162716. lajstromszámú szabadalom • Inszekticidek a mezőgazdaság és kertészet számára
5 162716 6 ciumkarbonát porai, valamint a szintetikus ásványi anyagok, így nagy diszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok porai. Segédanyagokként megnevezzük a nem ionos vagy anionos felületaktív szereket, vagy emulgálószereket, így polioxietilénzsírsavésztereket, polioxietilén-alifás- alkoholétereket, alkilarilpoliglikolétereket, alkilszulfonátokat és arilszulfonátokat és a diszpergálószereket, így lignint, szulfitszennylúgokat és metilcellulózt. A találmány szerinti hatóanyagokat egyéb mezőgazdasági vegyszerekkel együtt is alkalmazhatjuk, így inszekticidekkel, nem at ocid okkal, fungi cidekkel (beleértve az antibiotikumokat is), herbicidekkel, növényi növekedést szabályozó anyagokkal és trágyázószerekkel. A találmány szerinti inszekticidek 0,1-95 súly%, előnyösen 0,5-90 súly% fenti hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyag koncentáricóját a készítmény alakjától, az alkalmazás módjától, tárgyától, idejétől és helyétől és a fertőzöttség fokától függően változtathatjuk. A találmány szerinti hatóanyagokat önmagukban vagy a belőlük készített tetszőleges, a mezőgazdasági vegyszerek területén szokásos készítmények alakjában alkalmazhatjuk, így például mint folyadékot, emuigálható folyadékot, koncentrált emulziót, nedvesíthető port, oldható port. olajos készítményt, aerosolt, pasztát, füstölőszert, porozószert, inkrusztált részecskéket, tablettákat, szemcséket. A találmány szerinti inszekticideket minden olyan helyen alkalmazhatjuk, ahol kártékony rovarok fordulnak elő, vagy közvetlenül, vagy berendezések segítségével, bármely tetszőleges eljárással, így permetezéssel, porozással, szórással, ködösítéssel, összekeveréssel, füstöléssel, porral való befedéssel. A találmány szerinti inszekticideket alkalmazhatjuk az u.n. ultra-low-volume eljárással is, ami lehetővé teszi, hogy a hatóanyag koncentrációját 95-100%-ra növeljük. Az alkalmazásra kész készítmény hatóanyagkoncentrációját széles határokon belül változtathatjuk. A készítmények előnyösen 0,0001-20 súly%, különösen 0,01-5,0 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A felületnagyságra eső hatóanyagmennyiség általában 15-1000 g/ 10a, előnyösen 40-600 g/lOa hatóanyagra számítva. Szükség esetén ezeket a hatóanyagmennyiségeket túl is léphetjük vagy kevesebb hatóanyagot is alkalmazhatunk. A találmány tehát olyan inszekticidekre vonatkozik, amelyek hatóanyagként (I) általános képletű vegyületeket, valamely szilárd vagy folyékony hígító- és/vagy hordozóanyagot és szükség esetén valamely segédanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti inszekticid készítmények elkészítésére az alábbi példákat adjuk meg. 1. példa 25 rész 2. sz. találmány szerinti vegyületet, 35 rész benzolt és 40 rész polioxietilénalkilfenolétert emuigálható folyadékká keverünk össze, amelyet alkalmazáskor felhígítunk. 2. példa 25 rész 4. sz. találmány szerinti vegyületet, 5 rész alkilbenzolszulfonátot és 70 rész diatomaföldet keveréssel és őrléssel nedvesíthető porrá dolgozunk össze, amelyet alkalmazás előtt vízzel keverünk össze. 3. példa 2 rész 6. sz. találmány szerinti vegyületet és 98 rész agyagot együtt megőrlünk, a keletkező porkészítményt közvetlenül alkalmazzuk. 4. példa 5 rész 3. sz. találmány szerinti vegyületet, 92 rész agyagot és 2 rész Gosenol-t (gyártja Nihon Go sei Kagaku) összeg keverünk, majd a keveréket jól összekeverjük 25 rész vízzel. Ebből a keverékből extrudáló szemcsézőberendezéssel 375-750 M részecskeméretű szemcséket állítunk elő, amelyeket ezután 40-50 C° hőmérsékleten szárítunk. 10 ' 5. példa 0,5 rész 1. sz. találmány szerinti vegyületet 99,5 rész kerozinnal olajos termékké keverünk össze. 15 A találmány szerinti vegyületeket az analóg szerkezetű és hasonló biológiai hatású ismert vegyületekkel összehasonlítva azt találtuk, hogy a találmány szerinti vegyületek lényegesen jobb hatást mutatnak, és a melegvérű állatokra nézve csak ' nagyon kissé mérgezoek, ezért különösen értékesek. A 20 találmány szerinti vegyületek nemvárt nagy hatását és előnyeit az alábbi kísérletek szemléltetik, amelyek a Lepidoptera fajhoz tartozó különböző kártékony rovarokra gyakorolt hatást mutatják be. 1 kísérlet Rizsszárfurórovarokkal végrehajtott próba 12 cm átmérőjű cserepekbe rizshajtásokat ültettünk, majd a hajtásokra rizsszárfurórovar petéket vittünk fel. Hét nap múlva a cserepekre 40 ml/cserép mennyiségben olyan hígított emuigálható oldatot vittünk fel, amely a találmány szerinti hatóanyagot az előírt koncentrációban tartalmazta és a vegyszerrel ily módon bepermetezett cserepeket három napon keresztül üvegházban tartottuk. Ezután egyenkint megvizsgáltuk az így kezelt rizs szárait, hogy meghatározzuk az élő és elpusztult hernyókat, és a kapott eredményekből kiszámítottuk a pusztulási fokot. 2. kísérlet őszi fonópillével végzett próba Eperleveleket olyan hígított, emulgeálható folyadékba merítettünk, amely a találmány szerinti hatóanyagot az előírt mennyiségben tartalmazta, levegőn megszárítottuk őket, majd 9 cm átmérőjű Petri-csészébe helyeztük. Ezután a Petri-csészébe őszi fonópille lárvákat helyeztünk és a Petricsészét 25 C° hőmérsékletű termosztátba tettük. 24 óra múlva megszámoltuk az elpusztult lárvákat és kiszámítottuk a pusztulási fokot 3. kísérlet Vetési bagolypillével végrehajtott próba Édesburgonya leveleket olyan hígított, emulgálható folyadékba merítettünk, amely a találmány szerinti hatóanyagot az előírt koncentrációban tartalmazta, majd a leveleket levegőn megszárítottuk és 9 cm átmérőjű Petri-csészébe helyeztük. Ezután a Petri-csészébe vetési bagolypille lárvákat vittünk, és a csészét 28 C hőmérsékletű termosztátban tartottuk. 24 óra múlva megszámoltuk az elpusztult lárvákat és kiszámítottuk a pusztulási fokot. A hatóanyagokat, hatóanyagkoncentrációkat és a kapott eredményeket az alábbi II. táblázatban adjuk meg. 3