162829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (cisz-1,2-epoxipropil)-foszfonsav származékok előállítására

162829 6 genidek és -anihidridek előállítása esetén előnyösen a következőkben említésre kerülő, vízmentes közegekben lezajló epoxidképző reakciókat alkalmazunk, ugyanis a savhalogenidek és -anhidridek víz jelenlétében nem eléggé stabilak. Az epoxiképző reakció lezajlása után az öszszes fölöslegben maradt hidrogénperoxidot elbontjuk. A képződött (±)-(cisz-l,2-epoxipropil)-foszfonsavszármazékokat elválasztjuk a szervetlen anyagoktól, és a reakcióelegy. szárazra párlása, vagy kristályosítása után különítjük el. A (± Heisz-l,2-epoxipropil)jfoszfonát-származékokat a találmány szerint úgy is előállíthatjuk, hogy a (II) általános képletű cisz-propenilszánnazékokat előnyösen kb. —10 C° és 150 C° közötti hőmérsékleten szerves persavval, pl. perecetsavval, perbenzoesavval, helyettesített perbenzoesavval, monoperftálsavval, perhangyasavval vagy peroxitrifluorecetsavval reagáltatjuk. Kívánt esetben persav-forrásként peroxianhídrideket is alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen közömbös szénhidrogén-oldószerekben, pl. kloroformban, metilénkloridban, benzolban, toluolban, piridinben vagy etilacetátban hajtjuk végre. A reakcióidő nem döntő jelentőségű tényező, és a reakciót előnyösen a maximális epoxidképződésig végezzük. A legjobb eredményeket általában moláris fölöslegben alkalmazott szerves persavák jelenléte esetén érjük el. Ha a persavak a reakció során erős savakat szabadítanak fel — pl. peroxitrifluorecetsav — a reakcióelegyhez előnyösen puffer-rendszert adunk. Puff erolószerként pl. dinátriumhidrogénfoszfátot használhatunk fel. Hangsúlyozzuk, hogy ha a fenti eljárásban oxidálószerként optikailag aktív szerves persavákat, pl. perkámforsavat alkalmazunk, a reakcióelegyben főtomegében a (cisz-l,2-epoxipropil)-vegyület egyik optikai izomerje képződik. Így pl. ha epoxidképző szerként (± )-kámforsavat használunk fel, főtömegében (—)-(cisz-l ,2-epoxipropil)-f oszf onsavszármazékokat kapunk. A kívánt terméket szakember számára ismert módon, pl. a szerves persav fölöslegének elbontása és az oldószer vagy oldószerek eltávolítása útján különíthetjük el. A (II) általános képletű cisz-propenilfoszfonsav-származékokat továbbá alkalmas oldószerben szerves hidrogénperoxidokkal reagáltatva is átalakíthatjuk (I) általános képletű 1,2-epoxipropil-származékokká. A reakcióban bármely szerves hidrogénperoxidot felhasználhatunk, előnyösen azonban a könnyen hozzáférhető anyagokat, pl. t-butil-hidrögénperoxidot, kuménhidrogénperoxidot vagy amilén-hidrogénperoxidot alkalmazunk. A reakciót általában közömbös szénhidrogén- vagy halogénezett szén^ hidrogén-oldószerekben, pl. a szervés persavakkal végzett oxidációnál felsorolt anyagokban, kb. —10 C° és kb. 100 C° közötti hőmérsékleten, előnyösen 60—90 C°-on hajtjuk végre. Katalizátorként a propenil-vegyület súlyára számítva előnyösen 0,01—5% mennyiségű, a periódusos rendszer Vb és VIb csoportjába tartozó nehézfém-oxidokat, pl. molibdén-, wolframvagy vanádium-oxidot, vagy e fémek komp-5 lexeit vagy ligandumait, pl. molibdén-hexakarbonil-csoportot alkalmazhatunk. Katalizátorként alkálifémhidroxidokat vagy valamely szerves bázist, pl. Triton B-t is felhasználhatunk, azonban a fémoxidok alkalmazása előnyösebb-10 nek bizonyult. A (II) általános képletű cisz-propenilfoszfonsav-származékokat a találmány szerint továbbá úgy is átalakíthatjuk a kívánt epoxidokká, hogy 15 hidrogénperoxiddal és valamely nitrillel reagáltatjuk, amelyek egymással peroxiimidsavakat képeznek. Nitrilként pl. aoetonitrilt, propionitrilt vagy benzonitrilt alkalmazhatunk. 1 mól olefinre számítva legalább k'b. 1 mól per-20 oxidot és nitrilt használhatunk fel, kivánt esetben azonban nagyobb mennyiségű oxidálószert is alkalmazhatunk. Az oxidációt a jelén esetben a nitrilből és hidrogénperoxidból in situ képződő peroxiimidsav végzi, amely a reakció so-25 rán amiddá bomlik. A reakciót általában vizes, vagy rövidszénláncú alkanolt tartalmazó oldószerben, kb. 7—9 pH-tartományban végezzük. Alkoholként hidrogénperoxiddal kompatibilis anyagokat alkalmazunk. A reakcióelegy pH-ját 30 alkálifémhidrogénkarbonát-puffer hozzáadásával, vagy egyéb módszerekkel, pl. alkálifémhidroxid mint nátriumhidroxid folyamatos beadagolásával tarthatjuk a kívánt értéken. A reakció lezajlása után az összes fölöslegben ma-35 radt hidrogénperoxidot ismert módon elbontjuk, és a kívánt terméket szakember számára ismert módszerekkel választjuk el a szerves amid mellékterméktől. Előnyösen olyan nitrilt és oldószert alkalmazunk, amelyek esetén oldhatatlan 40 amid képződik, míg az epoxid-származék oldódik a reakcióelegyben. A felsorolt (I) általános képletű vegyületek a jelentős antibakteriális hatással rendelkező (± )-(cisz-l ,2-epoxilpropil)-foszfonsavsók előállí-45 tásának értékes közbenső termékei. A (±)-(cisz-l,2-epoxipropil)-foszfonsav alkáli-, alkáliföldfém- vagy aminsói, pl. a nátrium-, kalcium-, magnézium-, piperazin-, etiléndiamin-, benzilamin- és fenetilamin-sók igen sok kórokozó 50 ellen fejtenek ki jelentős antibakteriális hatást. A vegyületek mind gram-pozitív, mind gramnegatív kórokozó baktériumok növekedését gátolják. Az antibiotikumok a Bacillus, Escherichia, Staphylococci, Salmonella és Proteus 55 kórokozó-fajok, továbbá azok antíbiotikumrezistens törzsei ellen is hatékonyak. Ilyen kórokozók pl. a Bacillus subtilus, Escherichia coli, Salmonella schottmuelleri, Salmo-60 nella gallinárum, Salmonella pullorum, Proteus vulgaris, Proteus mirabilis, Proteus morganii, Staphylococcus aureus és Staphylococcus pyogenes. A (±)-(ci,sz-l,2-epoxipropil)-foszfonsavak tehát fertőtlenítőszerekként alkalmazhatók a 65 gyógyszerészeti, fogászati és orvosi eszközökön 3