162766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formamidin-származékok előállítására

11 mészkő-zúzalék, ataclay, dolomit, diatomaföld, 'kiosapott kovasav, alkáliföldfémszilikátok, nát­rium- és káliumalumíniumszilikátok i(földpát és csillám), kalcium- és magnéziuansziulfát, magné­ziuimoxád, őrölt műanyagok, műtrágyák, így 5 ammóniumszulfát, ammóniumfoszfát, ammóni­umnitrát, karbamid, őrölt növényi termékek, mint gabanaliszt, falkéregliszit, fenyőfaliszt, dió­héj liszt, cellulózpor, növényi kivonatok mara­dékai, aktívszén, st/b. önmagukban vagy egy- 10 mással keverve jönnek tekintetbe. Granulátumok egyszerű módon úgy állíthatók elő, hogy az <I) képletű hatóanyagot valamely alkalmas szerves oldószeriben feloldjuk és az így kapott oldatot valamely granulált ásványi 15 anyagra, például attapuigitra, szüfciuimdioxidra, granulált kalcitra, bentonitra, stb., felvisszük és utána a szerves oldószert ismét lepároljuk. Polimergraniulátumokat is előállíthatunk oly 20 módon, hogy az {I) képletű hatóanyagot poli­merizálható vegyületekkel (karíbamid/formalde­hid; diciándiamid/formaldehid; melamin/forim­aldehid; és más hasonlók) összekeverjük, imajd kíméletes .polimerizációt végzünk, amelynek so- 25 rán a hatóanyag nem károsodik és ezalatt az idő alatt a granulálási is elvégezzük. Kedve­zőbb azonban az, ha kész, pórusos polimergra­nulátumokat i(fcanbamid-formald;ehid, poliakrü­nitril, poliészter és mások), amelyek megthatá- 30 rozott felülettel és kedvező — előre meghatá­rozható — adszorpció/deszorpció-aránnyal rendel­keznek, a hatóanyaggal például oldat formájá­ban (alacsony forráspontú oldószerben oldva) impregnálunk és utána az oldószert eltávolít- 35 juk. Ilyen polimergranulátumok 300 g/liter és 600 g/liter rázósúllyal anendelkező mikirogranu­látumok alakjában porlasztókkal is felvihetők a kezelendő felületre. A porozás nagyfelületű haszonnövény-kultúrákra repülőgépekről is el- 40 végezhető. Granulátumok úgy is készíthetők, hogy a vivőanyagot a hatóanyaggal és az adalékanya­gokkal összesajtoljuk és utána aprítjuk. ,45 Ezekhez a keveirékeklhoz továbbá a hatóanya­got 'stabilizáló adalékok és/vagy nem-ionos, an­ionaktív és kationaktáv anyagok adhatók, ame­lyek például a hatóanyagoknak a növényeken vagy a növényrészeken való tapadását javítják 60 (tapadástfokozó- és ragasztószerek) és/vagy jobb nedivesátihetőséget X^dvesítőszerek), valamint diszpergálhatóságot (aiszpergálászerek) biztosíta­nak. E célra például a következő anyagok jönnek 55 számításba: olaj^mész-ikeverékek, oellulóznszár­mazékok (mietiicellulóz, feaalboximetiloellulóz), hidroxáatilénglikoléterei olyan mono- és dialkil­fenoloknak, amelyek molekulánként 5—IS eti­lénoxidot és az alkilgyökben 8.—9 szénatomot 60 tartalmaznak, ligninszulfonsav, ennek alkálifém-és alkálifiöldfémsói, poláetiléngiilkoléterek i(car­bowax), olyan zsíralkoholpoliglikoléterek, ame­lyek molekulánként 5—20 etilénoxidgyökkel és a zsiralkoihol-részlben 8-^1.8 szénatommal rendel- 65 12 kéznek, etilénoxid, propilénoxid, polivinilpirro­lidonok, polivinilalkoiholok kondenzációs termé­kei, karibamid-farmiaidehidJkondenzáció's termé­kek, valamint latex-anyagok. Víziben diszpergálható hatóanyagkonoentrátu­mok, azaz permetezőporok '(wettalble powder), paszták és emulziókoncentrátumok olyan sze­rek, amelyek vízzel minden (kívánt koncentrá­cióra h/ígítlhatók. Ezek a szereik hatóanyagból, vivőanyagb'ól, adott esetben a hatóanyagot stabi­lizáló adalékokiból, ifelületaktívanyagiból, hab­zásgátló szereikiből és adott esetben oldószerek­ből állnak. A permetezőporokat és pasztákat úgy állít­juk elő, hogy a 'hatóanyagokat diszpergalosze­rekkel és por alakú vivőanyagokkal alkalmas berendezésekiben a homogenitás eléréséig ös­szekeverjük és megőröljük. Vivőanvaigokként például a szilárd készítményekre előzőleg meg­adott anyagok jönnek számításiba. Bizonyos ese­tekiben előnyös, ha különböző vivőanyagok ke­verékeit alkalmazzuk. Diszpergálászerekként pél­dául a következő anyagok használhatók: szul­fonálrt naftalin és szuifonált naftalin-jszármazé­kok formaldehiddel alkotott kondenzációs termé­kei, naftalin, illetve naiftalinszultfonsavak fe­nollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékei, valamint a ligninszulfonsaiv alkáli-, ammónium- és földalkálisói, továbbá alkilaril­szulfonátok, a dibutilnaftalinszulfonsaiv alkali­es földalkáhfémsói, zsíralkoholszulfátok, így a szulfatált hexadekanolok, heptadekanolok, okta­dekanolok sói, a szulfatált zsíralkoholglikoléter sói, az oleilmetiltaiurid nátriumsója, diteraier aoetüénglikolok, dialkil-dilaurilammóniumklorid t és zsírsavas alkáli- és földalkálifémsók. Habzásgátló szerekként például szilikonok jönnek tekintetbe. A hatóanyagokat az előzőekben felsorolt ada­lékokkal oly módon keverjük, őröljük, szitáljuk és passzírozzuk, hogy a permetezőporoknál a szilárd részek 0,02—0,04 mm-t és pasztáknál 0,03 mm-t ne lépjék túl. Emulziócentrátumok és paszták előállításához az előzőekben meg­adott diszpergálószereket, szerves oldószereket és vizet használunk. Oldószerekként például a következő anyagok jönnek számításba: alkoho­lok, benzol, xilolok, dimetilszulfoxid és a 120— 350 °C közötti hőmérséklettartományban forró ásványolajpárlatok. Az oldószereknek gyakorla­tilag szagtalanoknak, a hatóanyagokkal szemben közömböseknek kell lenniök és nem lehetnek fitotoxikusak. A találmány szerinti szerek továbbá oldatok alakjában is alkalmazhatok. Erre a célra a ha­tóanyagot, illetve az (I) általános képletű ha­tóanyagokat alkalmas szerves oldószerekben, ol­dószerelegyekben vagy vízben oldjuk. Szerves oldószerekként alifás és aromás szénhidrogének, ezek klórozott származékai, alkilnaftalinok, ás­ványolajok önmagukban vagy egymással ke­verve alkalmazhatók. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom