162538. lajstromszámú szabadalom • Benzizoxazol-(tiono)-foszfor(foszfon)-savésztereket tartalmazó nematocid, inszekticid és akaricid szerek
162538 mint a 3-hidroxibenzizoxazolt (olvadáspont: 141 °C) ismert eljárással állíthatjuk elő. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor oldó-, ill. hígítószerként gyakorlatilag az összes közömbös szerves oldószer szóba jön. Idetartoznak különösen az alifás és aromás, adott esetben klórozott szénhidrogének, így benzol, toluol, xilol, benzin, metilénklorid, kloroform, széntetraklorid, klórbenzol, éterek, így dietil- és dibutiléter, dioxán, továbbá ketonok, így aceton, metiletil-, metüizopropil- és metilizobutilketon, ezenkívül a nitrilek, így acetonitril. Savakceptorként az összes szokásos savmegkötő szer szóba jön. Különösen alkalmasak az alkálikarbonátok és -alkoholátok, így a nátrium-és káliumkarbonát, nátrium- vagy káliummetilát, ül. -etilát, továbbá az alifás, aromás vagy heterociklusos aminők, például a trietilamin, dimetilamin, dimetilanilin, dimetilbenzilamin és piridin. A reakció-hőmérsékleteket széles határokon belül változtathatjuk. A komponenseket általában 0 °C és 50 °C közötti, előnyösen 30 °C és 35 °C közötti hőmérsékleten egyesítjük és az elegyet 50—120 °C-on, előnyösen 70—80 °C-on keverjük. A reakciót általában normál nyomásán valósítjuk meg. Az eljárás megvalósításakor a kiindulási anyagokat általában ekvimoláris mennyiségekben reagáltatjuk a fentiekben megnevezett oldószerek egyikében, megnövelt hőmérsékleten. Nem jelent különösebb előnyt, ha az egyik vagy másik reagenst feleslegben alkalmazzuk. A heterociklusos komponenst alkáli-, alkáliföldfém-, illetve ammóniumsói alakjában is alkalmazhatjuk. A reakcióelegyet általában néhány órán át keverjük megnövelt hőmérsékleten, majd benzolban felvesszük és a szokásos módon feldolgozzuk. A találmány szerinti hatóanyagok általában színtelen vagy gyengén sárgára színezett, viszkózus, vízben oldhatatlan olajszerű anyagok alakjában keletkeznek, amelyek nem desztillálhatok bomlás nélkül, azonban az úgynevezett ,,szétdesztillálás"-sal szabadíthatók meg az illó alkotórészektől, azaz hosszabb időn át melegítve csökkentett nyomáson és kissé megnövelt hőmérsékleten. Jellemzésükre mindenekelőtt a törésmutató szolgál. Amint a fentiekben már többször említettük, a találmány szerinti hatóanyagok kitűnő nematocid, inszekticid és akaricid tulajdonságokat mutatnak. Emellett jó hatással rendelkeznek mind a szívó, mind a rágó rovarokkal, kétszárnyúakkal és atkákkal szemben, valamint szisztémikus hatást is mutatnak. Emellett fitopatogén gombákkal szemben részben szintén fungitoxikus hatással bírnak. így a vegyületek eredményesen alkalmazhatók a növényvédelemben és a raktározott készletek védelmében, valamint az egészségvédelem területén a legkülönbözőbb állati kártevőkkel szemben. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek (Aphidae), így a zöld őszibarackfa-15 20 levéltetű (Myzus persicae), a fekete bablevéltetű (Doralis fabae), zablevéltetű (Rhopelosiphum), borsólevéltetű (Macrosiphum pisi) és a burgonyalevéltetű (Macrosiphum solanifolii), továbbá 5 a ribizlilevéltetű (Cryptomyzus korschelti), almaíalevéltetű (Sappaphis mali), szilvafalevéltetű (Hyalopterus arundinis) és a fekete cseresznyefalevéltetű (Myzus cerasi), valamint a pajzstetvek (Coccina), például az oleander-pajzstetű (Aspi-10 diotus hederae) és a kehelypajzstetű (Lecanium hesperidum), valamint a Pseudococcus maritimus, a hólyagoslábúak (Thysanoptera), így a Hercinothrips femoralis és a poloskafélék, például a répapoloska (Piesma quadrata), gyapotpoloska (Dysdercus intermedius), agyi poloska (Cimex lectularius), rablópoloska (Rhodnius prolixus) és a Triatoma infestans, továbbá a kabócák, így az Euscelis bilobatus és Nephotettix bipunctatus. A rágó rovarokhoz tartoznak mindenekelőtt a lepkehernyók (Lepidoptera), így a káposztabagolylepke (Plutella maculipennis), a gyűrűs szövőlepke (Lymantria dispar), az aranyfarú szövő-25 lepke (Euproctis ohrysorrhoea) és a Malacosoma neustria, továbbá a káposztamoly (Mamestra brassicae) és a vetési bagolypille (Agrotis segetum), a nagy téli araszoló (Pieris brassicae), kis araszolólepke (Cheimatobia brumata), tölgyilonca 30 (Tortrix viridana), a sereglégy (Laphygma frugiperda) és az egyiptomi gyapotféreg (Prodenia litura), a Hyponomeuta padella, a lisztmoly (Ephestia kühniella) és a nagy viaszmoly (Galleria mellonella). 35 A rágó rovarokhoz tartoznak továbbá a bogarak (Coleoptera), például a gabonabogár (Sitophilus granarius = Calandra granaria), burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata), sóskalevélbogár (Gastrophysa viridula), tormalevélbo-40 gár (Phaedon cochleariae), repcefénybogár (Meligethes aeneus), kis málnabogár (Byturus tomentosus), babzsizsik (Bruchidius = Acanthoscelides obtectus), szalonnabogár (Dermestes frischi), gabonaporva (Trogoderma granarium), vörösbar-45 na rizslisztbogár (Tribolium castaneum), kukoricazsizsik (Calandra vagy Sitophilus zeamais), kenyérbogár (Stegobium paniceum), közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) és gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis), valamint a talajban 50 élő fajok, például a drótférgek (Agriotes spec.) és a májusi cserebogár (Melolontha melolontha), a csótányok, így a német csótány (Blatella germanica), amerikai csótány (Periplaneta americana), madeirái csótány (Leucophaea vagy Rhyparobia madeiráé), konyhai csótány (Blaberus fuscus), valamint a Nenschoutedenia flexivitta, továbbá az egyenesszárnyúak (Orthoptera), például a házi tücsök (Acheta domesticus), a termeg0 szék, például a földi termesz (Reticulitermes flavipes) és a hártyásszárnyúak (Hymenoptera), így a hangyák, például a fekete fahangya (Lasius niger). A kétszárnyúakhoz (Diptera) tartoznak lénye-65 gében a legyek, így a közönséges muslica (Dro-55
