162799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egységes földkeverékek és tápanyag keverékek összeállításának meghatározására

162799 nedvesség: hamu: 50 —60 % 15 —18 % szervesanyag: vízfelszívó 25 —30 % képesség: pH: fajtérfogat: 250 % 3,5 — 4,5 0,15— 0,25 g/cm3 A szervetlen-szerves tápanyagkeveréket — amelyek nem közvetlen termesztő — közegül 10 szolgálnak a növények számára, ugyancsak az ismertetett eljárás szerinti módon állítjuk elő. A találmány szerinti eljárással tehát az alap­anyagokból előállított egyszerűbb keverékek mintegy Märklin-rends/erben használhatók fel 15 a kertészeti termesztés számára alkalmas ke­verékek előállítására s ellenőrizhető formában a növények igényeinek megfelelő állandó tech­nológiával készülő és ellenőrzött minőségű talaj-és tápanyagkeverékek előállítására. Tehát a ta- 20 lálmány szerinti eljárással olyan alapanyag keverék sorozatot nyerünk, amelynek tulajdohr ságait ismerve a különböző alkatrészek felhasz­nálásával és megfelelő százalékos keveréssel az egyes növénycsoportoknak alkalmas egységes 25 földkeverékek állíthatók elő. Ezek a földke­verékek dísznövény-termesztésben, zöldségfélék termesztésére, áltálában üveg alatti termesztés­re igen előnyösen alkalmazhatók. A szerves­szervetlen tápanyagkeverékek pedig szabadföldi 30 zöldségtermesztésben, gyümölcs- és szőlő ter­mesztésben, parisépítésben alkalmazhatók. Le­hetővé válik a találmány szerinti eljárással azoknak a kívánt tulajdonságoknak ismereté­ben, amelyeket a talaj- vagy tápanyagkeverék- 35 kel szemben támasztunk, speciálisan alfcalmaz­haitó talaj- és tápanyagkeverékek előállítása is, ugyancsak állandó technológia és ellenőrizhető minőség mellett. A találmány szerinti eljárás foganatosítására 40 az alábbi kiviteli példákat adjuk meg: 1. példa: Az irodalmi adatok alapján az 1. ábra sze­rinti koordináta-rendszerben — melynek Y tengelye a tápanyag mg/100 g talaj, X tengelye pedig a tápanyag, úgymint nitrogén, foszfor, kálium — ábrázoljuk az ideális tápanyagmeny­nyiség tartományt. Az ábrán ezt az intervallu­mot a vonalkázott rész jelenti. Ezt követően ugyanazon koordináta-rendszer­ben ábrázoljuk a tényleges állapotnak megfelelő tápanyag-viszonyokat. Miután a vonalkázott te­rület és a tényleges állapotot jelző görbe közötti terület arányos a tápanyagállapat torzulásával, kiszámítjuk a szükséges módosítást. Az egyeséges keveréket a továbbiaíkban az önmagában ismert eljárással összeállítjuk. 2. példa: Komponensként egységes keverék előállításá­hoz a következő, önmagában ismert eljárással előállított alapkeverékeket használjuk: 45 50 55 60 65 6 A = szerves komponensek alapkeveréke; B = szervetlen vázrészek keveréke: C = tápanyaghordozók keveréke. Ezek felhasználásával különböző típusú spe­ciális keverékeket készítünk. A variációs lehető­ségeket — alap- vagy közbenső keverékek fél­használásával — a 2. ábra szemlélteti. Az ábrán Xi,2... n pl. zöldségtermesztésre alkalmas táp­anyagkeverékeket, Mi ,2... n például dísznövény vagy zöldség­termesztésre alkalmas földkeverék-típusokat, Nj ,2... n szőlő, és gyümölcstermesztésre alkal­mas szervetlen-szerves tápanyagkeverékeket, Yt ,21.. n pedig erdészeti földkeverékeket je­lenthet. Ily módon teljesen mesterséges talajkeveré­kek is előállíthatók. A találmány szerinti eljárással készített talaj­keverékeknél — elenyészően kicsi a lehetőség a növényi kártevőkkel vagy kórokozókkal való fertőzőttségének. A komponensek ilyen szem­pontból „sterilek", ezért maga a talajkeverék nem szorul sterilizálásra, ami a kertészeti üze^­mefcnek egyébként is nagy problémájuk. A szükséges biológiai aktivitást az egyes keve­rékeknél komposzt hozzáadásával biztosítjuk. E komposzt azonban szabályos érlelési folyama­ton átesve az előírásoknak megfelelően gyakor­latilag számottevő mértékben növényi kártevő­ket és kórokozókat nem tartalmaz. A találmány előnye abban áll, hogy a főbb növénycsoportok igényeinek tudományos alapon "való kielégítésére egységes technológiával, gra^ fikus eljárással olyan egységes talajkeverékek állíthatók elő, amelyek üzemszervezési, munka­erőgazdálkodási és így üzemen belüli termesz­tési szempontokat figyélembevéve gazdaságo­saik, stabilak, az eddig empirikus- módon készí­tett helyett széleskörűen alkalmazhatók. Előny­ként mutatkozik továbbá, hogy minden, a nö­vények igényeinek megfelelően módosított ösz­szetételű talajkeverék előállítható a találmány szerinti eljárással, tehát az eljárás igen sok területre kiterjeszthető. Az eljárás segítségével mind általános, mind pedig speciális igényeket kielégítő talajkeverékek előállíthatók. Ä talál­mány szerinti eljárás alkalmazásával az egysé­ges talajkeverékek mellett egységes komrolex szervetlen-szerves tápanyagkeverékek is előál­líthatók. Ezek a szervestrágyák, az N, P és K műtrágyák a mikroelemek megfelelő irányban, egyszerre, egy munkafolyamatbafi való felvéte­lét teszik lehetővé, aminek főként gazdasági je­lentősége nagy. ' A találmány szerinti eljárás azon foganatosí­tási módjánál, amikor alapanyagként osli tőze­get használunk, előnyként mutatkozik, hogy az osli tőzeg, mint lassan átalakuló szervesanyag a mikro-elemek felvehetőségét, reverzibilis alak­ban való megkötődését és így a növények általi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom