162807. lajstromszámú szabadalom • Halogénkarbonsavanilid tartalmú gyomirtószerek és eljárás a hatóanyag előállítására
23 162807 24 A feltüntetett adatok azt jelzik, hogy egyrészt az összes új vegyület Viola tricolor elleni hatás szempontjából a két összehasonlító készítménnyel szemben jobb hatású, másrészt, hogy főként az árpa és búza, valamint a lucerna és a szójabab sokkal kevésbé károsodik a találmány szerinti vegyületek hatására, mint az összehasonlító készítmények felhasználása esetében. 34. példa: Kikelés előtti eljárás A 27. példával azonos módszerrel a XTX képletű vegyületet a gyomirtó gyakorlatból ismert készítménnyel az N-izopropil-l'-klóracetaniliddel (Propaehlor) összehasonlítjuk. Az utóbbi készítmény ismeretes módon specifikus hatású fűszerű gyomok ellen. Ebben a kísérletben azonban az mutatkozott, hogy az Alooecurus fűszerű gyomfajta ellen nem fejt ki teljes hatást, hasonlóképpen számos széleslevelű gyomfajta ellen sem, emellett a búza túl erős károsodást szenved. H táblázat Hatás gyomok és kultúrnövények ellen kikelés előtti eljárásban 0,25 g hatóanyag/m2 adagban Növényfajták XIX Propaehlor Gyomok Sinapis arvensis 100 60 Anthemis arvensis 100 75 Stellaria media 100 80 Chenopodium album 100 30 Datura stramonium 100 20 Alopecurus myosuroides 95 70 Kultúrnövények Triticum aestivum (búza) 50 Áz eredményekből látható, hogy a találmány szerinti XIX képletű vegyület gyakorlatilag különbség nélkül elpusztít minden gyomnövényt anélkül, hogy a búzát károsítaná. 35. példa: A kikelés előtti eljárásban használt egyik vizsgálati módszer az ún. elővetési-bedolgozási eljárás. (Presowing vagy prepland incorporation.) Ennél a módszernél a kultúrnövények és a gyomok magvait a szokásos módon edényekbe helyezzük, végül a vizsgálni kívánt készítményt egy kisebb térfogatú talajtöimeggel 10 15 20 25 45 50 elkeverjük, ezután a még talajjal be nem takart magvakat a kezelt talajjal takarjuk. így a magvak a kicsírázás pillanatától kezdve képesek a hatóanyagot a takaró talajrétegből felvenni. A kísérletet szokásos módon 4 hét eltelte után értékeljük. Az eredményeket a következő táblázatban foglaljuk össze: I táblázat Hatás gyomok és kultúrnövények ellen elővetési-bedolgozási eljárásban 0,5 g hatóajiyag/m2 (preplant incorporation) Növényfájták Propanil XXII XXIII Gyomok XXII Lolium multiflorum 10 95 90 Alopecurus myosuroides 20 100 100 Sinapis arvensis 60 90 95 Stellaria media 50 95 100 Kultúrnövény Triticum aestivum (búza) Ö 0 0 Ennél a kísérletnél ismét az bizonyosodott be, hogy az új vegyületekkel kémiailag rokon 30 Propanil talaj kezelésnél nem kellő mértékben fejti ki hatását, míg a találmány szerinti vegyületek a gyomnövényekre teljes hatást fejtenek ki és a kultúrnövényeket mint a búzát, nem károsítják. A két vizsgált vegyület közül 35 a XXIII képletű vegyület ezenkívül figyelemreméltó hatást fejt ki levélkezelésnél (kikelés utáni eljárás, v. ö. 30. példa) főként a következő gyomnövények ellen: Sinapis, Stellaria, Chenopodium, Ipomoea, Amaranthus, stb. A 40 gyomok irtásához szükséges adag mennyisége 0,12 g hatóanyag/ma talajfelület. Szabadalmi igénypontok: 1. Gyomirtó készítmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 2—95 súly%~ban valamely A általános képletű halogenkarbonsav-aniMdet •— ahol Xt és X2 klór-, fluor- vagy bróm-atom, X3 hidrogén-, klór-, fluor-, bróm-atom vagy CHCl2-csoport, Z nitro- vagy trifluormetil-csoport, 55 Yi azonos vagy különböző halogén-atom, előnyösen klór-, bróm- vagy fluor-atom, ni =0, 1, 2 vagy 3, Y2 = cianc-csoport, n2 =0, 1 vagy 2, 60 Y3 trifluormetil-csoport, n3 =0,1 vagy 2 ni + n2 + n 3 = 1, 2, 3 vagy 4. tartalmaz adott esetben a szokásos vivőanyagok 65 kíséretében. 12
