162771. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tapadó rostszálakból álló szövedék (fátyol) előállítására

162771 !7 •Táblázat 18 FolyaPapír Nedves dék Felü . , enntesi ' let

szög Ül statákuis Csúszási szög S|MÓ

_ száraz nedves ,. • (H,0) % fényező A B C D E F 64,2° 77,3° 78,9° 95,,1° 95,1° 101,18° 75,2 76,9 76,5 76,6 75,i9 77,4 20,7° 12,7° 18,8° 1:7,7° 20,7° 20 ,,0° 31,1° 25,8° 23,0° 12,3° 13,3° 29,8° .80 .48 .42 .2.2 .24 .57 Fenti táblázatból megállapítható, hogy a minták felületeit a víz érintési szögének növekvő sorrendjében helyeztük el és ezt annak a feltételezésével végeztük, hogy az említett érintési szögnek nagyobb jelentősége van, mint ahogy azt a végzett kísérletek bizonyították. Ténylegesen az összes érintési szög viszonylag nagy. Meg kell említeni, hogy a legkisebb érintési szöget felmutató A felület és a legnagyobb érintési szöget mutató F felület, mint már említettük, a korábbi ismert eljárások során papír tömörítésére alkalmazott felületeik és azok egyikét sem alkalmazzuk a találmány szerinti kialakításinál. Azonban a nedves csúszási szög a 3 :1 víz és rost arányt figyelembe véve mind az A, mind pedig az F felület esíetében lényegesen nagyobb, mint a többi felületeknél. A Teflonból vagy hasonló gyantából kialakított felületek, a D csiszolt szilárd gyantatfelület és a részben gyantából, részben fémből kialakított E felület nedves csúszási szöge rendkívül kicsi, kevesebb mint a fele a csiszolt vagy matt A és F krómfelületéknek. Meg kel emtótenii, hogy a D és E Teflon gyanta felületek nedves csúszási szöge kiséfoib, mint a száraz csúszási szög, s.z ebbe a típusba tartozó gyanták különleges tulajdonsága következtében. A D és E gyaníts felületeknek a táblázaton feltüntetett tulajdonságai lényegileg megegyeznek és azok bánmelyiike aikaílmazihafó a találmány keretében. Előnyöselbb az E felület alkalmazása, mivel annak tairtóssága joibb. Az E felülettel is kísérleteket végeztünk, mielőtt lekopott volna olyan mértékiben, hogy az alsó fémfelület kinyúló részei a felület felszínére kerültek volna és a vizsgálatok gyakorlatilag azonos tulajdonságokat mutattak ki. A felület tulajdonságai a leküpás előtt szinte megegyeztek a csiszolt D felülettel. Ennek megfelelően, Teflon vagy hasonló gyanta burkolattal ellátott, fúvatott, vagy maratott fémgörgő azonnal alkalmas a találmány szerinti alkalmazásra és az adott esetben finom, részben gyantából, részben fémből álló jó tartósságú felületté kopik le. A díudorokkal kiképzett B és C fémfelületeknél a táblázat szerint nagyobb a csúszási szög, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 mint a gyantából vagy részben gyantából kialakított felületeknél, ezek a csúszási szögek azonban lényegesen kisebbek, mint az ismert eljárásoknál alkalmazott tömörítő A és F felületek. A kib. 3 fi simasági értékű simaságnak megfelelően kidolgozott felület nedves csúszási szöge kisebb, mint a simább kiképzésű B felületé, azonlban mindkét felület teljesen kifogástalanul alkalmazható papír tömörítésére 3 : 1 víz és rost arány mellett, vagy ennél alacsonyabb nedvességtartalom esetében is, beleértve az ismert eljárásoknál még megengedett nedvességtartalmat is. A felületek érdesítésének felső értékét gyakorlati megfontolások szerint abból kiindulva állapítjuk meg, hogy durvább felületek alkalmazása esetén a papíron nyomok maradhatnak. Ilyen alapon határozták meg felső értékként a 4,4 ft simasága értéket, azonban ennél durvább felületek is alkalmazhatók meghatározott esetekben, ha az bizonyos esetekben előnyösnek mutatkozik és amennyiben amniak alkalmazása papíron nem hagy nyomot. A közölt táblázatból ímegállapítható, hogy a felületnek a nedves szalaghoz, mint papír, vagy műanyag hártya, viszonyított súrlódási tulajdonságai nem alkalmasak annak meghatározására, hogy egy felüllet alkalmas-e a találmányunk szerinti alkalmazásban. így pl. az A, C, E és F felületek száraz csúszási szöge igen hasonló, azonban élesen eltérnek egymástól nedves csúszási szögük tekintetében, és csupán a kis nedves csúszási szögű felületek alkalmasak a találmányunk szerinti megoldásnál való felhasználásira. Megállapításunk szerinti a nedves statikus súrlódási tényező, melyet a megfigyelt szögből lehet kiszámítani, alkalmas arra, hogy megfelelő számértéket adjunk valamely felület viszonylagos súrlódási ellenállását tekintve a nedves papír szalaghoz viszonyítva. Kiindulva az A felület nedves statikus súrlódási tényezőjével, mely felüliét, mint már említettük, nem alkalmas a találmány szerinti alkalmazásra és amennyiben ezt százalékos értékben 100%Hban vesszük, úgy a további, a táblázatban szereplő felületeknél az ehhez viszonyított súrlódási tényezők kib. a következők: B: »2% C: 70%; D: 37%; E: 40%; F: 95%. Ezek a megállapított értékek lehetővé teszik a különböző felületek súrlódási ellenállásának meghatározását nedves papírszalag vonatkozásában kb. 3 :1 víz és rost arány mellett. Ebből az a következtetés vonható le, hogy 85%, vagy ennél kisebb súrlódási ellenállású felületek, így a csiszolt króm súrlódási ellenállása alkalmazható a találmányunk esetében. Egy további lehetőség a tényleges nedves szalaghoz viszonyított súrlódási ellenállás kifejezésére ezeknél a felületeknél a kiszámított nedves statikus súrlódási együttható alkalma^ zása. A táblázatból megállapítható, hogy ez az együttható nem haladja meg a 0,!5-t. A találmány szerint kialakított alacsony súrlódása elleniállású felületek alkalmazása nem 9