162552. lajstromszámú szabadalom • Rádióiránymérő antennaberendezése VHF és UHF tartományhoz
3 162552 4 elrendezve, ezen menet egy része pedig, amely a mag hosszanti tengelye mentén fekszik, a mag felületétől olyan távolságban van elhelyezve, hogy ezen távolságnál olyan jelértek jön létre, hogy az antennaberendezés két ered- 5 mény-iránykarakterisztikája a horizontális síkban csak két pontban metszi egymást. Ezen antennaberendezésnél az irányítatlan antenna távol fekvő része célszerűen mint elektromosan vezető szalag van kiképezve, rá- 10 kapcsolt elektromosan vezető csíkokkal, amelyek a keretantenna magján rögzített dielektromos alapon vannak elhelyezve. A találmány szerint kivitelezett antennaberendezés egyszerű felépítés, kis méretek és cse- 1S kély súly által tűnik ki. Az alábbiakban a találmányt kiviteli példa és a mellékelt rajzok alapján részletesebben ismertetjük. 20 Az 1. ábra rádió iránymérő-készülék a találmány szerint felépített antennájának nézetét VHF és UHF tartományra; a 2. ábra ugyanazt kapcsoló nélkül i(alulnézet); a 3. ábra VHF és UHF tartományú rádió- 25 -iránymérő készülék antennaberendezésének javasolt elvi kapcsolási elrendezését; mutatja. A rádió-iránymérőkészülókhez kifejlesztett VHF és UHF tartományú antennaberendezés a 30 találmány szerint tíz egyes 2 menetből álló 1 keretantennát (1. ábra) tartalmaz, amelyek H-formájú magnetodielektrikus 3 magon vannak elrendezve és közös 4 párhuzamosító vezetővel párhuzamosan vannak kötve. Az 5 és 51 csat- 35 lakozóvezetékek a párhuzamosító vezetőkkel az ötödik és hatodik 2 menet közötti szakaszban vannak összekötve. A berendezés 6 irányítatlan antennát is tartalmaz <1. ábra), amely az 1 keretantenna 3 40 magját átfogó rövidzármenettel van kialakítva. Ez a rövidrezártmenet, az 1 keretantenna 2 meneteire merőlegesen van elrendezve. A 6 irányítatlan antenna menet egy része, amely a 3 mag hossztengelyének mentén fek- 45 szik, az 1 keretantenna 2 menetei fölé van emelve és ív alakja van. A legmagasabb ivpont és a magfelület közötti távolság az 1 keretantenna 3 magja vastagságának két-háromszorosa kell hogy legyen. 50 Ezt a távolságot az említett határok között kell megválasztani, hogy a 6 irányítatlan antenna sugárzási hatásfoka ne legyen kisebb, mint az 1 keretantennáé. A 6 irányítatlan antenna megemelt menet- 55 része szerkezetileg a következőképpen van kivitelezve. Négyszögletes ívformájú dielektrikus 7 plexiüveg alapra elektromosan vezető szalag van fölhordva. A 6 antenna kapacitásának megnövelésére a 7 alapra öt elektromosan vezető 6 o 8 csík is fel van hordva. A 8 csíkok a 7 alap hossza szerint egyenletesen el vannak osztva és az elektromosan vezető szalagra merőlegesen fékszenek. A 8 csíkok hosszúsága a 7 alap szélességének felel meg. 85 Az elektromosan vezető szalag és a 8 csíkok a 7 alap felszínére elektromosan vezető festékkel vannak felhordva vagy nyomtatott rézfóliavezetőként kivitelezve. A szigetelő 7 alaplap a keretantenna 3 magján úgy van felerősítve, hogy az elektromosan vezető szalag az 1 keretantenna 2 meneteire merőleges. Az elektromosan vezető szalag végein, arnel) a 6 irányítatlan antenna rövidrezártmenetének egy részét alkotja, 9 rövidzárvezető van csatlakoztatva, amelynek középső része a 6 irányítatlan antenna 10 hozzávezetésével (2. ábra) össze van kötve. Az 1 keretantenna (1. ábra) és az arra erősített 6 irányítatlan antenna a 11 kapcsoló házához van szerelve. A 11 kapcsoló tokja fémből készült 12 árnyékolóserleget alkot, amelynek belső terében a 11 kapcsoló kapcsolási elemei nyomtatott vezetőlapon vannak elrendezve. A találmány szerint kivitelezett VHF és UHF tartományú rádió-iránymérőkészülék elvi kapcsolási rajzában az 1 keretantenna az 5 és 51 kivezetései feszültségosztóval vannak összekötve, amely 13 és 14 kondenzátorokból, valamint 15 és 16 ellenállásokból áll. Ezen feszültségosztó 17 középpontja földelve van. Ezenkívül az 5 és 51 kivezetések 18 és 19 kondenzátorokon, valamint 20 és 21 kapcsolódiódákon át az antennaberendezés 22 kimenetére vannak csatlakoztatva, a 20 és 21 diódák pedig szemben vannak kapcsolva. A 18 kondenzátor és 20 dióda, valamint 19 kondenzátor és 21 dióda összekötési pontjai a 23, 24 csatolásmentesítő fojtókon át, amelyek 25 kivezetésen és- 26 szűrőkondenzátoron át földelve vannak, össze vannak kötve. A 20 és 21 diódák összekötési pontja 27 csatolásmentesítő fotón keresztül ugyancsak össze van kötve a „föld"-del. A 6 irányítatlan antenna 10 hozzávezetése a 28 fojtóból és 29 ellenállásból álló fáziskiegyenlítőtagon át az antennaberendezés kimenetével összeköttetésben van. Az antennaberendezés a következőképpen működik. A 25 kivezetésen keresztül kisfrekvenciás váltakozófeszültséget táplálunk be, amely all kapcsoló működését vezérli. Ha az 1 keretantenna jelet fogad 5 és 51 csatlakozóin a „föld"-höz képest két ellenfázisú, egyenlő nagyságú feszültség jön létre a 15, 16 ellenállásokból és 13, 14 kondenzátorokból álló feszüTtségosztó segítségével. Ezen feszültségek 18, 19 elválasztókondenzátorokon és — a kisfrekvenciás váltakozófeszültség által vezérelt — 20, 21 kapcsolódiódákon át az antennaberendezés 22 kimenetéhez •.vannak' vezetve. A kisfrekvenciás vezérlőfeszültség pozitív félperiódusábari a 21 dióda nyitva és 20 dióda zárva van, az 1 keretantenna 5? kivezetésétől pedig a feszültség az antennaberendezés 22 kimenetéhez meghatározott fázissal oda van vezetve. A kisfrekvenciás vezérlő 2
