162521. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazol-származékok előállítására

162521 6 Vegyületek Olvadáspont/ Forráspont 2-dimetilamino-4-(2"-klór-4'-metil­-fenil)-tiazol-metilszulfát 2-dimetilamino-4-(2'-klór-4'-metil­-fenil)-tiazol-etilszulfát 2-dimetilamino-4-(2'-klór-4'-metü­-fenil)-tiazol-hidroklorid 2-dimetilamino-4-(4'-klór-3'-metil­-fenil)-tiazol 2-dimetilamino-4-(4'-klór-3'-metil­-fenil)-tiazol-etilszulfát 2-dimetilamino-4-(4'-klór-3'-metil­-fenil)-tiazol-hidroklorid 2-dimetilamino-4-fenil-tiazol­-hidroklorid 2-dimetilamino-4-fenil-tiazol­-fluorborát 2-dimetilamino-4-fenil-tiazol­-metánszulfonát 2-dimetilamino-4-fenil-tiazol­-trifluoracetát 2-dimetilamino-4-fenil-tiazol­-metilszulfát 2-dimetil amino-4-f enil-tiazol­-etilszulfát 2-dimetilamino-4-(4'­-bifenil)-tiazol 2-dimetilamino-4-(3'-nitro-4'-metil­-fenil)-5-bróm-tiazol 2-dimetilamino-4-(4'­-hidroxifenil)-tiazol 2-dimetilamino-4-(3',4'-dihidroxi­-fenil)-tiazol-hidroklorid 134—137° 114—116° 206—208° 10 66—67,5° 140—143° (bomlik) 175—177° 172—175° 142—144° 185—187° 89—90° 156—158° 123—125° 137—139° 130—133° 162—163° 190—192° Az (I) képletű új feniltiazol-származékok és sa­vakkal alkotott addíciós sóik kiváló növekedés­szabályozók a legkülönbözőbb növényfajtáknál. Ezek a hatóanyagok különböző módon segítik elő a talaj feletti és a talajban levő növényrészek nö­vekedését, a szokásos alkalmazási koncentrációk­ban nem fitotoxikusak, nem okoznak semmiféle morfológiai elváltozást vagy károsodást, amelyek a növények pusztulását vonnák maguk után. E vegyületek továbbá nem lassítják az erjedést. Ha­tásuk különbözik a herbicid szerek, műtrágyák és növényi hormonok hatásától. A találmány szerinti hatóanyagok azzal tűnnek ki különösen, hogy növelik a tápanyag-felhalmo­zódást a vegetatív növényrészekben. Különös je­lentőségük van az (I) képletű feniltiazol-szárma­zékoknak és sóiknak a cukornád kezelésénél, ahol megjavult beérés mellett javítják a cukortartal-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 mat. Ezenkívül erősítik a gyökérzetet, illetve a gumóképződést, továbbá erőteljes szárkialakulást, megnövelt elágazást stb. okoznak. Egyes képviselői a találmány szerinti vegyüle­teknek hozzájárulnak a terméshozam növelésé­hez, meggyorsítják az érési folyamatot, illetve elősegítik a termékképződést. A találmány sze­rinti vegyületek más képviselői pedig csökkentik a hosszúságot a különböző füveknél, például a pázsitfüveknél, kölesféléknél és egyéb fűfajták-Az új vegyüle^jCfu^ása többek között az al­kalmazás időpontjától' és módjától, valamint a felhasználás mennyiségétől függ. Ez a három té­nyező azonban az egyes növényfajták és a kívánt hatás függvényében változik. így például gyepes területeket a teljes növekedési időszakban, dísz­növényeket, amelyeknél a virágok nagyságának és számának a megnövelése fontos, a virágzás ki­alakulása előtt, olyan növényeket, amelyek ter­mését használjuk, illetve értékesítjük, közvetle­nül a virágzás után, illetve a betakarítás előtt megfelelő időszakban kezelünk. A hatóanyagokat mind szilárd alakban, mind folyadék formájában használjuk a növényekre, a talaj felületére vagy a talaj belsejébe víve. A nö­vényekre való felvitelnél vizes oldatok vagy disz­perziók a legalkalmasabbak. A talaj kezelésére porozószerek, szemcsézett készítmények, szóró­szerek ugyanúgy használhatók, mint a vizes ol­datok vagy a diszperziók. A hatásspektrum kiszélesítése érdekében ezek a szerek még más növekedésszabályozókat, pél­dául a foszforészterek sorából is tartalmazhatnak. A következő kísérletek a találmány szerinti ha­tóanyagoknak különböző növényfajták vegetatív tápanyag-felhalmozó szerveire való befolyását szemléltetik: 1. Alkalmazás cukornádnál Hatóanyagonként tizenöt darab 21—24 hónapos cukornádnövényt egy vizes vagy acetonos ható­anyag-tartalmú oldattal kezelünk. Az oldatot a növények leveleinek a szárára visszük fel; növé­nyenként 38 mg hatóanyagot alkalmazunk. Ez a mennyiség 3,5 kg-os hektáronkénti felhasználás­nak felel meg. A kezelés után 4 vagy 5 héttel a növényeket le­aratjuk. A hatásosság megállapítására a kipré­selt lé tisztaságát cukortartalom tekintetében más szerves anyagok mellett a T. Tanimoto által ki­fejlesztett, úgynevezett préselési módszerrel ha­tározzuk meg (lásd Hawaiian Planters' Record, 57. kötet, .133. old. 1964). Továbbá a cukortartal­mat polarimetriásan meghatározzuk. A követke­ző táblázatban ezeknél a kísérleteknél kapott ér­tékek vannak feltüntetve százalékban. Vonatko­zási alapként tizenöt kezeletlen (kontroll-) nö­vényből kapott értékek szolgálnak, mimellett a 0 számérték 100%-ot jelent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom