162551. lajstromszámú szabadalom • Kiegészítő berendezés automatikus díjelszámolásra és többszörös számlálásra

5 162551 6 levő berendezésekben a lehető legkevesebb átalakítást igényli lehetőleg úgy, hogy új alkatrészt egyáltalán ne kelljen a meglevők közé telepíteni. A találmányt részletesen kiviteli példát ábrázoló rajzok alapján mutatjuk be. A rajzon: 1. ábra telefonközpont összekötő áraimkörének d ágába iktatott kiegészítő berendezés vázlatos rajza. 2. ábra 7A2 központ összekötő áramkörének elvi kapcsolási rajza. 3. ábra az előfizető számát azonosító és kódoló egység elvi rajza. A (többszörös száimlálás és automatikus díjelszámolás javasolt megoldásániak egyik konkrét kiviteli lehetőségét a hazánkban legelterjedtebben használt nagyvárosi távbeszélőközpont, a 7A2 példáján mutatjuk be. Az 1. ábrán látható a 7A2

központ vázlatos elvi kapcsolási rajza, valamint a többszörös számlálás és automatikus díjelszámolás bevezetéséhez szükséges kiegészítő [berendezés tömbvázlata. Az A rész a 7A2 központ kimenő kapcsolásai útját ábrázolja; a B rész az összekötő áramkörönként szükséges kiegészítő áramköröket ábrázolja; a C részben az egész központhoz tartozó egyetlen beszélgetési <6 időalapgenerátor és sorrendi 7 letapogató (scanner) látható; a D rész pedig az automatikus díjelszámolást végző (szintén egyetlen) azonosító és kódoló 8 egységet, külső 10 tárolót és a külső tárolót vezérlő 9 egységet tartalmazza. A 7Aa központ legkevesebb áramkört tartalmazó része az összekötő ÖÁK áramkör. A szükséges kiegészítő berendezést tehát célszerű ide csatlakoztatni. A számlálóLrnpulzusok az összekötő ÖÁK áramkörből jelenleg a d számlálóágon mennek ki a HK híiváskonioentrátoron át az előfizető számláló Szj jelfogójára. Az inter számlálóimpulzusok a c ágon érkeznek a CSV csoportválasztóból az ÖÁK áramkörbe. A 2. ábrán mutatott DD tárcsa jobb alsó érintkezőjét összekapcsolva az L tárcsa jobb felső érintkezőjével a következőt érhetjük el (lásd 2. ábra): a) a d számlálóágon szakadás van, ha az ÖÁK áramkör nincs beszéd állásban; b) a d számlálóágon helyi beszélgetés kezdetekor telep-impulzus jelenik meg {ilO/lil-es állásban), majd utána a beszélgetés teljes ideje alatt föld van (ili2-es állás), c) a d számlálóágon telep-impulzusok '(telepfeszültség-szakadás) formájában megjelennek az inter számláló impulzusok mterurbán beszélgetések esetében (Cj záró érintkezőjén át). Az ÖÄKHaramkärben más — szintén egyszerű — átalakítások segítségével is el lehet érni, hogy a d számlálóágon különböző jelzések érkezzenek helyi, és inter 'beszélgetés esetében, valamint akkor, amikor az ÖÁK áraimkor minies beszédállapotban. A d számlálóág az ÖÁK áramkörből a HK híváakoneentrátor felé ki van vezetve, az ÖÁK áramkör keretének tetején tehát jól hozzáférhető (2. ábra D pont). A d számlálóágat itt könnyen megbonthatjuk, s elvezetjhetjük (akár más helyiségbe is) a kiegészítő 'berendezésihez, mely a többszörös számlálást és automatikus díjelszámolást végzi. Ennek a berendezésnek (lásd 1. ábra B blokk) első ei^me 1 váltóáramkor. A váltóáramkor feladata ejyrészt, hogy a helyi beszélgetéseik tartama alat! szabaddá (számlálóképessé) tegye a 3 számlálólán'x)t; másrészt az inter impulzusokat és a helyi beszélgetés kezdetén megjelenő telepimpulzust továbbítsa a 2 tároló elem egyik beíró a tekercsére. Az égybites i2 tárolóelem lehet pl. négyszögletes hiszterézisburkú ferritniag, melyet az a vagy b tekercsre érkező interimpulzusok logikai „igen" állapotra billentenek. Az átmeneti tároló „igen" állapota azt jelenti, hogy az adott ÖÁK áramkörön folyó beszélgetést egy díjtétellel terhelni kell. A 3 számlálólánc és 4 kapu (a központi, beszélgetési 6 időalapgenerátor segítségével) gondoskodik a helyi beszélgetések — kezdeti beszámolás után — adott időközönkénti elszámolásáról. Amíg nem folyik helyi beszélgetés, vagy a d számlálóágon telep van, a váltó áramkör a 3 számlálóláncoit törölve tartja. A helyi beszélgetés ideje alatt a 3 számlálólánc folyamatosan számolja a beszélgetési 16 időalap-generátor impulzusait. A 4 kapu kimenetén akkor jelenik meg logikai „igen" szint, azaz akkor ad gerjesztést a ,2 tárolóelem beíró b tekercsére (jelezve ezzel, hogy az ÖÁK áramkörön folyó beszélgeitést díjtétellel kell terhelni), ha a 3 számlálólámjc megtelt, tehát leszámolta három perc óraimpulzusait (öt bites számlálót feltételezve tehát az ll.lflfl számlálóállás esetében). Egy n bites számlánc 2" impulzus számlálására alkalmas. A már említett öt bites esetben tehát a 4 kapu a beszélgetés megkezdése után 31, 63... impulzus megjelenése után billenti „igen" állapotba az átmeneti tárolót. Ebből következik, hogy ha a díjtételeket pl. három percenként akarjuk 1I8O rögzíteni, akkor az órajeleket = 5,625 see-32 ónként kell adnii. Ez azt jelenti, hogy a beszélgetés megkezdésekor megtörténik az első elszámolás {az a tekercsen); ezután 174,375 és 180 sec között a következő, s utána pontosan 180 seoJcént újabb elszámolás következik (a b tekercsen). Az égybites tárolóelem •feladatja az, hogy az elvileg véletlenszerű időpillanaitokiban jelentkező díjelszámolási igényeket tárolja egy bizonyos ideig, lehetővé téve ezáltal az elszámolási igények időben egymás utánli sorrendbe való rendezését. Ezt a sorrendbe való rendezést a C rész sorrendi letapogató 7 áramiköre (scanner) végzi. A scanner valamennyi égybites 2 tárolóelemmel összeköttetésben áll; kérdező impulzusait sorban bocsátja az égybites tárolóelemek 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3