162760. lajstromszámú szabadalom • Eléjárás 18-metilén-pregnánok előállítására

162760 Hasonló hatással rendelkeznek az említett de­hidro-vegyületek és az egyéb fentiekben felso­rolt származékok is. A találmány értelmében az új 18-metilén-szte­roidokat úgy állítjuk elő, hogy a III általános képletű vegyületekben — ahol X a fentiekben megadott jelentésű, Yj hidroxil-csoportot és hidrogénatomot vagy egy szabad vagy ketálozott oxo-csoportot jelent, Y2 egy szabad vagy ketálozott oxo-csoportot képvisel R jelentése hidrogénatom vagy egy szabad vagy észterezett hidroxil-csoport — és amelyekben az 5-ös szénatomból kiindulva egy kettőskötés van jelen, mi mellett Yi és Y2 egyidejűleg nem jelenthet oxo-csoportot, a ketálozott oxo-csoportokat szabad oxo-esopor­tokká alakítjuk és/vagy adott esetben a 3-hid­roxil-csoportot oxo-csoporttá dehidrogénezzük és kívánt esetben egy észterezett R hidroxil­csoportot önmagában isimért módon szabaddá teszünk, és/vagy a kapott A4 -3-oxo-vegyületek­ben a 6,7-helyzetben és 10-metil^vegyületek ese^ tén a 6,7 és/vagy 1,2-helyzetben egy kettőskö­tést alakítunk ki. A fenti III általános képletű kiindulási anya­gokat az alábbi módokon állíthatjuk elő: a) a megfelelő 18-aminometil-pregnán-vegyü­letek, előnyösen ketálozott 20-oxo-csoporttal rendelkező 18-amino-metil-pregnán-vegyületek N-oxidjait magasabb hőmérsékletre melegítjük, vagy b) a megfelelő 18,20-dihidroxi-18,20-ciklo-18--homo-pregnán-vegyületek 18-szulf onsavészte­reit erős bázisokkal hasításnak vetjük alá, vagy c) 18-oxo-szteroidokat, előnyösen védett 20--oxo-csoporttal rendelkező 18-oxo-szteroidokat Wittig-reakciónak vetünk alá. A fenti a) módszer esetében olyan tercier 18-raminometil-JSzteroid-N-oxidokat alkalmazunk, amelyek a 13-szénatomon a csatolt rajz szerinti IV részképletnek megfelelő helyettesítő csopor­tot — ahol Rí és R2 azonos vagy különböző szénhidrogéngyököket, előnyösen rövidszénláncú aíkil-gyököket képviselnek — tartalmaznak, és ezeket a vegyületeket valamely, a vegyület bom­lási hőmérsékletén a reakció szempontjából kö­zömbös oldószer vágy szuszpendálószer jelenlé­tében vagy enélkül, magasabb, előnyösen 150 C° és 250 C° közötti hőmérsékletre melegítjük. A reakció szempontjából közömbös oldószerként, illetve szuszpendálószerként például tetralint, dekalint vagy kollidint alkalmazhatunk. A ki­indulóanyagot előnyösen oldószer, illetve szusz­pendálószer nélkül vetjük alá száraz pirolizis­nek, célszerűen vákuumban, például nagyvá­kuumban, amikoris a reakciótermék szublimál­tatás útján különíthető el. A kiindulási anyagokban jelenlevő érzékeny funkcionális csoportokat kívánt esetben önma­gában ismert módon védhetjük a reakció lefoly­tatása előtt. Különösen a szabad hidroxil-csopor­tok védhetők észterezés vagy éterezés útján, az oxo-csoportok pedig ketálozás útján. Az eljárás kiindulási anyagai önmagában is­mert módon állíthatók elő 18-aminometil-szte-5 roidokból alkilezés és~-N-oxiddá való alakítás út­ján, például hidrogénperoxid vagy szerves per­savak segítségével. A fentiekben említett 18-aminometil-szteroi-10 dok részben már ismert vegyületek. Előállításuk például a megfelelő 18-ciano-szteroidokból tör­ténhet, komplex könnyűfémhidriddel, például li­tiumalumíniumhidriddel való redukálás útján. A fenti b) módszer esetében a 18,20-dihidroxi-15 -18a,20-ciklo-184iomo-pregnán-vegyületek emlí­tett szulfonsavésztereit alkalikus szerek segítsé­gével hasítjuk. Ennek során a megfelélő 18-me­tilén-20-oxo-pregnán-vegyületek keletkeznek. Alkalikus szerként elsősorban erős bázisok, így 20 alkáli- vagy alkáliföldfémalkoholátok, például kálium-terc.-butilát, alkálifémamidok, így nát­riumamid vagy pedig alkálifémhidridek, így nátriumhidrid jöhetnek tekintetbe. A reakció lefolytatására oldószerként előnyösen valamely 25 alkoholt, különösen rövidszénláncú alifás alko­holt, például metil-, etil- vagy terc-butilalko­holt, továbbá dimetilformamidot, dimetilszulf­oxidot vagy dioxánt, adott esetben víz jelenlé­tében alkalmazhatunk. A reakcióhőmérsiklet 30 előnyösen O C° ós 100 C° között lehet. Az egész eljárási változat kiindulási anyagait a csatolt rajz szerinti részképlet-folyamatábra szerinti módon állíthatjuk elő. A (G) típusú ve-35 gyületben R alkil- vagy aril-csoportot jelent. Az említett részképlét-folyamatábrán látható (A) típusú vegyületnek a (B) típusú vegyületté történő átalakítása például valamely Grignard­reagenssel önmagában ismert módon való keze-40 lés, például metilmagnéziumkloriddal tetrahid­rofurán és toluol elegyében való reagáltatás út­ján történhet. A (B) típusú vegyületnek a (C) tí­pusú vegyületté való dehidrogénezése a hat­vegyértékű króm vegyületeinek segítségével 45 például piridin ós krómsav elegyével vagy Kilia­ni-oldattal folytatható le. A (C) típusú vegyület­nek a (D) típusú vegyületté való gyűrűzárása valamely erősen alkalikus közeggel, előnyösen alkálifémalkoholáttal, például kálium-terc.buti-50 láttál alkoholos oldatban való kezelés útján tör­ténhet. A (D) típusú vegyület hidrogénperoxid­dal és nátriumhidroxid-oldattal való kezelés út­ján kapjuk az (E) típusú epoxidot, amely azután redukció útján, például lítiumalumíniumhidrid-55 del alakítható át az (F) típusú vegyületté. Az (F) típusú vegyület 18-helyzetben való szelektív észterezését például valamely szulfonsavhaloge'­niddel, szerves tercier bázis, így piridin jelenlé­tében végzett kezeléssel folytathatjuk le és így 50 a 18,20-dihidroxi~18a,20-ciklo-18-homo-pregnán­vegyület kívánt 18-szulf onsa vészteréhez jutunk. Elsősorban rövidszénláncú alifás szulfonsavak savkloridjait, így metánszulfonsavkloridot vagy pedig monociklusos aromás szulfonsavak, így p-65 -toluolszülfonsav savkloridját alkalmazhatjuk 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom