162577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroporózus réteg előállítására
162577 kolloid diszperzióvá alakítása végett. A kicsapószer mennyiségét gondosan úgy szabályozzák, hogy a polimer nem képez gélt. Az így nyert szuszpenziót nedves réteg formájában felviszik a hordozóanyagra és a polimer leválasztását ki- 5 csapószer fürdőben végzett áztatással teszik teljessé. 3. A polimer oldathoz annyi vizet vagy egyéb kicsapószert adnak, hogy egy gél képződjék. A gélt elfcülönítiík és a hordozóanyagra kenik fel. )0 A leválasztást a gélréteggel ellátott hordozóanyagnak kiesapószer'fürdőben végzett áztatásával teszik teljessé. 4. A hordozóanyagon a polimeroldatból oldószernedves réteget alakítanak ki, majd a be- 15 vonattal ellátott hordozóanyagot egy polimer oldószer és egy — az oldószerrel legalább részben elegyedő polimer kicsapószer keverékéből készült — fürdőben áztatják. Fenti eljárások mindegyikét olyan eljárási 2 " lépés követi, melynek során a terméket az oldószer teljes eltávolítása érdekében további kicsaipószerrel mossák, majd megszárítják. Nevezett eljárások alkalmasak ugyan gyakorlatilag makro-méretű résektől mentes mikro- 2S porózus rétegek előállítására, de hátrányaik vannak. A főbb hátrányok a következők: 1. Az első eljárásnál hosszú időt igényel a megfelelő réteg leválasztása és ez növeli a gyár- 30 tási költségeket. A relatív nedvességtantalom ellenőrzésére költséges légkondicionáló berendezés szükséges. 35 40 2. A második eljárásnál gyakran nagyon nehéz a kolloid diszperzió és a gélesedési pont közötti végpont meghatározása, különösen azért, mert a végpont hajlamos arra, hogy jelentősen változzék esetről-esetre, látszólag ugyanazon polimernél Ls. Gyakran kapnak olyan végterméket, amelynek fizikai tulajdonságai nem érik el az optimumot. Saélső esetekben az oldat használhatatlanná válhat. 3. A harmadik eljárásnál a gél elválasztása- 45 nak szükségessége növeli a gyártási költséget. Ezenfelül a gél viszkozitása gyakran olyan nagy, hogy bonyodalmakat okoz a bevonás művelete során. 4. A negyedik eljárás hátránya a viszonylag nagymennyiségű szerves oldószer felhasználás. amely károsítja a terméket, mert lágyítja, vagy éppen oldja némelyik komponensét. Ezen túlmenőleg ilyen viszonylag nagymennyiségű szerves oldószer használata a gyártási költséget is 55 növeli és a gyártást kockázatossá teheti. E nehézségek miatt a szakmában már régóta kerestek könnyű és gazdaságos eljárást olyan mikroporózus, elasztomer rétegek előállítására, «o amelyek a bőrt helyettesítő termékek szemcsés bevonaitanyjagaként használhatóik. Jelen találmány ilyen eljárást nyújt. Mielőtt a találmányt részletesen leírnánk, célszerű az itt használt kifejezések meghatározása. 03 50 Szál Megfelelő deniervastagságú, hosszúságú és egyéb méretű természetes vagy szintetikus anyagok, mint poliészterek, akrilátok, poliamidok, módosított akrilátok, vinilszármazékok, cellulózszármazékok, gyapjú, selyem stb. Noha a szervetlen szálak, pl. az üveg is ide tartoznak, mégis a bőrhöz hasonló készítmények előállítására általában a szerves szálak előnyösek. Ezek lehetnek poliamidok, mint a polihexametilén-adipamid (nylon 86), vagy polikapronamid (nylon 6); poliészterek, mint a polietiléntereftálát, vagy í polidimetil-cikloíhexil-tereftálát; akrilátok, mint a poliakrilnitril; vinil-származékok, mint a polivinilklorid vagy a polivinilalkohol; cellulózszármazékok, mint a műselyem stb. és a gyapjú. Két- vagy többféle száltípus keveréke is alkalmazható. Az itt használt értelemben a „szál" kifejezés magában foglalja a kóc, pászma, elemi szál és egyéb hasonló szálíormákat is. A szálak fonal alakjában is jelen lehetnék. A fonalak lehetnek hőrögzítéssel vagy anélkül zsugorítottak, vagy zsugorítatianok is. A különböző hordozóanyagok előállítására használt szálak vastagsága általában a 0,6—iS denier, előnyösen 0,5—3 denier lehet. Kívánatos, hogy a szálhosszúság legalább 1,27 cm legyen. A textiliparban hagyományos hosszúságú, például 7,02 cm vagy ennél is hosszabb szálak a jelen leírás szerinti szálas hordozóanyagok előállítására általában használhatók. Az itt használt értelemben „szál" az a termék, melynek hossza legalább 500-szorosa vastagságának. Ez a méretviszony különbözteti meg a „szálat" azoktól a részecskéktől, melyeknek egyik menete sem nagyobb mint a többi. Ez utóbbiak lényegében többnyire gömb alakúak. Kártolt bunda Az a szálszerkezet, mely a szokásos szálfeldolgozási műveletek, a kártolás, keresztirányú kártfátyol lerakás, levegőáraimmai végzett kártfátyol lerakás stb. folytán jön létre. A találmány céljára kitűnően használható hordozóanyagok olyan izotróp kártolt bundából nyerhetők, amelyeket levegőárammal működő berendezéssel készítettek. Ilyen hordozóanyagok céljára a keresztirányban lerakott bunda, kártolt bunda, bélésszövet, láncfonál és hasonlók is használhatók. Hab Viszonylag kis sűrűségű, porózus, sejtszerkezetű, hajlékony és rugalmas anyagok. A hordozóanyagok előállítására a poliuretánhab előnyös, habár a gumi-latex, a vimil-ihab származékokból készült és az egyéb habok, amelyeknek a poliuretán habhoz hasonló tulajdonságaik vannak, szintén használhatók. t
