162521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazol-származékok előállítására

162521 10 Hatóanyag Hosszanti növekedés csökkenése %-ban 10 kg/ha 5 kg/ha 2-dimetilamino-4-(4'­-klór-3'-metil­-fenil)-tiazol 25 10 A találmány szerinti szerek előállítása önma­gában ismert módon az (I) általános képletű ha­tóanyagoknak alkalmas vivőanyagokkal, adott esetben a hatóanyagokkal szemben közömbös diszpergáló- vagy oldószerekkel való alapos ösz­szekeverése és összeőrlése útján történik. A ha­tóanyagok a következő felhasználási alakokban készülnek, illetve alkalmazhatók: Szilárd készítmények: porozószerek, szórósze­rek, granulátumok, beágyazott granulátumok, impregnáló granulátumok és homogén granulá­tumok ; Vízben diszpergálható hatóanyag-koncentrátu­mok: permetezőporok (wettable powder), pasz­ták, emulziók; Folyékony készítmények: oldatok. Szilárd készítmények (porozószerek, szórósze­rek, granulátumok) előállításához a hatóanyago­kat szilárd vivőanyagokkal összekeverjük. Vivő­anyagokként például kaolin, talkum, bolus, lösz, kréta, mészkő, mészkőzúzalék, ataclay, dolomit, diatomaföld, kicsapott kovasav, alkáliföldfém-szi­likátok, nátrium- és káliumalumíniumszilikátok (földpát és csillám), kalcium- és magnéziumszul­fát, magnéziumoxid, őrölt műanyagok, műtrá­gyák, így ammóniumszulfát, ammóniumfoszfát, ammóniumnitrát, karbamid, őrölt növényi termé­kek, mint gabonaliszt, fakéregliszt, faliszt, dió­héjliszt, cellulózpor, növényi kivonatok maradé­kai, aktív szén stb., önmagukban vagy egymással keverve jönnek tekintetbe. A vivőanyagok szemcsenagysága porozószerek­nél célszerűen körülbelül 0,1 mm-ig terjed, szó­rószereknél körülbelül 0,075—0,2 mm és granu­látumoknál 0,2 mm vagy ennél több. A hatóanyag-koncentrátumok szilárd készítmé­nyekben 0,5 és 80% között vannak. Ezekhez a keverékekhez továbbá a hatóanya­got stabilizáló adalékok és/vagy nemionos, anion­aktív és kationaktív anyagok adhatók, amelyek például a hatóanyagoknak a növényeken vagy a növényrészeken való tapadását javítják (tapadás­fokozó és ragasztószerek) és/vagy jobb nedvesít­hetőséget (nedvesítőszerek), valamint diszpergál­hatóságot (diszpergálószerek) biztosítanak. Ra­gasztószerekként például a következő anyagok jönnek számításba: olaj-mész keverékek, cellulóz­származékok (metilcellulóz, karboximetilcellulóz), hidroxietilénglikoléterei olyan mono- és dialkil­fenoloknak, amelyek molekulánként 5—15 etilén­oxiddal és az alkilgyökben 8—9 szénatommal ren­delkeznek, ligninszulfonsav, ennek alkáli- és föld­alkálifémsói, polietilénglikoléterek (carbowax), olyan zsíralkoholpoliglikoléterek, amelyek mole­kulánként 5—20 etilénoxidgyököt és a zsíralko­hol részben 8—18 szénatomot tartalmaznak, etilénoxid, propilénoxid, polivinilpirrolidonok, 5 poiivinilalkoholok kondenzációs termékei, karba­mid-formaldehid kondenzációs termékek, vala­mint latexanyagok. Vízben diszpergálható hatóanyag-koncentrátu­mok, azaz permetezőporok (wettable powder), 10 paszták és emulziókoncentrátumok olyan szerek, amelyek vízzel minden kívánt koncentrációra hí­gíthatok. Ezek a szerek hatóanyagból, vivőanyag­ból, adott esetben a hatóanyagot stabilizáló ada­lékokból, felületaktív anyagokból, habzásgátló *5 szerekből és adott esetben oldószerekből állnak. A hatóanyag-koncentráció ezekben a szerekben 5 és 80% között van. A permetezőporokat (wettable powder) és pasz­tákat úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagokat disz­pergálószerekkel és por alakú vivőanyagokkal al­kalmas berendezésekben a homogenitás eléréséig összekeverjük és összeőröljük. Vivőanyagokként például a szilárd készítményekre előzőleg meg­adott anyagok jönnek számításba. Bizonyos ese­tekben előnyös, ha különböző vivőanyagok ke­verékeit alkalmazzuk. Diszpergálószerekként pél­dául a következő anyagok használhatók: szulfo­nált naftalin és szulfonált naftalin-származékok oQ formaldehiddel alkotott kondenzációs termékei, naftalin, illetve naftalinszulfonsavak fenollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékei, valamint a ligninszulfonsav alkálifém-, ammó­nium- és alkáliföldfémsói, továbbá alkilarilszulfo-35 nátok, a dibutilnaftalinszulfonsav alkálifém- és alkáliföldfémsói, zsíralkoholszulfátok, így a szul­fatált hexadekanolok, heptadekanolok, oktadeka­nolok sói, a szulfatált zsíralkoholglikoléter sói, az oleilmetiltaurid nátriumsója, ditercier acetiléngli-40 kolok, dialkil-dilaurilammóniumklorid és zsírsa­vas alkáli- és alkáliföldfémsók. Habzásgátló szerekként például a szilikonok jönnek tekintetbe. A hatóanyagokat az előzőekben felsorolt adá-45 lékokkal oly módon keverjük, őröljük, szitáljuk és passzírozzuk, hogy a permetezőporoknál a szi­lárd részek 0,02—0,04 mm-t és a pasztáknál 0,03 mm-t ne lépjék túl. Emulziókoncentrátumok és paszták előállításához az előzőekben megadott 50 diszpergálószeréket, oldószereket, mégpedig szer­ves oldószereket és vizet használunk. Oldószerek­ként például a következő anyagok jönnek számí­tásba: alkoholok, benzol, xilolok, dimetilszulfoxid és a 120—350° közötti tartományban forró ás­ványolaj-frakciók. Az oldószereknek gyakorlati­lag szagtalanoknak, a hatóanyagokkal szemben közömböseknek kell lenniük és nem lehetnek fi­totoxikusak, továbbá gyúlékonyak. A találmány szerinti szerek továbbá oldatok alakjában is alkalmazhatók. Erre a célra a ható­anyagot, illetve az (I) általános képletű vegyüle­teket alkalmas szerves oldószerekben, oldószer­keverékekben vagy vízben oldjuk. Szerves oldó-65 szerekként alifás és aromás szénhidrogének, ezek 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom