162528. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-(1,3,4-tiadiazol - 2 - IL)-midazolidinon-(2)-származékok előállítására, valamint az azokat tartalmazó herbicidek

162528 1 -(5-terc-butil-l ,3,4-tiadiazol-2-il)­-3-n-butil-karbamid, l-(5-metiltio-l,3,4-tiadiazol-2-il)­-3-metil-karbamid, l-(5~metilszüLfonil-l,3,4-tiadiazol-2-il)­-3-metil-karbamid, l-(5-n-propilszulfonil-l,3,4-tiadiazol-2-il)­-3-metil-karbamid, l-(5-etilszulfonil-l,3,4-tiadiazol-2-il)­-3-metil-kaibamid. Hígítószerként a vízen kívül az összes közöm­bös szerves oldószer szóba jön, előnyösen azon­ban azok, amelyek vízzel elegyednek. Ide tartoz­nak az alkoholok, így metanol, etanol, piridinek, így piridin, pikolin vagy lutidin, továbbá a di­metilf ormamid. Alkalikus katalizátorként az összes szokásos bázist alkalmazhatjuk. Ide tartoznak előnyösen az alkálihidroxidok, alkáliföldfémhidroxidok, alkáli­karbonátok, alkálialköholátok és tercier aminők. Különösen alkalmasak a nátriumhidroxid, nátri­umkarbonát, nátriummetilát, nátriumetilát és piridin. A reakció-hőmérsékleteket széles határokon belül változtathatjuk. A reakciót általában 0 °C és 80 °C közötti, előnyösen 20 °C és 40 °C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor 1 mól II általános képletű karbamid-származékot legalább 1 mól glioxállal reagáltatunk. Előnyösen 1 mól karbamid-származékhoz 1,5—2,5 mól gli­oxált adagolunk. A reakciót célszerűen úgy való­sítjuk meg, hogy a karbamid-származékot vala­mely alkalmas hígítószerben feloldva összekever­jük a glioxál olyan 30%-os vizes oldatával, amelynek pH-értékét nátriumhidroxiddal 7 és 8 közé állítottuk be, és adott esetben hűtés közben 1—3 napon keresztül reagáltatjuk. A reakcióele­gyet bepárlás és a visszamaradó maradék átkris­tályosítása útján dolgozzuk fel. A találmány szerinti hatóanyagok értékes her­bicid tulajdonságokkal rendelkeznek, így gyom­növények irtására használhatók. Gyomnövényen a legtágabb értelemben az összes olyan növényt érteni kell, amely olyan helyen nő, ahol nem kí­vánatos. Az, hogy a találmány szerinti hatóanyag totális vagy szelektív herbicidként hat-e, lényegé­ben az alkalmazott mennyiségtől függ. A találmány szerinti anyagok például az alábbi növények esetében alkalmazhatók: kétszikűek, így mustár (Sinapis), zsázsa (Lepidium), galaj (Galium), csillaghúr (Stellaria), székfű (Matrica­ria), gombvirág (Galinsoga), libatop (Chenopo­dium), csalán (Urtica), aggófű (Senecio), gyapot (Gossypium), répa (Beta), murok (Daucus), bab (Phaseolus), burgonya (Solanum), kávé (Coffea), egyszikűek: komócsin (Phleum), perje (Poa), csenkesz (Festuca), aszályfű (Eleusine), muhar (Setaria), vadóc (Lolium), rozsnok (Bromus), ka­kaslábfű (Echinochloa), kukorica (Zea), rizs 15 30 (Oryza), zab (Avena), árpa (Hordeum), búza (Tri­ticum), köles (Panicum), cukornád (Saccharum). A vegyületek különösen alkalmasak szelektív gyomirtásra gabonában, gyapotban, cukorrépá-5 ban és egyéb kultúrákban. Előnyösen alkalmaz­hatók a hélazab irtására is. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztákká !0 és szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat vivőanyagok­kal, azaz folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben felületaktív szereket, azaz emulgeálószereket és/ vagy diszpergálószereket is alkalmazunk. Ha vi­vőanyagként vizet használunk, szerves oldószere­ket is alkalmazhatunk segédoldószerként. Folyé­kony oldószerként lényegében szóba jönnek az aromás szénhidrogének, így xilol és benzol, kló­rozott aromás szénhidrogének, így klórbenzolok, paraffinok, így ásványolaj-frakciók, alkoholok, így metanol és butanol, erősen poláros oldószerek, így dimetilformamid és dimetilszulfoxid, vala-25 mint a víz; szilárd hordozóanyagként a termé­szetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, így nagy diszper­zitású kovasav és szilikátok, emulgeálószerként a nemionos és anionos emulgeátorok, így polioxi-30 etilénzsírsavészterék, polioxietilénzsíralkoholéte­rek, például alkilarilpoliglikoléterek, alkilszulfo­nátok és arilszulfonátok, diszpergálószerként pél­dául a lignin, szulfitszennylúgok és metilcel­lulóz. 35 A találmány szerinti hatóanyagok a készítmé­nyékben előfordulhatnak egyéb ismert ható­anyagokkal összekeverve, vagy pedig az alkalma­záskor keverhetjük össze őket ismert hatóanya­gokkal. 40 A készítmények általában 0,1—95 súly%, elő­nyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagokat önmagukban, készítményeik alakjában vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és szemcsék alakjá­ban alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokásos módon történik, például porlasztással, permete­zéssel, porozással és beszórással. 50 Ha a vegyületeket totális herbicidekként al­kalmazzuk, a hatóanyag-mennyiség 15—30 kg/ha. Szelektív gyomirtásra használva az alkal­mazott mennyiség 0,1—15 kg/ha, előnyösen 1— 10 kg/ha. 55 A hatóanyagokat mind a kultúrnövények és gyomnövények kikelése előtt, mind azok kikelé­se után alkalmazhatjuk, előnyösen kikelés után használjuk fel őket. A találmány szerinti hatóanyagok fungicid és inszekticid tulajdonságokat is mutatnak és szú­nyoglárvákkal szemben is hatásosak. A találmány szerinti hatóanyagok hatékonysá­gának bizonyítására a következő kísérleti ered-65 menyeket adjuk meg. 45 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom