancsak csigavonalat fog leírni a találmány szerint kialakított páratartályba belépő folyadék-pára-gáz keverék, amiközben a folyadék és a pára-gáz két külön fázisra válik szét. A találmány szerint enyhén ferdére kialakított pára-tartályból mind a pára-gáz, mind a folyadék eltávolítása könynyen megoldható. A találmány szerinti esőáramú, egyenáramú besűrítő berendezést azzal jellemezhetjük, hogy a csőköteges besűrítő elosztókamrájába a folyadék egy folyadékbevezető csatlakozással és gázcsatlakozással bíró keverő-porlasztó fejen át gázzal összekeverve érkezik, minden egyes förrcsőnek az elasztókamrába nyúló vége felett egy-egy elosztósapka van elhelyezve, amely palástját és fedőrészét és. átszelő, belső falához érintőlegesen futó hornyokkal van ellátva. Az elosztó sapka célszerűen osőkötegfalbán levő kimunkálásokban helyezkedik el, belső fala pedig a forrcsövek meghosszabbítását képezi. A találmány további jellemzője, hogy a páratantály a vízszintestől enyhén — néhány fokban — eltérő tengelyű hengeres edény, amelybe a csőköteges besűrítőből jövő csatlakozás érintő irányban van bevezetve. Ezen csatlakozás bevezetése előnyösen a páratartály magasabban levő részén tortának, míg a páraelvezetés a páratartály legmagasabban fekvő, a folyadék elvezetés pedig legmélyebebn fekvő része közelében van kialakítva. A találmány szerinti besűrítő berendezés főbb előnyei a következők: a) A térfogat növelését a hőmérséklet növelése nélkül lehet megoldani. b) A berendezés egyszerűen előállítható, mivel az elosztósapkák egymás között egyformák és egyetlen darabból állnak. c) Az elosztósapkák elkészítése nem kíván különösebb megmunkálási pontosságot. d) Az elosztósapkák beépítése, cseréje és tisztítása egyszerűen, könnyen megoldható. Az elosztósapkák cserélhető kialakítása azért előnyös, mivel a különböző anyagok besűrítéséhez szükséges különböző gázmennyiségeket megfelelő hatásfokkal csak más-más méretű hornyokkal — azaz cserélhető sapkákkal — használhatjuk ki kellően. e) Már meglevő esőáramú, egyenáramú filmbeoarlokban egyszerűen alkalmazható. f) A keverő-porlasztófej önmagában ismert kivitelű lehet, azonban besűrítőben történő alkalmazása újszerű. A találmányt a továbbiakban egy kiviteli példa kapcsán ábráink segítségével ismertetjük részletesebben. Ábráink közül az 1. ábrán az egyenáramú besűrítő berendezés oldalnézete látható; a 2. ábra az 1. ábra „A" részleetét nagyított léptékben mutatja; a 3. ábrán az elosztósapka hosszmetszetét látjuk: a 4. ábra a 3. ábrán látható sapka felülnézete; az 5. ábra a pára tartály oldalnézete; a 6. ábrán az 5. ábra szerinti páratartály előlnézetét mutatjuk be. A berendezés függőleges 1 csőköteges besűrítője a folyadék számára felül 2b bemeneti 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 I