162698. lajstromszámú szabadalom • Hőérzékélő, különösen a hőátvezetési együttható helyi értékeinek mérésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. IX. 24. (VI-520) Elsőbbsége Csehszlovákja, 1965. IX. 25. Közzététel napja 1972. X. 28. Megjelent 1975. III. 7. 142698 Nemzetközi osztályozás: G 01 k 7/04 Feltaláló Vasku Vladimir mérnök, Praha, Csehszlovákia. Tulajdonos: Vyzkumny ustav silnoproudé elektro­techniky, Béchovice, Csehszlovákia. Hőérzékélő, különösen a hőátvezetési együttható helyi értékeinek mérésére 1 A találmány tárgya hőérzékélő, különösen hőátvezetési együttható helyi értékeinek mérésére vonatkozik. Az eddig ismert berendezések nem mérnek pontosan és az ezen berendezésekkel végzett mérésekre fordított munka igen 5 időtrabló. A hó'átviteli együttható tényleges értékének például á villamos gépek egyes hűtőfelületeire vonatkozó ismerethiánya jelentős hátrányt jelent a hatásos hűtőrend­szerek fejlesztésének területén, az aktív anyagok nagyfokú kihasználásával kialakított újtípusú villamos gépeknél. A 10 műszaki gyakorlatban a Schmidt rendszer szerinti hőveszte­ségmérést például tartályok, gőzvezetékek falveszteségeinél alkalmazzák, amelynek alapján a hőfolyamot a mérendő helyen elhelyezett ismert hővezetőképességű lemezzel vagy szalaggal mérik. A megmérendő falon való hőáthatolásnál a 15 hó'folyam meghatározott része az elhelyezett lemezen is keresztülhatol, minek következtében hőcsökkenés jön létre, amely arányos a lemezen áthatoló hővel. A mérőlap mindkét oldalán érzékelőkkel van ellátva, amelyek a mérendő hely letakart felülete és a lemez külső felülete közötti hőmérsék- 20 letkülönbség mérésére szolgálnak. A mérés helyére helyezett lemez ismert hővezetőképességéből, geometriai méreteiből és a mért hőcsökkenésből azután számszerűen számítják ki a lemezen átáramlott hő mennyiségét. A lemezek és szalagok mérésére eddig alkalmazott Schmidt módszert azonban a 25 villamos gépekre vonatkoztatott mérések céljára nem alkal­mazhatjuk, mert ezeknél a jelentősen bonyolult alkatrészek szabálytalan alakú hűtött felületekről (mint pl. a tekercsek homlokösszeköttetéseiről) elvezetett hőmennyiséget kell megmérni. Ha a hőnövekedés a hűtőközegen átfolyt felülete- 30 ken a határrétegben jön létre, az odahelyezett érzékelőnek jelenléte következtében nem szabad a határfelületen, vala­mint a hőellenállása útján a mérendő hely hő körzetében változást okoznia. Az érzékelőnek hajlékonynak kell lennie, hogy az kerek tárgyaknál is alkalmazható legyen, és úgy kell 35 162698 kialakítani, hogy többszörös alkalmazás vagy ellenőrző hitele­sítés esetén se sérüljön meg. Az ismert berendezések említett hátrányait találmányunk kiküszöböli. A találmány lényege abban áll, hogy a hőérzé­kélő hordozó szerkezete szalagokból áll, amelyek villamosan szigetelő lemezből vannak kialakítva, míg a tulajdonképpeni mérőelem különböző anyagból készített lamelláknak válta­kozva egymáshoz forrasztott láncszerű alakzatából áll, úgyhogy a vonatkozó forrasztási helyek termoelemek soros kapcsolását alkotják, amelyek ennek a láncnak a szalagokkal való összeszöves útján az említett szalagok mindkét oldalán vannak elrendezve. Az átszőtt lamellaláncok fordulási pontjai a több szalagból alkotott szövetszerkezet külső széleit körül­fogják. Az említett lamellalánc például olymódon alakítható ki, hogy egy lemezt, amely láncszerűen egymáshoz forrasz­tott lamellák útján mindenkor két fém egyikéből áll, bemet­szésekkel látunk el. Az ilymódon kialakított hó'érzékelőt mindkét felületén borító lemezzel láthatjuk el. Az ilyen fedőlemez alatt legalább egy termoelemet helyezünk el, amelynek hideg forrasztási helye a hőérzékeló'n kívül esik. A találmány szerinti hőérzékélő lehetővé teszi, hogy különböző hűtőfelületek hőelvezetésének mérését például villamosgépeknél üzem közben végezzük. Az utóbb említett termoelem együttes alkalmazásával (differenciáltermoelem) lehetővé válik, hogy a mért értékéből (a vizsgálati tárgy felületének melegedéséből), valamint a tulajdonképpeni érzé­kelővel mért értékből az adott helyen a hőátviteli tényező közvetlen közlését nyerjük. A találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját a mellékelt rajz alapján mutatjuk be. ahol az 1. ábra az egymáshoz forrasztott kettős fémlamellákból alkotott láncot, a 2. ábra ebben a láncban kialakított bevágások szerkezetét és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom