162716. lajstromszámú szabadalom • Inszekticidek a mezőgazdaság és kertészet számára

5 162716 6 ciumkarbonát porai, valamint a szintetikus ásványi anyagok, így nagy diszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok porai. Segédanyagokként megnevezzük a nem ionos vagy anionos felületaktív szereket, vagy emulgálószereket, így polioxietilénzsírsavésztereket, polioxietilén-alifás- alkohol­étereket, alkilarilpoliglikolétereket, alkilszulfonátokat és aril­szulfonátokat és a diszpergálószereket, így lignint, szulfit­szennylúgokat és metilcellulózt. A találmány szerinti hatóanyagokat egyéb mezőgazdasági vegyszerekkel együtt is alkalmazhatjuk, így inszekticidekkel, nem at ocid okkal, fungi cidekkel (beleértve az anti­biotikumokat is), herbicidekkel, növényi növekedést szabá­lyozó anyagokkal és trágyázószerekkel. A találmány szerinti inszekticidek 0,1-95 súly%, elő­nyösen 0,5-90 súly% fenti hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyag koncentáricóját a készítmény alakjától, az alkalmazás módjától, tárgyától, idejétől és helyétől és a fertőzöttség fokától függően változtathatjuk. A találmány szerinti hatóanyagokat önmagukban vagy a belőlük készített tetszőleges, a mezőgazdasági vegyszerek területén szokásos készítmények alakjában alkalmazhatjuk, így például mint folyadékot, emuigálható folyadékot, kon­centrált emulziót, nedvesíthető port, oldható port. olajos készítményt, aerosolt, pasztát, füstölőszert, porozószert, inkrusztált részecskéket, tablettákat, szemcséket. A találmány szerinti inszekticideket minden olyan helyen alkalmazhatjuk, ahol kártékony rovarok fordulnak elő, vagy közvetlenül, vagy berendezések segítségével, bármely tet­szőleges eljárással, így permetezéssel, porozással, szórással, ködösítéssel, összekeveréssel, füstöléssel, porral való befedéssel. A találmány szerinti inszekticideket alkal­mazhatjuk az u.n. ultra-low-volume eljárással is, ami lehetővé teszi, hogy a hatóanyag koncentrációját 95-100%-ra növeljük. Az alkalmazásra kész készítmény hatóanyag­koncentrációját széles határokon belül változtathatjuk. A készítmények előnyösen 0,0001-20 súly%, különösen 0,01-5,0 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A felület­nagyságra eső hatóanyagmennyiség általában 15-1000 g/ 10a, előnyösen 40-600 g/lOa hatóanyagra számítva. Szükség esetén ezeket a hatóanyagmennyiségeket túl is léphetjük vagy kevesebb hatóanyagot is alkalmazhatunk. A találmány tehát olyan inszekticidekre vonatkozik, amelyek hatóanyagként (I) általános képletű vegyületeket, valamely szilárd vagy folyékony hígító- és/vagy hordozó­anyagot és szükség esetén valamely segédanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti inszekticid készítmények elkészí­tésére az alábbi példákat adjuk meg. 1. példa 25 rész 2. sz. találmány szerinti vegyületet, 35 rész benzolt és 40 rész polioxietilénalkilfenolétert emuigálható folyadékká keverünk össze, amelyet alkalmazáskor fel­hígítunk. 2. példa 25 rész 4. sz. találmány szerinti vegyületet, 5 rész alkilbenzolszulfonátot és 70 rész diatomaföldet keveréssel és őrléssel nedvesíthető porrá dolgozunk össze, amelyet alkal­mazás előtt vízzel keverünk össze. 3. példa 2 rész 6. sz. találmány szerinti vegyületet és 98 rész agyagot együtt megőrlünk, a keletkező porkészítményt köz­vetlenül alkalmazzuk. 4. példa 5 rész 3. sz. találmány szerinti vegyületet, 92 rész agyagot és 2 rész Gosenol-t (gyártja Nihon Go sei Kagaku) össze­g keverünk, majd a keveréket jól összekeverjük 25 rész vízzel. Ebből a keverékből extrudáló szemcsézőberendezéssel 375-750 M részecskeméretű szemcséket állítunk elő, amelyeket ezután 40-50 C° hőmérsékleten szárítunk. 10 ' 5. példa 0,5 rész 1. sz. találmány szerinti vegyületet 99,5 rész kerozinnal olajos termékké keverünk össze. 15 A találmány szerinti vegyületeket az analóg szerkezetű és hasonló biológiai hatású ismert vegyületekkel összehasonlítva azt találtuk, hogy a találmány szerinti vegyületek lényegesen jobb hatást mutatnak, és a melegvérű állatokra nézve csak ' nagyon kissé mérgezoek, ezért különösen értékesek. A 20 találmány szerinti vegyületek nemvárt nagy hatását és előnyeit az alábbi kísérletek szemléltetik, amelyek a Lepidoptera fajhoz tartozó különböző kártékony rovarokra gyakorolt hatást mutatják be. 1 kísérlet Rizsszárfurórovarokkal végrehajtott próba 12 cm átmérőjű cserepekbe rizshajtásokat ültettünk, majd a hajtásokra rizsszárfurórovar petéket vittünk fel. Hét nap múlva a cserepekre 40 ml/cserép mennyiségben olyan hígított emuigálható oldatot vittünk fel, amely a találmány szerinti hatóanyagot az előírt koncentrációban tartalmazta és a vegyszerrel ily módon bepermetezett cserepeket három napon keresztül üvegházban tartottuk. Ezután egyenkint megvizsgáltuk az így kezelt rizs szárait, hogy meghatározzuk az élő és elpusztult hernyókat, és a kapott eredményekből kiszámítottuk a pusztulási fokot. 2. kísérlet őszi fonópillével végzett próba Eperleveleket olyan hígított, emulgeálható folyadékba merítettünk, amely a találmány szerinti hatóanyagot az előírt mennyiségben tartalmazta, levegőn megszárítottuk őket, majd 9 cm átmérőjű Petri-csészébe helyeztük. Ezután a Petri-csészébe őszi fonópille lárvákat helyeztünk és a Petri­csészét 25 C° hőmérsékletű termosztátba tettük. 24 óra múlva megszámoltuk az elpusztult lárvákat és kiszámítottuk a pusztulási fokot 3. kísérlet Vetési bagolypillével végrehajtott próba Édesburgonya leveleket olyan hígított, emulgálható folya­dékba merítettünk, amely a találmány szerinti hatóanyagot az előírt koncentrációban tartalmazta, majd a leveleket levegőn megszárítottuk és 9 cm átmérőjű Petri-csészébe helyeztük. Ezután a Petri-csészébe vetési bagolypille lárvákat vittünk, és a csészét 28 C hőmérsékletű termosztátban tartottuk. 24 óra múlva megszámoltuk az elpusztult lárvákat és kiszámítottuk a pusztulási fokot. A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat és a kapott eredményeket az alábbi II. táblázatban adjuk meg. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom