162529. lajstromszámú szabadalom • Dezagregáló berendezés nagy diszperzitásfokú diszperziók előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány A bejelentés napja: 1970. XII. 22. (BA—2514) Közzététel napja: 1972. X. 28. Megjelent: 1974. XII. 31. 162529 Nemzetközi osztály: B 02 c 2/08 , >t ^ V_ í. I i t r c Feltalálók: Apostol Tamás okleveles bányamérnök, Budapest, Dr. Barna János okleveles vegyésztmérnök, Budapest, Egri Alajos gépészmérnök, Budapest, Dr. Káplár Zsigmond okleveles gépészmérnök, Budapest, Ma j tény i Tibor okleveles bányamérnök, Budapest Tulajdonos: Bányászati Kutató Intézet, Budapest Dezaggregáló berendezés nagy diszperzitásfokú diszperziók előállítására A találmány dezaggregáló berendezés, amely révén az eddigieknél jelentősen kisebb energiafelhasználás és idő alatt nagy diszperzitásfokú diszperziók folyamatosan készíthetők. Az ipar számos területén, így a konzerviparban, kémiai reakcióknál, organofil agyagásványok gyártásánál, víztisztításnál, mélyépítkezéseknél, finomkerámia-iparban, zománciparban, festékiparban, hidraulikus kötőanyagoknál, építkezések anyagainál, habosított műanyagoknál stb. rendkívül nagy jelentősége van az elérhető, illetve elért diszperzitásfoknak, mert a megfelelő diszperzitásfok biztosítása esetén az anyagfelhasználásban jelentős megtakarítás érhető el, és anyagminőségi szempontból is nagymértékű javulások nyerhetők. A kellő diszperzitásfok elérésére régebben alkalmazott áztatási, aprítási, őrlési, keverési műveleteket az újabb időkben a nyírással vagy ütköztetéssel dolgozó eljárások, majd ezeket — legmegfelelőbbnek bizonyult dezaggregálási eljárásként — a nyírás közbeni ütköztetés váltotta fel. A nyírás közbeni ütköztetéssel való dezaggregálás valamennyi eddig ismert eljárásnál jobb és korszerűbb, mégsem terjedt el értékének megfelelő mértékben, aminek oka, hogy eddig még nem sikerült olyan berendezést készíteni, amely hoszszú üzemidőn keresztül, kellő mennyiségben és minőségben tudta volna a dezaggregálási műveleteket végezni. Az ismert dezaggregáló berendelő 15 20 25 30 zéseknél főként a gazdaságossági mutatók terén voltak nem kielégítő eredményeik. Az ismert dezaggregáló berendezések a visszajár atást nem teszik lehetővé, mert ezeknél a dezaggregálás folyamata visszajáratás esetén szakaszossá válik. A visszajáratás azért szükséges, mert a dezaggregálni, diszpergálni kívánt anyagok legtöbbjének szerkezete csak fokozatosan bontható le (például bentonitnál és hasonlóknál) és mert a kellő nyíróhatás eléréséhez megfelelő viszkozitás szükséges, ami sok esetben csak visszajáratással érhető el. Az imert dezaggregáló berendezések szakaszos visszajaratási technológiája azt a veszélyt rejti magában, hogy egyes anyagrészek többször, más anyagrészek kevesebbszer mennek át a nyírás közbeni ütközési folyamaton, tehát a nyert anyag inhomogén lesz. Az ismert dezaggregáló berendezéseknél általában egy sűrűn fogazott koszorúval ellátott tárcsát és e tárcsa fogai közé benyúló, szintén sűrűn fogazott álló ellentárcsát alkalmaznak. Ezeknél a dezaggregálni, diszpergálni kívánt anyag belülről kifelé áramlik, a külső dezaggregáló részben sebessége megnő, és a külső részben az anyag számára olyan nagy tér áll rendelkezésre, aminek eredményeként a dezaggregáló berendezésben nagymérvű kavitáció lép fel. A kavitáció következtében a szilárdanyag-szemcsékre, illetve fo-162529