162752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új aminok előállítására
162752 9 10 szénláncú kis molekulájú alkanolok fémsói, elsősorban alumíniumsói, mint alumínium-terc.butilát vagy alumíniumizopropilát jelenlétéiben, vagy alumíniumfenolátok jelenlétében történhet. A kapott 12-oxo-vegyületekben az oxocsoport a szokásos módszerekkel hidroxilcsoporttá redukálható. Ez a redukció ismert módon, pl. fémekkel, mint nátriummal etanolban vagy komplex fémhidridekkel, mint nátriumbórhidriddel, vagy katalitikusan gerjesztett hidrogénnel, pl. platina-, palládium-, nikkel- vagy rézkatalizátorok, mint platinaoxid, pailládiumos aktívszén, Raneynikkel vagy rézkromit jelenlétében folytatható le. A reakció előnyösen hígító- és/vagy oldószerek jelenlétében, szobahőmérsékleten vagy ennél alacsonyabb vagy magasabb hőfokon, nyitott edényben, vagy nyomás alatt zárt edényben kerülhet lefolytatásra. Történhet az oxocsoport redukciója Meerwein—Ponndorf—Verley módszere szerint is. Ebben az esetben az oxovegyületet pl. valamely rövidszénláncú alkanolban, mint izopropanolban, egy erre alkalmas alkanoláttal, pl. alumíniumizopropiláttal kezelj ük. A kapott 12-oxo-vegyületekben a 12-helyzetbe helyettesítőket, pl. rövidszónláncú alkilgyököket vihetünk be az oxocsoport hidroxilcsoporttá történő egyidejű redukciója közben. Ez a szokásos módon történhet, pl. a 12-oxo-vegyületnek egy RQM általános képletű vegyülettel való reagált atása útján, amelyben Ro egy adott esetben helyettesített szénhidrogéngyököt, pl. rövidszénláncú alkilgyököt, M pedig a periódusos rendszer IA csoportjába tartozó féniet, pl. lítiumot vagy nátriumot, vagy pedig egy Hal-Mg-csoportot képvisel, mely utóbbiban Hal halogénatomot, mint klór-, bróm- vagy jódatomot jelent. A reakció a szokásos módon, valamely éter, mint dietiléter vagy tetrahidrofurán jelenlétében folytatható le. Az így kapott fémsót azután ugyancsak a szokásos módon, pl. víz vagy ammóniumhalogenid hozzáadása útján hidrolizáljuk a szabad hidroxi-vegyületté. A kapott 12-aciloxi-vegyületeket a szokásos módszerekkel a megfelelő ^-hidroxi-vegyüleitté alakíthatjuk. Ez az átalakítás pl. hidrolízissel, adott esetben savas katalizátor, pl. ásványi sav, vagy pedig bázisos katalizátor, mint alkálifémhidroxidok, pl. nátriumhidroxid jelenlétében folytatható le. Olyan vegyületek esetében, amelyek aminocsoportja legfeljebb egyszeresen van helyettesítve, amelyek tehát pl. egy N-monoiszubsztituált 1-aminoalkil-csoportot, pl. aminometil-csoportot tartalmaznak, a hidrolízis során acilvándoriás következhet be és így az acilcsoport először a nitrogénatomra vándorolhat, majd csak a további hidrolízis hatására hasad le. A találmány szerinti eljárással kapott 12-aeiloxivegyületek azonban redukció útján is átalakíthatók a megfelelő 12-hidroxi-vegyületekké. Az acilcsoport szabad hidroxilcsoporttá való redukciója a szokásos módszerekkel, pl. észterredukálószerekkel, mint nátriummal valamely rövid szánláncú alkanolban vagy valamely di-könnyűfémhidriddel, mint lítiumalumíniumhidriddel, vagy pedig katalitikusan, erre alkal-5 mas katalizátor, pl. rézkromit jelenlétében történhet. A kapott 12-hidroxi-vegyületek a szokásos módszerekkel acilezihetők. Az acilezés pl. valamely, a kívánt terméknek megfelelő karbonsav-10 val vagy előnyösen e karbonsav valamely reakcióképes funkcionális származékával folytatható le. Reakcióképes funkcionális savszármazékként pl. savhalogenidek, mint kloridok vagy fluoridok, tiszta vagy vegyes anhidridek, pl. szénsav-15 monoialkilészterekkel, mint szénsavmonoetilészterrel vagy szénsavizobutilészterrel képezett vegyes anhidridek, vagy pedig belső anhidridek, mint ketének alkalmazhatók. 20 Továbbá pl. oly vegyületekbe, amelyekben az aminioalkil-esoport aminocsoportjaként egy szekunder aminocsoport vagy egy N'-helyettesítetlen piperazinocsoport áll, e csoportokra helyettesítőket vihetünk be. Ez pl. oly módszerekkel 25 történhet, amilyeneket fentebb a primer aminocsoportok szubsztituálására említettünk, elsősorban tehát valamely megfelelő alkohol reakcióképes észterével vagy valamely epoxiddal való reagáltatás útján. 30 A kapott oly végtermékekben, amelyek az amínoalkilcsoport aminocsoport ján egy hidrogenolízis útján lehasítható csoportot, pl. alfa-aralkil-, mint benzilcsoportot hordoznak, ezt a csoportot önmagukban ismert és fentebb az alfa-35 aralkoxi karbonil-csoportokkal kapcsolatban leírt módszerekkel lehasíthatjuk. Ezeket az utólagos átalakításokat egymással kombinálva, tetszőleges sorrendben is lefolytat-40 hatjuk. Az eljárási körülményektől és a kiindulóanyagoktól függően a végtermékeket szabad állapotban vagy sók alakjában kapjuk; e sók előállítása szintéin a találmány körébe tartozik. A só 45 alakjában kapott végterméket ismert módon, pl. alkáliákkal vagy ioncserélőkkel való kezelés útján alakíthatjuk át szabad bázissá. A szabad bázisból szerves vagy szervetlen savakkal, különösen gyógyászatilag alkalmazható sókat képező 50 savakkal való reagáltatás útján sókat állíthatunk elő. Ilyen célra alkalmas savak példáiként a következők említhetők: halogénhidrogénsavak, kénsavak, foszforsavak, salétromsav, alifás, aliciklusos, aromás vagy heterociklusos karbon-55 savak vagy szulfoinsavak, mint hangyasav, ecetsav, propionsiav, borostyánkősav, glikolsav, tejsav, almasav, borkősav, citromsav, aszkorbinsav, maleinsiav, hidroximaleinsav, piroszőlősav, fenilecetsav, benzoesav, p^aminobenzoesav, ant-60 ranilsav, p-hidroxibenzoesav, szalicilsav, p-aminoszalicilsav, embomsav, metánszulfonsav, etánszulfonsav, hidnoxietánszulfonsav, etilénszulfonsav, halogénbenzoliszulfonsavak, toluolszulfonsavak, 'naftalinszulfonsavak, szulfanilsav, metio-65 min, triptofán, lizin vagy arginin. 5