162524. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsés, főleg nedves, tapadós anyagok szemnagyság szerinti osztályozására

162524 8 osztályozandó anyag — amelynek maximális szemnagysága kisebb, mint a legfelső 13 szitalapon a minimális húrközméret — az A nyíl irányából van az 25 etetőgarat bevezetőnyílásába vezetve, és a legfelső 13 osztályozólap belső végének tartományára jut. Amint a 4. ábrán jól látható, a legfelső 13 osztályozólapon a legnagyobb az átlagos húrtávolság, lefelé haladva ez a távolság egyre csökken, és a legalsó 8 osztályozólapon a legkisebb. Az 13 osztályozólap húrtávolsága is nagyobb, mint a feladott anyaghalmazban előfordulható maximális szemcseméret, és a 12—8 lapok húrtávolsága is úgy van megválasztva, hogy az áthullt, rájuk kerülő anyagban előfordulható maximális szemcseméret kisebb, mint az adott lapon a húrtávolság. A 4. ábra szerinti szerkezetnél a 8 lap felett több lépcsőben válik ki a durva frakció, és a B nyílnak megfelelően a 16 terelőlemezen távozik el, míg a legalsó 8 osztályozólapon is áthullott finom frakció a 11 surrantóra hullva a C nyíl irányának megfelelően, a durvább frakciótól elkülönítve vezethető ki a berendezésből. A 14 ház rugalmasan, a 18a, 28b spirálrugókkal, ill. a 19 gumihevederrel van felfüggesztve, de e vonatkozásban bármilyen rugalmas felfüggesztőszerkezet, pl. gumirugó is alkalmazható. A 14 házon továbbá a kiegyensúlyozatlan tömegű 20 vibrátor van rögzítve, amelynek működtetésével az osztályozás hatékonyságát növelni lehet. Míg a 4. ábra szerinti elrendezésnél az osztályozólapok egymással párhuzamosan vannak elhelyezve, az 5. ábra szerinti vázlatos oldalnézet arra a megoldásra mutat példát, amikor az 21—25 osztályozólapok egymáshoz képest eltérő hajlással, mintegy legyezőszerűen vannak a házban elhelyezve; bizonyos anyagfajtáknál ez az elrendezés eredményesebben alkalmazható, mint a párhuzamos lapsorral kialakított berendezés. A találmány szerinti szerkezettel az osztályozási művelet a következőképpen történik: az osztályozandó anyagot az A nyíl irányának megfelelően juttatjuk az osztályozófelületre, amelynek o. hajlásszöge az anyag jellegétől — vagyis fajsúlyától, nedvességi fokától, átlagos szemcseméretétől stb. — és a húrkiosztástól függően általában 30—60°, de különleges esetekben ettől eltérhet. A ferde osztályozófelületen az anyag e felület előbbiek szerint meghatározott lejtésének megfelelő sebességgel halad lefelé, közben a húroknak ütközik, ezzel az összetapadt anyagcsomók, anyaghalmazok széttöredeznek, az összeragadt szemcsék elválnak egymástól. Az anyag haladási sebessége úgy van beállítva, hogy az elválasztási szemcseméretnek megfelelő méretű szemcsék még éppen áthullnak a húrok közötti réseken, vagy éppen fennmaradnak az osztályozófelületen, ami természetesen azt jelenti, hogy az ennél kisebb méretű szemcsék mindenképpen áthullanak, a nagyobb méretűek pedig mindenképpen fennmaradnak, míg az éppen az elválasztási szemcseméretnek megfelelő méretű szem-30 csék egy része áthullik, egy másik része pedig fennmarad. Mivel a húrok minimális távköze is 1,2—3,0-szor nagyobb, mint az adott osztályozófelületre vezetett anyaghalmazban előfordulható 5 maximális méretű szemcse, nyilvánvaló, hogy az osztályozási szemcseméretet a húrtávolság — sőt, még annak vízszintes vetülete is — olyan mértékben haladja meg, hogy az egyes szemcséknek a húrok közé szorulása, így az osztályozólap el-1° tömődésének a lehetősége teljesen kizárt. Amint az előbbiekben erre már utaltunk, az elválasztás élességének finomítására több, egymással is kombinálható lehetőség van, amelyek a következők: több — előnyösen kettő-öt — osz-15 tályozólapot egymás fölött párhuzamosan, vagy egymástól eltérő hajlással, legyezőszerűen alkalmazunk (öt osztályozólappal meglepően éles elválasztás érhető el); a húrkiosztást az egyes osztályozólapokon belül oly módon változtatjuk, 20 hogy felülről lefelé sűrítjük vagy ritkítjuk a húrokat; az osztályozólapot felfelé domború vagy homorú íves felülettel alakítjuk ki; az egymás alatt elhelyezkedő lapok húrtávolságát csökkentjük; az osztályozószerkezetet vibráljuk stb. E té-25 nyezők megfelelő kombinálásával gyakorlatilag bármilyen fajtájú és összetételű nedves, tapadós anyagot tetszés szerinti szemcseméretnél, a szétválasztás élessége vonatkozásában támasztott követelményeket messzemenően kielégítve tudunk osztályozni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy 1—5 mm-es nyílásméretű húros osztályozólapokkal megfelelő dőlésszög mellett tizedmilliméteres nagyságrendű elválasztást lehet el-35 érni anékül, hogy a szitalap eltömődne. Az alábbiakban egy konkrét példa kapcsán ismertetjük a találmányt. A feladat olyan nedves, tapadós szénpor osztályozása, amelyben az előforduló maximális 40 szemcseméret 10 mm. A 2 mm-es szemnagyságnál kisebb frakció választandó el. Három egymás fölött elrendezett, egymással párhuzamos osztályozólapot alkalmazunk, amelyeknek a dőlésszögét 45°-ra állítjuk be. A húrokat 2 mm átmérőjű 45 acélhuzalból készítjük. A húrok közötti távolságot a legfelső osztályozólapnál 16 mm-re, a középsőnél 13 mm-re, az alsónál 11 mm-re választjuk. A három osztályozólapot be- és kivezetőnyílással rendelkező zárt házba építjük, amelyet spirálru-50 gókra függesztünk fel, és az osztályozási művelet során kiegyenlítetlen tömegű vibrátorral vibrálunk. Az osztályozási művelet eredményeképpen két, 0—2 mm-es és 2—10 mm-es anyagfrakciót nyerünk. A találmány alkalmazhatósági területe igen tág: szénosztályozóknál, szénmosókon, ércelőkészítő műveknél, kavics- és homokbányákban kerülhet alkalmazásra. Használható zagyos anyagok víztelenítésére, ill. osztályozására. A találmány fontos alkalmazási területe az igen finom anyagok, pl. finom homok tizedmilliméteres nagyságrendű szétválasztása. 55