162752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új aminok előállítására

162752 9 10 szénláncú kis molekulájú alkanolok fémsói, első­sorban alumíniumsói, mint alumínium-terc.buti­lát vagy alumíniumizopropilát jelenlétéiben, vagy alumíniumfenolátok jelenlétében történhet. A kapott 12-oxo-vegyületekben az oxocsoport a szokásos módszerekkel hidroxilcsoporttá redu­kálható. Ez a redukció ismert módon, pl. fémekkel, mint nátriummal etanolban vagy komplex fém­hidridekkel, mint nátriumbórhidriddel, vagy katalitikusan gerjesztett hidrogénnel, pl. plati­na-, palládium-, nikkel- vagy rézkatalizátorok, mint platinaoxid, pailládiumos aktívszén, Raney­nikkel vagy rézkromit jelenlétében folytatható le. A reakció előnyösen hígító- és/vagy oldósze­rek jelenlétében, szobahőmérsékleten vagy ennél alacsonyabb vagy magasabb hőfokon, nyitott edényben, vagy nyomás alatt zárt edényben ke­rülhet lefolytatásra. Történhet az oxocsoport redukciója Meer­wein—Ponndorf—Verley módszere szerint is. Ebben az esetben az oxovegyületet pl. valamely rövidszénláncú alkanolban, mint izopropanol­ban, egy erre alkalmas alkanoláttal, pl. alumí­niumizopropiláttal kezelj ük. A kapott 12-oxo-vegyületekben a 12-helyzet­be helyettesítőket, pl. rövidszónláncú alkilgyö­köket vihetünk be az oxocsoport hidroxilcso­porttá történő egyidejű redukciója közben. Ez a szokásos módon történhet, pl. a 12-oxo-vegyü­letnek egy RQM általános képletű vegyülettel való reagált atása útján, amelyben Ro egy adott esetben helyettesített szénhidrogéngyököt, pl. rövidszénláncú alkilgyököt, M pedig a periódu­sos rendszer IA csoportjába tartozó féniet, pl. lí­tiumot vagy nátriumot, vagy pedig egy Hal-Mg­-csoportot képvisel, mely utóbbiban Hal halo­génatomot, mint klór-, bróm- vagy jódatomot jelent. A reakció a szokásos módon, valamely éter, mint dietiléter vagy tetrahidrofurán jelen­létében folytatható le. Az így kapott fémsót az­után ugyancsak a szokásos módon, pl. víz vagy ammóniumhalogenid hozzáadása útján hidroli­záljuk a szabad hidroxi-vegyületté. A kapott 12-aciloxi-vegyületeket a szokásos módszerekkel a megfelelő ^-hidroxi-vegyüleitté alakíthatjuk. Ez az átalakítás pl. hidrolízissel, adott esetben savas katalizátor, pl. ásványi sav, vagy pedig bázisos katalizátor, mint alkálifém­hidroxidok, pl. nátriumhidroxid jelenlétében folytatható le. Olyan vegyületek esetében, amelyek amino­csoportja legfeljebb egyszeresen van helyette­sítve, amelyek tehát pl. egy N-monoiszubszti­tuált 1-aminoalkil-csoportot, pl. aminometil­-csoportot tartalmaznak, a hidrolízis során acil­vándoriás következhet be és így az acilcsoport először a nitrogénatomra vándorolhat, majd csak a további hidrolízis hatására hasad le. A találmány szerinti eljárással kapott 12-aeil­oxivegyületek azonban redukció útján is átala­kíthatók a megfelelő 12-hidroxi-vegyületekké. Az acilcsoport szabad hidroxilcsoporttá való re­dukciója a szokásos módszerekkel, pl. észterre­dukálószerekkel, mint nátriummal valamely rö­vid szánláncú alkanolban vagy valamely di­-könnyűfémhidriddel, mint lítiumalumínium­hidriddel, vagy pedig katalitikusan, erre alkal-5 mas katalizátor, pl. rézkromit jelenlétében tör­ténhet. A kapott 12-hidroxi-vegyületek a szokásos módszerekkel acilezihetők. Az acilezés pl. vala­mely, a kívánt terméknek megfelelő karbonsav-10 val vagy előnyösen e karbonsav valamely reak­cióképes funkcionális származékával folytatható le. Reakcióképes funkcionális savszármazékként pl. savhalogenidek, mint kloridok vagy fluori­dok, tiszta vagy vegyes anhidridek, pl. szénsav-15 monoialkilészterekkel, mint szénsavmonoetilész­terrel vagy szénsavizobutilészterrel képezett ve­gyes anhidridek, vagy pedig belső anhidridek, mint ketének alkalmazhatók. 20 Továbbá pl. oly vegyületekbe, amelyekben az aminioalkil-esoport aminocsoportjaként egy sze­kunder aminocsoport vagy egy N'-helyettesítet­len piperazinocsoport áll, e csoportokra helyet­tesítőket vihetünk be. Ez pl. oly módszerekkel 25 történhet, amilyeneket fentebb a primer amino­csoportok szubsztituálására említettünk, elsősor­ban tehát valamely megfelelő alkohol reakció­képes észterével vagy valamely epoxiddal való reagáltatás útján. 30 A kapott oly végtermékekben, amelyek az amínoalkilcsoport aminocsoport ján egy hidroge­nolízis útján lehasítható csoportot, pl. alfa-aral­kil-, mint benzilcsoportot hordoznak, ezt a cso­portot önmagukban ismert és fentebb az alfa-35 aralkoxi karbonil-csoportokkal kapcsolatban le­írt módszerekkel lehasíthatjuk. Ezeket az utólagos átalakításokat egymással kombinálva, tetszőleges sorrendben is lefolytat-40 hatjuk. Az eljárási körülményektől és a kiindulóanya­goktól függően a végtermékeket szabad állapot­ban vagy sók alakjában kapjuk; e sók előállítá­sa szintéin a találmány körébe tartozik. A só 45 alakjában kapott végterméket ismert módon, pl. alkáliákkal vagy ioncserélőkkel való kezelés út­ján alakíthatjuk át szabad bázissá. A szabad bá­zisból szerves vagy szervetlen savakkal, különö­sen gyógyászatilag alkalmazható sókat képező 50 savakkal való reagáltatás útján sókat állítha­tunk elő. Ilyen célra alkalmas savak példáiként a következők említhetők: halogénhidrogénsa­vak, kénsavak, foszforsavak, salétromsav, alifás, aliciklusos, aromás vagy heterociklusos karbon-55 savak vagy szulfoinsavak, mint hangyasav, ecet­sav, propionsiav, borostyánkősav, glikolsav, tej­sav, almasav, borkősav, citromsav, aszkorbin­sav, maleinsiav, hidroximaleinsav, piroszőlősav, fenilecetsav, benzoesav, p^aminobenzoesav, ant-60 ranilsav, p-hidroxibenzoesav, szalicilsav, p-ami­noszalicilsav, embomsav, metánszulfonsav, etán­szulfonsav, hidnoxietánszulfonsav, etilénszulfon­sav, halogénbenzoliszulfonsavak, toluolszulfonsa­vak, 'naftalinszulfonsavak, szulfanilsav, metio-65 min, triptofán, lizin vagy arginin. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom