162801. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő két gáznemű közeg közötti közvetítő közeges hőátvitelre, főként atomerőművek zárt körfolyamatú gázturbináihoz

.5 162801 6 kívüli állapotban lényegében gőz tölt ki, a hi­deg gázt vezető 1 csatornákkal csatolva. A találmány szerinti hőcserélő ábrázolt pél­dakénti kiviteli alakjának működésmódja, a következő: A hőcserélő akkor van működésképes álla­potban, amikor a forró gázt vezető 2 csator­nák a hideg gázt vezető 1 csatornák alatt he­lyezkednek el. Ezzel ugyanis elérjük, hogy a forró és hideg gázáramot vezető csatornák kö­zött mintegy csatolást létesítő. zárt 3 kamrák­ban a falon keresztül a forró gázokkal érint­kező részében a 4 közeg folyadékfázisa legyen. Ha most megindítjuk a forró gáz áramlását, a gáz a 2 csatornákon átáramolva a falon ke­resztül forralni kezdi a 4 közegnek a zárt 3 kamrákban jelenlevő folyadék fázisát. A 4 kö­zeg tehát fokozott mértékben gőzölög és a gő­zök a zárt 3 kamrák felső részében gyűlnek össze. Ha ugyanakkor a hideg gáz áramlása is meg­indul, a felszállott gőzök a zárt 3 kamráknak a hideg gázáramot vezető 1 csatornákkal való érintkezése folytán kondenzálódnak és mint a 4 közeg folyadékfázisa visszajutnak a zárt 3 kamrák alsó részébe, ahol a leírt módon újra elgőzölögnek. 10 15 20 25 A kondenzálódáskor leadott hőt a falon ke­resztül az 1 csatornában áramló hideg gáz ve­szi fel, amelyet tehát a kondenzálódó gőz fűt. A zárt 3 kamrák fenekén összegyülemlő folya­dékfázist viszont a falakon keresztül a 2 csator­nákban áramló forró gázáram fűti. Az elpá­rolgó folyadékfázist a zárt 3 kamrák felső ré­szén képződő és gravitáció révén az alsó rész­be visszacsurgó kondenzátum pótolja. "Fentiekben a találmányt, oly példakénti ki­viteli alakkal kapcsolatban ismertettük, amely­nél keikét 5 oszlop között nemcsak egy, hanem egynél több zárt 3 kamrát alkalmaztunk. E 40 kamrák közül egyesekben más .4 közeget he-30 35 lyeztünk el, mint a többiben. Mint már emlí­tettük, ennek előnye, hogy a közvetítő 4 közeg paramétereit összhangba hozhatjuk a hőcserélő adott helyén mérhető hőmérséklettel. Fentiek alapján belátható, hogy a találmány szerinti hőcserélő igen alkalmas az előzőkben körvonalazott feladatok megoldására. Számítá­saink szerint például a nukleáris hőforrású zárt körfolyamatú gázturbinák rekuoerátora­ként 'alkalmazva térfoglalása körülbelül csak harmadrésze, nyomásesése pedig körülbelül csak hetedrésze az azonos feladatot ellátó leg­korszerűbb ismert hőcserélők térszükségletének illetőleg nyomásesésének. Szabadalmi igénypontok: 1. Hőcserélő két gáznemű közeg közötti köz­vetítő közeges hőátvitelre, azzal jellemezve, hogy hideg gázáram csatornái (1), ezekkel tár­sított forró gázáram csatornái (2), és e csator­nák között hőcserét biztosító közeg (4), folya­dék- és gőzfázisával töltött zárt kamrái (3) vannak, a csatornák (1, 2) közül legalább egye­seknek a szélessége pedig, legfeljebb 0,7 mm. 2. Az 1. igénypont szerinti hőcserélő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kamrák (3) közül egyesekben más közeg folyadék- és gőz­fázisa van, mint a többiben. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hőcserélő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hegy a gáz áram csatornák (1, 2) egymás fölött elrendezett hosszúkás keresztmetszetű résekbpl (6) álló osz­lopokat (5) alkotnak, és ; a kama&k (3) az osz­lopok között, a résekre merőlegesen vannak elrendezve. 4. A 3. igénypont szerinti hőcserélő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két oszlop <5) kö­zött több kamra (3) van. 1 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója. 7406455. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom