162516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás liofób és liofil anyagokat egyaránt kötő közvetítő réteggel ellátott kavics és könnyűbeton előállítására

162516 Közvetítő rétegként ismert a két- és három­komponensű műgyanták alkalmazása (BASF-gyártmányismertetők). Ezek az anyagok azonban csak bonyolult technológiával állíthatók elő, és a kialakult kötés nem rugalmas. Az 1 281 338 sz. német szabadalmi leírásban kötőanyagként lig­ninszulfonátok és cukor kombinációját javasol­ják. E kötőanyag hátránya, hogy a felhasználásá­val készített könnyűbeton vízállósága és rugal­massága nem megfelelő. A találmány szerint olyan kavicsot, ill. könnyű­betont kívánunk előállítani, amely mentes az is­mert termékek hátrányos tulajdonságaitól. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy jó minőségű, megfelelően rugalmas és nem nedv­szívó kavics előállításához olyan közvetítő réte­gek alkalmasak, amelyek eleget tesznek az alábbi követelményeknek: a) a közvetítő réteg a cementhez és a termo­plasztikus szemcsés műanyaghoz (pl. duzzasztott polisztirol-gyöngyhöz) egyaránt jól tapadjon; b) a közvetítő réteg anyaga nem oldhatja a ter­moplasztikus szemcsés műanyagot (következés­képpen szerves oldószereket tartalmazó közvetítő anyagok nem használhatók fel); c) tekintettel arra, hogy a cementkötés 9 és 10 közötti pH-tartományban alakul ki, a közvetítő anyagnak lúgállónak kell lennie. Azt találtuk, hogy a felületaktív (nedvesítő) anyagot tartalmazó, lúgra stabilizált vizes poli­mer-diszperziók, elsősorban a vizes etilén-vinil­acetát kopolimer diszperziók és vizes poliakril­-diszperziók felelnek meg a fenti követelmények­nek, és felhasználásukkal kitűnő minőségű kavics állítható elő. A találmány tárgya ennek megfelelően eljárás porózus, szemcsés termoplasztikus műanyagból — előnyösen poliuretánból vagy duzzasztott poliszti­rol-gyöngyből —, liofób és liofil anyagokat egy­aránt kötő közvetítő rétegből és cementből álló kavics előállítására. A találmány szerint úgy já­runk el, hogy a porózus, szemcsés termoplasztikus műanyagot — előnyösen poliuretánt vagy poliszti­rol-gyöngyöt — térfogatára számítva 5—20 tér­fogat%, előnyösen 10 térfogat% vizes diszperzió­val keverjük össze, amely maximálisan 5% fe­lületaktív anyagot és 0,5—5% poliakrilátot vagy etilén-vinilacetát kopolimert tartalmaz, a keve­rékhez a szemcsés műanyag térfogatára számítva 9—15 vegyes % cementet adunk, a keveréket ho­mogenizáljuk, és a kapott szemcsés anyagot kí­vánt esetben 10—60 percig pihentetjük. A vizes diszperzió mennyisége a porózus szem­csés műanyag térfogatára számítva 5—20 térfo­gat%, előnyösen 10 térfogat% lehet. Ez azt je­lenti, hogy pl. a 3—5 mm átmérőjű porózus mű­anyagszemcséket, amelyek térfogatsúlya kb. 15 kg/m3 , átlagosa 20—60 ,", előnyösen 30 M vastag­ságú vizes diszperzióréteg vonja be. Porózus, szemcsés műanyagként előnyösen po­liuretánt vagy duzzasztott polisztirol-gyöngyöt al­kalmazunk, amelynek maximális szemcseátmérő­je 3—5 mm lehet. A közvetítő réteg felvitele so-20 rán 1 m3 térfogatú duzzasztott polisztirol-gyöngy­höz 50—200 liter, előnyösen kb. 100 liter vizes diszperziót adunk, és a polisztirol-gyöngyöket a vizes diszperzióval alaposan összekeverjük. A vi-5 zes diszperzió legföljebb 5% felületaktív anyagot és 0,5—5% poliakrilátot vagy etilén-vinilacetát kopolimert tartalmaz. Felületaktív anyagként anionos, kationos vagy nemionos szerkezetű anyagokat, előnyösen dodecilbenzolszulfonsavas 10 sókat alkalmazhatunk. A vizes diszperzióval vég­zett homogenizálás után a szemcsés terméket 20— 60 fi közötti szemcseméretű cementtel homogeni­záljuk. A cement szükséges mennyisége a fel­használt szemcsés műanyag szemcseméretétől füg-15 gően változik, így pl. ha 3 mm átlagos szemcse­méretű polisztirol-gyöngyből indulunk ki, 1 m3 térfogatú szemcsés anyag teljes beborításához kb. 90—150 kg cement szükséges. A cementporral bevont terméket ezután 10—60 percig pihentetjük. Az így kapott stiráki-kavicsot csomagolhatjuk és tárolhatjuk, vagy közvetlenül felhasználhatjuk könnyűbeton előállításához. A könnyűbeton előállítása során a stiráki-kavi­„. csőt cementtel, homokkal, vízzel és adott esetben egyéb adalékanyagokkal (pl. kaviccsal, keramzit­tal, perlittel vagy kohóhabsalakkal) ismert mó­don, szabványos keverőgépen vagy folyamatos üzemű csigás berendezésen összekeverjük. A sti-30 ráki-kavics és könnyűbeton folyamatos üzemű előállítása során eljárhatunk úgy is, hogy a sti­ráki-kavicsot pihentetés nélkül közvetlenül a be­tonkeverőbe adagoljuk. A fenti eljárással a kö­vetkező összetételű könnyűbetont állítjuk elő: 35 15—30 kg/m3 stíráki-kavics (legföljebb 60%­ban helyettesíthető, más könnyűbeton adalék­anyagokkal, pl. kaviccsal, keramzittal, perlittel vagy kohóhabsalakkal), 200—350 kg/m3 cement (500—600-as portland-40 cement, szemcseméret: 20—60 n, 0—150 kg/m3 homok. A kapott könnyűbeton köbmétersúlya 200—700 kg. A könnyűbetont 4—15 cm vastagságban vi-45 hetjük fel az aljzatbetonra. A bedolgozási idő 5 cm vastag réteg felvitele esetén 5—8 perc/m2 . A stiráki-könnyűbetonból készített idomtestek vakolhatok, fűrészelhetők, a betonlemezek élükre állítva szállíthatók. Különös előnyük, hogy az ed­dig ismert könnyűbetonoknál rugalmasabbak, nem nedvszívóak, és a betonozás időigénye nagy­mértékben csökken. A betonfelületre a betonozást követő második napon már forró aszfalt vihető fel anélkül, hogy a betonszerkezet számottevő mértékben károsodna. A stiráki-könnyűbeton igen előnyösen használ­ható fel idomtestek, pl. panelek előállítására. Az idomtestek előállítását a példákban ismertetjük. go A találmány szerinti eljárás ismertetésére az alábbi példákat közöljük. 1. példa 65 1 m3 polisztirol-gyöngyhöz (a Hungária Vegyi-50 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom