162534. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált oktahidrokinazolindionokat tartalmazó gyomirtószerek

162534 Hasonló módon állíthatók elő a következő ve­gyületek : o-aininobenzoesav-N-(l-etoxipropil-2)-amid, (olvadáspontja 58—59 °C), o-amiinobenzoesav-N-(l-n-propoxipropil-2)­-amid, (olvadáspontja 51—53 °C). b) 3-(l'-Metoxipropil-2')-2,4-dioxo­-tetrahidrokinazolin Az a) lépésben kapott 198 sr. amidot 1000 sr. klórbenzolban 20 °C-on hidrogénkloriddal telí­tünk, majd 5—6 óra hosszat keverés közben 80 °C-on foszgént vezetünk a keverékbe. Petrolétert hozzáadva 158 sr. cím szerinti vegyületet kapunk. Olvadáspontja 141—143 °C. A megfelelő N-l'-etoxipropil-2'-származék ol­vadáspontja 102—105 °C, a megfelelő N-l'-n­-propoxipropil-2'-származéké 72—74 °C. c) 3-(l'-Metoxipropil-2')-2,4-dioxo­-oktahidrokinazolin A b) lépésben kapott 83 sr. tetrahidrokinazo­lint 300 sr. izopropanolban 20 sr. Raney-nikkel jelenlétében 120 °C-on addig kezelünk 200 att nyomású hidrogénnel, amíg fel nem vette az el­méleti hidrogénmennyiséget. Szűrés és az oldó­szer elpárologtatása után 75 sr. cím szerinti ve­gyületet kapunk. Olvadáspontja 141—143 °C. A megfelelő l'-etoxipropil-2'-származék olva­dáspontja 107—109 °C, a megfelelő l'-n-propoxi­propil-2'-j származék nem kristályosítható ki, 25 D 1.5010. d) l-Acetoxipivaloil-3-(r-metoxipropil-2')­-2,4-dioxo-oktahidrokinazolin A c) lépésben előállított 24 sr. oktahidrokina­zolint 13 sr. trietilaminnal és 250 sr. toluollal 80 °C-on melegítünk, és részletekben hozzáadunk 20 sr. acetoxipivaloilkloridot. Még 4 óra hosszat ke­verjük, majd leszívatjuk, és a szüredéket vá­kuumban bepároljuk. Desztillációval 23 sr. cím szerinti vegyületet kapunk. Forráspontja 0,1 torr nyomáson 178—182 °C. A vegyület szerkezetét elemzési adatok és az infravörös és NMR szín­képe igazolja. A többi hatóanyag analóg módon állítható elő. További találmány szerinti hatóanyagok a k óvet­kezők: l-acetoxipivaloil-3-(r-etoxipropil-2')-2,4--dioxo-oktahidrokinazolin (fp.o,os 175 °C) l-a-metilbutiril-3-(l'-etoxipropil-2')-2,4--dioxo-oktahidrokinazolin (fp.o,i 175—177 °C) l-acetoxipivaloil-3-(r-n-propoxipropil-2')­-2,4-dioxo-oktahidrokinazolin (fp.0 ,i 180—185 °C) l-a-l metilbutiril-3-(l'-n-propoxipropil-2')­-2,4-dioxo-oktahidrokinazolín (fp.o,i 172—174 °C) l-acetil-3-(r-metoxipropil-2')­-2,4-dioxo-oktahidrokinazolín. A találmány szerinti gyomirtó szerek oldat, emulzió, szuszpenzió vagy porozószer alakjában alkalmazhatók. Az alkalmazási alak teljesen a célhoz igazodik, de fontos követelmény, hogy biz­tosítsa a hatóanyag finom elosztását. Közvetlenül permetezhető oldatok előállítására 150 °C-nál magasabb forráspontú szénhidrogé-10 15 20 25 55 60 nek, például tetrahidronaftalin vagy alkilezett naftalinok, továbbá olyan 150 °C-nál magasabb olvadáspontú szerves folyadékok használhatók, amelyek egy vagy több funkcionális csoportot, például ketocsoportot, étercsoportot, észtercso­portot vagy amidcsoportot tartalmaznak, amikor is ezek a csoportok egy szénhidrogénlánc szubszti­tuensei vagy egy heterociklusos gyűrű tagjai. Használatra kész vizes permetlevek emulzió­koncentrátumokból, pasztákból vagy nedvesíthető porokból készülhetnek víz hozzáadásával. Emul­ziók előállítására a hatóanyagokat magukban vagy egy oldószerben feloldva nedvesítő- vagy dizspergálószerekkel, például polietilénoxid-addí­ciós termékekkel vízben vagy szerves oldószerek­ben eloszlatjuk. Előállíthatók azonban hatóanyag­ból, emulgeáló- vagy diszpergálószerből és adott esetben oldószerből álló, vízzel való hígításra al­kalmas koncentrátumok is. Porozószerek a hatóanyagnak egy szilárd hor­dozóval, például kovafölddel, talkummal, agyag­gal vagy műtrágyával való keverésével vagy ösz­szeőrlésével készíthetők. A következő példák szemléltetik az új gyom­irtó szerek alkalmazását. 2. példa Növényházban kísérleti cserepeket megtöltöt­tünk agyagos homoktalajjal, és beültettünk Zea mays (kukorica), Solanum tuberosum (burgonya), Sinapis arvensis (vadrepce), Poa annua (nyári perje) és Echinochloa crus-galli (kakaslábfű) magvaival. Ezután a talajt hektáronként számít­va 500 liter vízben diszpergált következő ható­anyagokkal kezeltük: A 3-(l'-metoxipropil-2')-2,4-dioxo--oktahidrokinazolin 1 kg/ha, B l-acetoxipivaloil-3-(r-metoxipropil-2')-2,4--dioxo-oktahidrokinazolin, 1 kg/ha, C l-a-metilbutiril-3-(r-metoxipropil-2')-2,4--dioxo-oktahidrokinazolin, 1 kg/ha, és össze­hasonlításul 45 D l-acetil-3-izopropil-2,4-dioxo­-oktahidrokinazolin, 1 kg/ha. Négy-öt hét múlva kitűnt, hogy azonosan jó gyomirtó hatás mellett az A, B és C szereket a termesztett növények jobban tűrik a D szernél. 50 Az eredményeket a következő táblázat mutat­ja: 65 30 35 40 Hatóanyag A B C D Haszonnövények: Zea mays 5 5 5 20 Solanum tuberosum 0 0 0 20 Gyomnövények: Sinapis arvensis 100 95 95 95 Chenopodium album 100 95 95 95 Poa annua 95 95 95 95 Echinochloa crus-galli 90 85 90 85 0 = nincs károsodás 100 = teljes pusztulás

Next

/
Oldalképek
Tartalom