162560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anilidek előállítására
3 162560 4 HBr-lehasításhoz bázisos komponensekként tercier aminők, így trietilaimin, piridin, trietiléndiamin, stb., továbbá alkálifémhidroxidok, így KOH vagy NaOH is alkalmazhatók. Az (I) képletű vegyületek egyik lehetséges előállításmódja abban áll, hogy akrüsavkloridot vagy -taxmidot egy (III) képletű anilinnel valamely 'közömbös oldószerben reagáltatunk és ezt követően brómot addicionálunk a képződölt c.krilsavanilidre valamely oldószerben, célszerűen jégecetben a (megfelelő (V) képletű a,ß-dibrómpropiansavaniMd képzése közben — e képletben R|, R2 és iR :t az (I) képletnél megadott jelentéssel rendelkeznek —, e vegyületből egy mól HBr lehasítása útján a kívánt végterméket kapjuk. Ennél a reakcióútnál magátói értedően a,/f-dibrómpropionsavhalogenidből is kiindulhatunk, eat egy (III) képletű anilinnel valamely közömbös oldószerben reagáltatjuk és ezt követően egy bázisos komponens jelenlétében egy mól HBr-t hasítunk le a kapott reakciótermékből. Hasonló módon egy a^-dibrómpropionsavhalogenid helyett egy a-bróm-./?-klórpropionsaivhalogenidet, illetve egy «-bróm^-jádpropionsavhalogenidet is reagáltathatunk egy (III) képletű aimlinnel. Egy további előálMtásmód abban áll, hogy egy '(III) képletű anilint o^cHdi'brómpropionsavval, amelyet propionsavbrómozása útján állítunk elő, illetve ennek egy savamidképzésre alkalmas származékával hasonló imódon reagáltatunk és a kapott reakciótermékből ezt követően az említett körülmények között egy mól íIBr-it hasítunk le. Az (I) képletű vegyületek alkalmasak a gyümölosleesés :(gyümölcsabszcisszió) szabályozására. E szereket röviddel az érés előtt álló gyümölcsök vagy termények esetében alkalmazva, a betakarítás időpontja csekély ingadozási tartományban az egész terméshozamra egy meghatározott időpontra rögzíthető. Ez az intézkedés nem csak a nagybani gyümölcstermesztésnél az észszerű betakarításhoz, amely egyre növekvő mértékben gépi úton történik, járul hozzá, hanem mindenek előtt megkönnyíti a gyümölcs leszakításához, illetve a lerázásához szükséges munkát és csökkenti a ráfordítandó erőt. Ez azt is jelenti egyben, hogy a gépokozta károk a növényéken, például gyümölcsfákon a lehető legkisebbre csökkennek. Az új hajtások sérülése, amely a következő év terméshozamát csökkentené, .messzemenően ki van zárva. Az i(I) képletű hatóanyagokat elsősorban csonthéjas gyümölcsök és magvas gyümölcsök esetében, például, gyümölcsfáknál, így alma-, körte-, szüva-, (kajszibarack-, őszdbarack-, oliva-, citrusgyümölcsök, dió, továbbá cseresznye betakairítiásanál, részben azonban bogyós gyümölcsök {málna, egres, szőlő, stb.) érésének elősegítésénél is alkalmazzuk. A termésleszaJcadás szabályozására az (I) képletű hatóanyagokat önmagukban vagy alkalmas vivőanyagokkal és/vagy más adalékanyagokkal együtt alkalmazhatjuk. Az alkalmas vivőanyagok szilárdak vagy folyékonyak lehetnek és megfelelnek az ilyen szerek készítésénél hasz-5 nálatos anyagoknak, így például természete-s vagy regenerált ásványi anyagok, oldó-, diszpergáló-, nedvesítő-, tapadásjavító-, sürítővagy kötőanyagok lehetnek. Ezeket a szereket olyan vizes oldat vagy 10 diszperziók alakjában permetezzük a növényekre, amelyek a találmány szerinti hatóanyagokat 100—3000 ppm (rész pro ezer) koncentrációban tartalmazzák. IS Az oldatok előállításához oldószerek, így különösen alkoholok, például etil- vagy izopropilalkohol; ketonok, mint aceton vagy ciklohexanon; alifás szénhidrogének, így kerozén és ciklusos szénhidrogének, mint benzol, toluol, 20 xilol, tetrahidronaftaiMn, alkilezett naftalimok, továbbá klórozott szénhidrogének, mint széntetraklorid, etilénklorid, végül ásványi és növényi olajok vagy az említett anyagok keverékei jönnek számításba. 25 A vizes készítmények diszperziók alakjában állíthatók elő. A hatóanyagokat önmagukban vagy az előbb felsorolt oldószerek egyikében, előnyösen diszpergálószerek segítségével homo-30 genizáljuk vízben. Kationaktív diszpergálószerekként példaképpen a kvaterner ammóniumvegyületeket említjük; anionaktívak például a szappanok, alifás hosszúszénláncú kénisavimonoészterek, alifás-aromás szulfonsavak, hosszú-35 szénláncú- alkoxiecetsavak; nem-ionos diszpergálószerek pedig a nem-ionogén poliglikoléterek, amelyeket zsíralkoholok vagy p-terc.alkilfenolok etilénoxiddal képeznek. Másrészt hatóanyagból, diszpergálószerből és esetleg oldó-40 szerből álló koncentrátumok is előállíthatók. Ilyen koncentrátumok felhasználás előtt például vízzel hígíthatok és így emulziókként vagy szuszpenziókként alkalmazhatók. Porzószereket úgy állítunk elő, hogy a ható-45 anyagot szilárd vivőanyaggal összekeverjük és megőröljük, ezeken a készítményeken a mikrcgranulátumokat is értjük. Szilárd vivőanyagokként például talkum, diatomaföld, kaolin, bentonit, kalciumkarbonát, bórsav, trikalcium-50 foszfát, továbbá faliszt, parafaliszt, szén és más növényi eredetű .anyagok jönnek számításba. A hatóanyagokat valamely illékony oldószerrel is felvihetjük a vivőanyagokira. Nedvesítőszerek és védőkolloidok adagolásával poralakú készít-55 menyek és paszták is szuszpendálhatók vízben és így permetezőszerekként alkalmazhatók. Az említett szerek hatóanyagtartalma 0,1% és 95% között mozog, megemlítjük azoniban, hogy 60 repülőgépről való permetezésnél vagy más , alkalmas készülékkel történő kiszórásnál 99,5%-os, illetye tiszta hatóanyagok is alkalmazhatók. Az i(I) képletű új vegyületeket tartalmazó sze-65 rek továbbá peszticid hatású vegyületeket is 2
