162831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás-kromatografáláshoz alkalmas akrilét illetve metakrilát polimer előállítására

162831 9 10 rási határértékű) molekulák már egyáltalán nem képesek behatolni a gél pórusaiba és „elu­ciós-térfogattal" rendelkeznek, amely megfelel a gél-szemcsék közötti- térfogatnak. Azok az anyagok, amelyeknek molekulasúlya a kizárási 5 határérték körüli tartományba vagy az alá esik — a kizárási határérték az alkalmazott gébé vonatkozik minden esetben —, általában annál lassabban eluálható, mennél kisebb a molekulasúlya. 10 Az új gélek felhasználhatók pl. igen tág ha­tárú molekulasúllyal rendelekező anyagok elvá­lasztására. A gélt úgy választjuk meg, hogy te­kintetbe vesszük a tervezett alkalmazási célt, 15 vagyis az elválasztandó anyagokat az elérni kí­vánt elválasztási kapacitást és a szűrési sebes­séget. A találmány szerinti gélekkel elválaszt- -hatók mind a kis molekulájú, mind a nagy mo­lekulájú anyagok. 20 Különösen alkalmasak az új gélek 500 fö­lötti, de pl. 10Ö0 fölötti molekulasúlyú anyagok elválasztására is; ilyen anyagokat más mód­szerekkel gyakran nehezen lehet elválasztani. 25 Az új gélek speciális alkalmazása pl.: a poli­merek molekulasúly eloszlásának a megihat'á­rozáisa. Az oligomer tartománvban az anyagok molekulárisán egységesen izolálhatok. így pl. molekulárisán egységes frakciókra bonthatók az 30 oUgofenilének, az oligo-uretánok, az oligo-eti­lénglikolok és az oligo-stirolok. A poMmereknél, pl. a polistirolnál, polivinilacetátnál vagy poli­vinilkloridnál meghatározható a molekulasúly­eloszlás vagy szétbontható, relatíve csekély 35 egyenetlenséget mutató (prepáratív mértékegy­ségben) frakciókra. Az új gélek előnyösen. alkalmazhatók a kol­loidális anyagok elválasztására a valódi oldat­ban levő anyagoktól, különösképpen érzékeny 40 kolloidok, pl. enzimek vagy vírusok elválasz­tására. Előnyös jelenségeket észlelünk az olyan keverékek elválasztására. Előnyös jelenségeket észlelünk az olyan keverékek kezelésekor is, amelyek proteineket vagy polipeptideket, pl. 4S plazmaproteint, enzimeket pl. pepszint vagy pankreász enzimet, vagy hormonokat pl. inzu­lint tartalmaznak. Az új gélek segítségével le­hetségessé válik a poliszaccharidok pl. amilo­dextfinek, heparin vagy amilozok elválasztá- 50 sä is, Az új gélek felhasználhatók komplikált, kü­lönböző egymástól egészen eltérő vegyületet tartalmazó keverékek elválasztására, pl; bióló- 5 5 giai folyadékokéra így növényextrakiturnok vagy mikroorganizmusok, ill. állati szervek extrák­tumainak az elválasztására. Ilyenkor akár el­választást, akár tisztítást érhetünk el. Ezzel äz eljárással elvégezhető pl. a vérplazma, szérű- 60 mok, enzimek és más proteinek, peptidek, nuk­leinsavak, vitaminok, koenzimek, hormonok, antíbiottkumoik, alkaloidák és szénhidrátok frak­cionált elválasztása. A hidrofil gélek speciálisan alkalmasak nagy- 65 molekulájú és ionos anyagok elválasztására, pl. fehérjeanyagok sóelvonására, amely elvá­lasztások kvantitatíve és veszteségmentesen vé­gezhetők. A gélkromiatografálás során kapott első frakciók eluálásával a nagymolekulájú al­kotórészekhez jutunk. Hasonló módon átvihetjük a nagymolekulájű természetes anyagokat pl. a fehérje anyagokat, szénhidrátokat és nukleinsavakat az egyik ionos közegből valamelyik más ionos közegbe, ilyen­kor megváltoztatjuk mind az ionok előjelét, koncentrációját és/vagy az oldat pH-értékét. Az új találmány szerinti gélek alkalmazási technikája nem különbözik a gélkromatográfiá­ban már ismert stacionárius fázisok alkalma­zási technikájától. Szokás szerint úgy járunk el, hogy a gélékkel megtöltjük az oszlopokat, ame­lyekén az eluálószerek le- vagy felfelé haladva átáramlanak. Gyakran célszerű az oszlop meg­töltése közben áramoltatni az oldószert, amivel a gél egyenletesebb eloszlását érjük el. A gélt egyensúly beálltáig előduzzasztásnak kell alá­vetni. Ehhez az előduzzasztáshoz rendszerint ugyanazt az oldószert használjuk, mint. amit a későbbi eluáláshoz kívánunk alkalmazni. Egyes esetekben időmegtakarítás céljából előnyös, ha a kramatografálást nyomás alatt végezzük. Ma­gasabb hőmérsékletek alkalmazása (pl. 30—150 C°) lehetővé teszi olyan anyagok gélkromatog­rafálás't is, amelyek szobahőmérsékleten csak csekély mértékben oldódnak. A kromatógrafáláshoz természetesen felhasz­nálhatjuk az új gélek legkülönbözőbb keveré­keit is. Ilyen keverékek különösképpen akkor kívánatosak, ha tágabb pórusméret eloszlást kívánunk elérni, amellyel nagyobb molekula­sűlytartomáriy fogható össze. Ez az eset áll pl. fenn nagy és kismolekulájú részeket is tartal­mazó polimerek elválasztása esetén, A: A gélek előállítási eljárása 1. példa: a) 6 g dinátriumhidirogénfoszfát, 0,35 g náfc­riumdihidrogénfoszfát, 120 g nátriumklorid és 6,0 g polivinilpirrolidon 1200 ml vizes oldatához érős feeverés közben hozzáadjuk 294 g 2,3-di­acetoxipropilimétakrilát, 6g butándiol-1,4-dimet­akrilát és 1,2 g azo-izobutirodinitril keverékét. A tejszerű szuszpenziót két óra leforgása alatt lassan 75 C°-ra melegítjük és ezen a hőmérsék­leten tartjuk még két óra hosszat. Ezután vízre öntjük. A gyöngypolimerizátum leülepszik az edény fenéikéibe. Többszörös dekanitálással eltá­volítjuk a finom-eloszlású alkotórészeket. Szár radás után 80—95%-os termeléssel kapjuk a tiszta polimerizátum-gyöngyöket, Fajlagos gélágytérfogat (tetrahidrof urán): 3,7 ml/g. -Kizárási határérték: Seb. 1200, melynek meg­§

Next

/
Oldalképek
Tartalom