162516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás liofób és liofil anyagokat egyaránt kötő közvetítő réteggel ellátott kavics és könnyűbeton előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Szolgálati találmány A bejelentés napja: 1970. XII. 10. (AA—671) A módosítás napja: 1972. III. 14. Közzététel napja: 1972. VIII. 28. Megjelent: 1974. XII. 31. 162516 Nemzetközi osztályozás: C 04 b 21/00 Feltalálók: Kappéter Iván építészmérnök, Budapest (50%), Fábry József vegyészmérnök, Budapest (16,7%), Jüsztl István vegyészmérnök, Budapest (16,7%), Simon Ágoston vegyészmérnök, Budapest (16,6%) Tulajdonos: ÁLLATTENYÉSZTÉSI KÜTATÖ INTÉZET, Herceghalom Eljárás liofób és liofil anyagokat egyaránt kötő, közvetítő réteggel ellátott kavics és könnyűbeton előállítására A találmány tárgya eljárás liofób és liofil anyagokat egyaránt kötő közvetítő réteggel ellátott kavics és könnyűbeton előállítására. A találmány szerint előállított kavics liofil és líofób anyagokat egyaránt kötő közvetítő réteg- 5 gel és cementtel bevont termoplasztikus szemcsés műanyag, előnyösen duzzasztott polisztirolgyöngy. Ez a kavics — amelyet a továbbiakban stiráki-kavicsnak nevezünk — előnyösen alkalmazható könnyűbetonok előállításának fő adalék- 10 anyagaként. Az így kapott könhyűbetonok igen előnyösen használhatók fel panelgyártásra. Ismeretes, hogy a könnyűbetonokat és az egyéb szilikátalapú könnyű építőipari anyagokat úgy állítják elő, hogy megnövelik az anyagok belső pó- 15 rustérfogatát. A pórustérfogat növelése két módon történhet, azaz 1. az előre elkészített építőanyagban utókezeléssel alakítanak ki pórusokat (ebben az esetben a pórusok falát maga az építőanyag képezi), vagy 30 2. az építőanyag előállításához eleve porózus adalékanyagokat használnak fel. Az első csoportba tartoznak pl. az alumíniumpor felhasználásával fejlesztett gázzal porózussá tett szilikátok, továbbá a szerves pórusképző 25 anyagok (kukoricacsutka-dara stb.) kiégetésével, illetve pórusképző műanyagok bekeverésével és elpárologtatásával porózussá tett építőanyagok. Az utóbbi építőanyag-típusok előállítását az 1 179 370 sz. német szabadalmi leírás ismerteti. 30 A fenti típusba tartozó könnyű építőanyagok fő hátránya, hogy nyílt cellások, és ennek következtében nedvszívóak. A második csoportba tartozó könnyű építőipari anyagok előállításához szervetlen vagy szerves eredetű porózus adalékanyagokat alkalmaznak. A szervetlen eredetű porózus adalékanyag pl. duzzasztott és égetett anyag (így keramzit) vagy duzzasztott perlit lehet, amelyeket műanyagba ágyazva juttatnak be az építőanyagba. Ilyen adalékanyag pl. a „Siporex" kereskedelmi nevű, poliészterrel kötött keramzit (1 239 229 sz. német szabadalmi leírás), és a „Svája" kereskedelmi nevű, fémlemezek között poliuretánnal habosított keramzit. A fenti adalékanyagok hátránya, hogy igen nagy műanyag-felhasználást igényelnek, és előállításuk bonyolult és költséges. További hátrányt jelent, hogy a fenti típusú adalékanyagokkal készített építőanyagok minősége nem megfelelő — így a perlitbeton viszonylag rideg —, a bitumennel kötött perlit vagy keramzit hátránya pedig, hogy a gyártástechnológia tűzveszélyes. A szerves adalékanyagok közül könnyűbeton előállítására előduzzasztott polisztirol-gyöngy felhasználását javasolták (BASF-gyártmányismertetők). Ebben az esetben nagy problémát jelent, hogy a duzzasztott polisztirol-gyöngy és a cement nem kapcsolódik közvetlenül egymáshoz, így a kavics előállításához közvetítő réteg felvitelére van szükség. 162516