162700. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tekepályához, legfeljebb "N" bábú helyzetének (helyzetváltozásának) érzékelésére, kijelzésére és befolyásolására a játék követelményeiből adódó poziciók szerint

3 162700 4 egyéb vonatkozásokban is hátrányosan kialakított - megoldásoknál ezt a hiányosságot ugyan kiküszöbölték azáltal, hogy önzáró szorítást alkalmaznak a zsinór rögzítéséhez, de a megoldás nem elég megbízható. A zsinorpálya mentén -annak egyik oldalán helytálló bak van elrendezve, azzal szemben - a pálya ellenkező' oldalán - csuklósan ágyazott, elforgatható karon kialakított szorítópofa helyezkedik el. Elektromágneses erőhatás folytán a kar befordul a pálya felé és - a karnak a zsinorpályára közel merőleges helyzetében -a szorítópofa nekiszorul a szinornak, melyet a szembenálló helytálló bakhoz szorít. Ha a zsinórra csak a bábu súlya hat, akkor a súrlódóerő még jobban behúzza a csuklósan ágyazott kart a pálya felé, a pofa még jobban beszorul és a szorítás az elektromágneses erőhatás hiányában is megbízhatóan fennáll. Az oldás egyszerűen azzal végezhető, hogy a zsinórra ellenkező irányú erőhatást gyakorlunk, miáltal az - ellenkező irányú - súrlódó erő a csuklósan ágyazott pofát kifordítja a zsinór pályájából és a szorítás egyértelműen megszűnik. A bontás egyszerűsége azonban a rendszernek hibája, mert az oldás ilyencélú vezérlőjel hiányában is bekövetkezhet, ha a rendkívül bonyolult mechanizmus tetszőleges helyén akadály keletkezik. Ez esetben ugyanis e megoldásnál az akadályelhárítás a műveletek váltakozóan ellenkező sorrendjét igényli és nagy a valószínűsége, hogy ennek során nem kívánt helyeken is feloldódik a szorítás. A sok követelmény egyidejű teljesítésének, s a lehető egyszerű kialakításnak az ellentmondó követelménye valamennyi megoldásnál elkerülhetetlenné teszi, hogy egyes funkcionális elemek több funkciót egyesítsenek. Ennek hibás megválasztása okoz a legtöbb esetben további hibákat. így pl. az egyik korszerű megoldásnál a zsinorzat egyik terelőgörgője lengőkaron ágyazott és ez a lengőkar a) ágyazásával elektromos helyzetérzékelőt működtet, b) az alaphelyzetben megfelelő feszítőerőt kell gyakorolnia a zsinórra. c) a bábu feldöntésekor engedékenységével a zsinorellenálás minimumra csökkentését hivatott biztosítani. Pusztán a b) és c) követelmények is ellentétes kialakításiigényt támasztanak, hiszen a feszítés súlyerő hatására történik, a súly növelése viszont a zsinorellenállás növekedését vonja maga után. Éppen ezért e megoldásnál a zsinorellenállás a megengedett 60 g helyett több mint 200 g. A többirányú igénybevétel ugyanakkor a helyzetérzékelések megbízhatóságát is csökkenti. Jelentős hátrány a legtöbb megoldásnál, hogy a zsinorfogó szerkezet a zsinór pályájának valamely közbülső szakaszán olymódon elrendezett, hogy a zsinorzat üzem közben állandóan áthalad a szorító szerkezeten, ami rendszeres súrlódást és kopást idéz elő. E szervnél ugyancsak szokásos a hátrányos funkciókapcsolás. A megszorítást előidéző elektromágneses átalakító pl. érzékelésre is szolgál és az érzékelés céljából a zsinórokat villamosan vezetőén alakítják ki, a villamos vezető felület viszont a súrlódásnál állandóan kop'k, s nem kívánt vezetési helyeket is hoz(hat) létre. Célunk olyan berendezés kialakítása volt, melynél ugyan szintén alkalmazzuk a funkciók egyesítésének módszerét, de mellőzzük az ismert megoldásoknál alkalmazott kedvezőtlen funkció-egyesítéseket, s melynél az ismert megoldások előnyeit azok hátrányai nélkül egyesítjük. A találmány alapja az a felismerés, hogy mindenekelőtt a zsinorfeszítés és a helyzetérzékelés műveletét kell egymástól függetleníteni, a zsinorfogó szerkezetet pedig ki kell iktatni a zsinór pályájából és a zsinorfogó szerkezetet olymódon kell önzáróvá kialakítani, hogy az önzárás irányfüggetlen legyen, s csak úgy legyen oldható az önzárás, hogy az elemet a zsinór pályájából - a zsinór magatartásától független vezérlés révén eltérítjük. A találmány szerinti megoldásnál ezért az említett lengőkar pusztán terelésre és az akadály érzékelésére van kiképezve (tehát funkcionálisan súlyterhelést nem képező), viszont a görgős terelőszerkezet egy további görgője a helyzetváltozás érintkezés nélküli (tehát erőhatást nem igénylő) érzékelésére alkalmasan van kialakítva; a zsinorfogó