162577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroporózus réteg előállítására

162577 kolloid diszperzióvá alakítása végett. A kicsapó­szer mennyiségét gondosan úgy szabályozzák, hogy a polimer nem képez gélt. Az így nyert szuszpenziót nedves réteg formájában felviszik a hordozóanyagra és a polimer leválasztását ki- 5 csapószer fürdőben végzett áztatással teszik teljessé. 3. A polimer oldathoz annyi vizet vagy egyéb kicsapószert adnak, hogy egy gél képződjék. A gélt elfcülönítiík és a hordozóanyagra kenik fel. )0 A leválasztást a gélréteggel ellátott hordozó­anyagnak kiesapószer'fürdőben végzett áztatá­sával teszik teljessé. 4. A hordozóanyagon a polimeroldatból oldó­szernedves réteget alakítanak ki, majd a be- 15 vonattal ellátott hordozóanyagot egy polimer oldószer és egy — az oldószerrel legalább rész­ben elegyedő polimer kicsapószer keverékéből készült — fürdőben áztatják. Fenti eljárások mindegyikét olyan eljárási 2 " lépés követi, melynek során a terméket az oldó­szer teljes eltávolítása érdekében további ki­csaipószerrel mossák, majd megszárítják. Nevezett eljárások alkalmasak ugyan gyakor­latilag makro-méretű résektől mentes mikro- 2S porózus rétegek előállítására, de hátrányaik van­nak. A főbb hátrányok a következők: 1. Az első eljárásnál hosszú időt igényel a megfelelő réteg leválasztása és ez növeli a gyár- 30 tási költségeket. A relatív nedvességtantalom ellenőrzésére költséges légkondicionáló berende­zés szükséges. 35 40 2. A második eljárásnál gyakran nagyon ne­héz a kolloid diszperzió és a gélesedési pont közötti végpont meghatározása, különösen azért, mert a végpont hajlamos arra, hogy jelentősen változzék esetről-esetre, látszólag ugyanazon polimernél Ls. Gyakran kapnak olyan végter­méket, amelynek fizikai tulajdonságai nem érik el az optimumot. Saélső esetekben az oldat használhatatlanná válhat. 3. A harmadik eljárásnál a gél elválasztása- 45 nak szükségessége növeli a gyártási költséget. Ezenfelül a gél viszkozitása gyakran olyan nagy, hogy bonyodalmakat okoz a bevonás művelete során. 4. A negyedik eljárás hátránya a viszonylag nagymennyiségű szerves oldószer felhasználás. amely károsítja a terméket, mert lágyítja, vagy éppen oldja némelyik komponensét. Ezen túl­menőleg ilyen viszonylag nagymennyiségű szer­ves oldószer használata a gyártási költséget is 55 növeli és a gyártást kockázatossá teheti. E nehézségek miatt a szakmában már régóta kerestek könnyű és gazdaságos eljárást olyan mikroporózus, elasztomer rétegek előállítására, «o amelyek a bőrt helyettesítő termékek szemcsés bevonaitanyjagaként használhatóik. Jelen találmány ilyen eljárást nyújt. Mielőtt a találmányt részletesen leírnánk, célszerű az itt használt kifejezések meghatározása. 03 50 Szál Megfelelő deniervastagságú, hosszúságú és egyéb méretű természetes vagy szintetikus anya­gok, mint poliészterek, akrilátok, poliamidok, módosított akrilátok, vinilszármazékok, cellulóz­származékok, gyapjú, selyem stb. Noha a szer­vetlen szálak, pl. az üveg is ide tartoznak, még­is a bőrhöz hasonló készítmények előállítására általában a szerves szálak előnyösek. Ezek le­hetnek poliamidok, mint a polihexametilén-adip­amid (nylon 86), vagy polikapronamid (nylon 6); poliészterek, mint a polietiléntereftálát, vagy í polidimetil-cikloíhexil-tereftálát; akrilátok, mint a poliakrilnitril; vinil-származékok, mint a poli­vinilklorid vagy a polivinilalkohol; cellulóz­származékok, mint a műselyem stb. és a gyapjú. Két- vagy többféle száltípus keveréke is al­kalmazható. Az itt használt értelemben a „szál" kifejezés magában foglalja a kóc, pászma, elemi szál és egyéb hasonló szálíormákat is. A szálak fonal alakjában is jelen lehetnék. A fonalak lehet­nek hőrögzítéssel vagy anélkül zsugorítottak, vagy zsugorítatianok is. A különböző hordozó­anyagok előállítására használt szálak vastag­sága általában a 0,6—iS denier, előnyösen 0,5—3 denier lehet. Kívánatos, hogy a szálhosszúság legalább 1,27 cm legyen. A textiliparban ha­gyományos hosszúságú, például 7,02 cm vagy ennél is hosszabb szálak a jelen leírás szerinti szálas hordozóanyagok előállítására általában használhatók. Az itt használt értelemben „szál" az a ter­mék, melynek hossza legalább 500-szorosa vas­tagságának. Ez a méretviszony különbözteti meg a „szálat" azoktól a részecskéktől, melyeknek egyik menete sem nagyobb mint a többi. Ez utóbbiak lényegében többnyire gömb alakúak. Kártolt bunda Az a szálszerkezet, mely a szokásos szálfel­dolgozási műveletek, a kártolás, keresztirányú kártfátyol lerakás, levegőáraimmai végzett kárt­fátyol lerakás stb. folytán jön létre. A talál­mány céljára kitűnően használható hordozó­anyagok olyan izotróp kártolt bundából nyer­hetők, amelyeket levegőárammal működő be­rendezéssel készítettek. Ilyen hordozóanyagok céljára a keresztirányban lerakott bunda, kár­tolt bunda, bélésszövet, láncfonál és hasonlók is használhatók. Hab Viszonylag kis sűrűségű, porózus, sejtszer­kezetű, hajlékony és rugalmas anyagok. A hor­dozóanyagok előállítására a poliuretánhab elő­nyös, habár a gumi-latex, a vimil-ihab szárma­zékokból készült és az egyéb habok, amelyek­nek a poliuretán habhoz hasonló tulajdonsá­gaik vannak, szintén használhatók. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom