162520. lajstromszámú szabadalom • Tiazol-származékokat tartalmazó növénynövekedést szabályozó szerek
162520 Vegyületek olvadáspont/ forráspont °C 173—173,5° 2-(/3-dimetiÍamino-etoxi)-4-(2',4'-diklórfenil)-tiazol-hidroklorid jff-[4-(3',4'-diklórfenil)-tiazolil(2)-oxi] -etil-tr imetilammónium-j odid 215—-216° 2-(/?-dimetilamino-etoxi)-4-(3',4'-diklórf enil)-tiazol-hidroklorid 181,5—183,5° ^-[4-(3',4'-diklórfenil)-5-bróm-tiazolil(2)-oxi] -etil-trimetilammónium-j odid 195—196° 2-(/?-dimetilamino-etoxi)-4-(3',4'-diklórf enil)-5-bróm-tiazol-hidroklorid 179—180° 2-(/S-dimetilamino-etoxi)-4-(2'-klór-4'-metilfenil)-tiazol-hidroklorid 149,5—152° 2-(/S-dimetilamino-etoxi)-4-fenil-tiazol 135°/0,2 Hgmm 2-(/?-dietilamino-etoxi)-4-fenil-tiazol 145°/0,3 Hgmm 2-(/?-metilamino-etoxi)-4-fenil-tiazol 76—77° 2-(^~etilamino-etoxi)-4-fenil-tiazol 157°/0,05 Hgmm 2-(a-metil-/?-dimetilamino-etoxi)-4-fenil-tiazol 133°/0,4 Hgmm 2-(/í-dimetil-/5-dimetilamino-etoxi)-4-fenil-tiazol 143°/0,01 Hgmm 2-(y-dimetilamino-propoxi)-4-fenil-tiazol 139°/0,2 Hgmm 2-(/?-dietilamino-etoxi)-4-(4'-klórfenil)-tiazol 145°/0,03 Hgmm 2-(/í-metilamino-etoxi)-4--(4'-klórfenil)-tiazol 74—75° 2-(ß-etilamino-etoxi)-4--(4'-klórfenil)-tiazol 172°/0,001 Hgmm 2-(ß-etilamino-etoxi)-4-fenil-tiazol-triklóracetát 69—71° 2-(ß-metilamino-etoxi)-4--(4'-klórf enil)-tiazol-hidroklorid 189—192° 2-(/#-etilamino-etoxi)-4--(4'-klórfenil)-tiazol-triklóracetát 91—93° Az (I) képletű új 2-(aminoalkoxi)-4-fenil-tiazol-származékok és sóik kitűnő növekedésszabályozók a legkülönbözőbb növényfajtáknál. Ezek a hatóanyagok különböző módon segítik elő a talaj feletti és a talajban lévő növényrészek növekedését, a szokásos alkalmazási koncentrációkban nem fitotoxikusak, nem okoznak semmiféle morfológiai elváltozást vagy károsodást, amelyek a növény pusztulását vonnák maguk után. E vegyületek továbbá nem lassítják az erjedést. Hatásuk különbözik a herbicid szerek, műtrágyák és növényi hormonok hatásától. A találmány szerinti hatóanyagok különösen azzal tűnnek ki, hogy növelik a tápanyag-felhalmozódást a vegetatív növényrészekben. Különös jelentőségük van az (I) képletű vegyületeknek és sóiknak cukornád kezelésénél, ahol a beérés javítása mellett növelik a cukortartalmat. Ezenkívül erősítik a gyökérzetet, illetve gumóképződést, továbbá erőteljes szár kialakulást, megnövekedett 5 elágazást stb. okoznak. A találmány szerinti vegyületek egyes képviselői hozzájárulnak a terméshozam növeléséhez, meggyorsítják az érési folyamatot, illetve elősegítik a termésképződést. A találmány szerinti ve-10 gyületek más képviselői pedig csökkentik a hoszszúságot különböző füveknél, például a pázsitfüveknél, kölesféléknél és egyéb fűfajtáknál. Az új vegyületek hatása többek között az alkalmazás időpontjától és módjától, valamint a 15 felhasználás mennyiségétől függ, ez a három tényező azonban az egyes növényfajták és a kívánt hatás függvényében változik. így például gyepes területeket a teljes növekedési időszakban, dísznövényeket, amelyeknél a virágok nagyságá-20 nak és számának a megnövelése a fontos, a virágok kialakulása előtt, olyan növényeket pedig, amelyek termését használjuk, illetve értékesítjük, közvetlenül a virágzás után, illetve a betakarítás előtt megfelelő időszakban kezelünk. A hatóanyagokat mind szilárd alakban, mind folyadék formájában használjuk a növényekre, a talaj felületére felvíve vagy a talajba bedolgozva. A növényekre való felvitelnél vizes oldatok vagy diszperziók a legalkalmasabbak. A talaj kezelésére porozószerek, szemcsézett készítmények, szórószerek ugyanúgy használhatók, mint a vizes oldatok vagy a diszperziók. A hatásspektrum kiszélesítése érdekében ezek 35 a szerek még más növekedésszabályozókat, például foszforésztereket is tartalmazhatnak. A következő kísérletek a találmány szerinti hatóanyagoknak különböző növényfajták vegetatív tápanyag-feldolgozó szerveire való befolyását 40 szemléltetik: 1. Alkalmazás cukornádnál 45 Hatóanyagonként tizenöt darab 21—24 hónapos cukornádnövényt vizes vagy acetonos, hatóanyagot tartalmazó oldattal kezelünk. Az oldatot a növények leveleinek a szárára visszük fel; növényenként 38 mg hatóanyagot alkalmazunk. Ez 50 a mennyiség 3,5 kg-os hektáronkénti felhasználásnak felel meg. A kezelés után 4 vagy 5 héttel a növényeket learatjuk. A hatásosság megállapítására a kipréselt lé tisztaságát cukortartalom tekintetében más szerves anyagok mellett a T. Tanimoto által kidolgozott, úgynevezett préselési módszerrel határozzuk meg (lásd Hawaiian Planters' Record, 57. kötet, 133. old., 1964). Továbbá a cukortartalmat polarimetriásan meghatározzuk. A következő táblázatban ezeknél a kísérleteknél kapott értékek vannak feltüntetve százalékban. Vonatkozási alapként tizenöt kezeletlen (kontroll-) növényből kapott értékek szolgálnak, mimellett a 0 számér-65 ték 100%-ot jelent. 55