szerkezet a zsinorzat pályáján kívül van elrendezve, s a zsinorzat feszítését és a zsinorpályából való kiterítését alternáló mozgásra alkalmasan felfüggesztett kettős görgő biztosítja, mely tartósan az alternáló mozgás egyik végpontjában helyezkedik el és itt az adott bábu játékban léte idejére -azaz üzemi állapotban - a zsinorzat pályáját nem befolyásolja, a bábunak üzemből való kivonásakor viszont e helyzetből c kimozdul és a zsinorzatot a zsinorfogó szerkezethez tereli -ez a kettős görgő alternáló mozgásának másik végpontja-, s ott a zsinorfogó szerkezet megfelelő fészkeibe tereli be a zsinórt, majd a kettős görgő visszatér az alternáló mozgás egyik végpontjába, mikoris a magára hagyott zsinorzat JQ önzáróan feszül a zsinorfogó szerkezet megfelelő fészkeire. Üzembe helyezéskor a kettős görgő ismét visszatér az alternáló mozgás másik végpontjába, s az általa szétfeszített zsinorzat leválik a zsinorfogó szerkezetről, a kettős görgő pedig visszavezeti a zsinorzatot az üzemi pályához. 15 Találmányunk tárgya berendezés tekepályához, legfeljebb n bábu helyzetének (helyzetváltozásának) önműködő érzékelésére, kijelzésére és befolyásolására a játék követelményeiből adódó pozíciók szerint, mely berendezés rendelkezik n darab zsinortároló szerkezettel, e zsinortároló szerke-20 zetek és a bábuk mozgási pályái között elrendezett n darab görgős terelőszerkezettel, mimellett a zsinortároló szerkezetekből kinyúló és a görgős tereló'szerkezeteken átvezetett zsinórok szabad végei egy-egy bábu fejéhez vannak rögzítve, továbbá rendelkezik a tekepálya játékterének felülete és a 25 mozgató szerkezet közötti térben elrendezett - n bábufészekkel rendelkező - un. központosító szerkezettel, melynek bábufészkei a bábuk felső véghelyzete helyén helyezkednek el, n darab zsinorfogó szerkezettel, n darab zsinorfeszító szerkezettel és n darab lengőkar közös érzékelőadóval, 30 valamint görgős terelőszerkezetenként legalább egy-egy -görgőn elrendezett vagy azzal kényszerkapcsolt - villamos érzékelő rendszerrel, végül villamos helyzetjel vevő- és kijelző egységgel. A találmány abban van, hogy a berendezés rendelkezik 35 tartóelem alternáló menesztésére alkalmasan kialakított mozgató szerkezettel, egy-egy mozgató szerkezettel kényszerkapcsolt tartóelemmel, a tartóelemre az alternáló mozgás pályájára függőlegesen szimmetrikus elrendezésben szerelt -alsó görgőből és felső görgőből álló n darab kettős görgővel, 40 az alternáló mozgás un. egyik végpontja környezetében, a kettős görgő alsó görgőjének pályája alatt helytálló tengelyre csuklósan ágyazott n darab terelőgörgó'vel - mely terelőgörgőkön van elrendezve vagy azzal kényszerkapcsolva a villamos érzékelő rendszer -, a központosító szerkezet egy-egy bábu-45 fészke felett elrendezett n darab további görgővel, s a zsinortároló szerkezetek a mozgató szerkezetek felett vannak elrendezve, s a zsinortároló szerkezetek tengelyére van ágyazva egy-egy lengőkar adó olymódon, hogy a kar egyik vége az alternáló mozgás egyik végpontja környezetében, a 50 kettős görgő felső görgőjének pályája felett helyezkedik el, a zsinortartó szerkezetekből kinyúló zsinórok pedig a kar egyik végén elrendezett csapon, majd a kettős görgő felső, majd alsó görgőjén, majd a terelőgörgőn, végül a további görgőn át vannak egy-egy bábu fejéhez vezetve és a zsinorfogó szerke-55 zetek az alternáló mozgás másik végpontja környezetében olymódon elrendezettek, hogy a zsinorfogó szerkezetek nyúlványai a kettős görgők két görgője által e véghelyzetben elfoglalt térpontok közé benyúlik és e nyúlványok a zsinór megtámasztására alkalmasan kialakított fészkekkel rendel-60 kéznek. Találmányunkat részletesebben ábrák kapcsán magyarázzuk. Az 1. ábra a berendezés előnyös kialakításának -oldalnézetként felfogott - példakénti elvi vázlatát mutatja. A 65 részegységek tényleges kialakítása csak a mindenkor szükséges mértékben ábrázolt és az n példányban előforduló szerkezeti elemek közül általában csak egy elemet ábrázoltunk. A 2. ábra a villamos érzékelővel ellátott terelőgörgő 70 kialakítását ábrázolja. A 3. ábra a zsinorfogó szerkezet lényeges elemeinek kialakítását mutatja. Az 1. ábrán látható, hogy az 1 bábuk a tekebábuk „A" alaphelyzetének megfelelően a 2 központosító készülékben 3 •75 zsinórokon függenek (a valóságban az alapnégyszög mély-