162512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hexahidroazepin-származékok előállítására
162512 6 alkalmasabb, melynél a (IV) általános képletű vegyületet hangyasawal melegítjük. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, melyekben R1 valamely rövid szénláncú alkanoilcsoportot jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő (I) általános képletű vegyületet — melyben R1 jelentése hidrogénatom — acilezzük. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, melyekben R, R2, R 3 , n és m jelentése egyezik a fent megadottakkal, R1 pedig hidrogénatomot jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő (I) általános képletű vegyület •— mely képletben R1 valamely rövid szénláncú alkilcsoportot vagy benzilcsoportot jelent — éter csoport ját valamely önmagában ismert módszer segítségével elhasítjuk. Ilyen módszerre például azt az eljárást említhetjük meg, mely során a rövid szénláncú alkilétert vagy a benzilétert hidrogénbromiddal vagy bórtribromiddal kezeljük vagy a benzilétert hidrogenolízisnek vetjük alá. Az éterhasítási reakcióban kapott terméket kívánság szerint valamely acilezőszerrel (például ecetsavanhidriddel) acilezhetjük, s így olyan (I) általános képletű vegyületet állíthatunk elő, melyben R1 valamely rövid szénláncú alkanoilcsoportot jelent. Azokat a (III) általános képletű vegyületeket, melyben R hidrogénatomot jelent, célszerűen úgy állíthatjuk elő, hogy a kiindulási anyagokat az alábbi „A" képletsorozat szerint reagáltatjuk egymással. A kiindulási anyagokban R2 és Hal jelentése egyezik a fent megadottal, R1 valamely rövid szénláncú alkilcsoportot jelent, Alk valamely rövid szénláncú alkilcsoportot, célszerűen etilcsoportot jelent. A (VII) általános képletű szubsztituált alifás nitrilt folyékony ammóniában fémnátriummal reagáltatjuk, majd a kapott reakcióterméket valamely alkil-halobutiráttal hozzuk össze. Alkil-halobutirátként előnyösen 4-jódvajsavas etilésztert alkalmazunk. Ilyen módon a (VIII) általános képletű nitrilésztereket állíthatjuk elő, melyeket redukálhatunk. A redukciót előnyösen hidrogénnel végezzük palládiumos csontszén jelenlétében, szobahőmérsékleten, valamely oldószerben, így kénsavas metanolban, kb. 3,5 atmoszféra nyomáson, vagy Raney-nikkellel, 100—150 °C hőmérsékleten, valamely oldószerben, így ciklohexánban. Ez utóbbi eljárásnál az alkalmazott nyomás 53—81 atmoszféra lehet. A redukciónál kis hőmérsékletet alkalmazva a (IX) általános képletű nyílt szénláncú terméket kapjuk; ha túl magas hőmérsékleten dolgozunk, akkor az (V) általános képletű vegyületeket állíthatjuk elő. Ennek megfelelően a (IX) általános képletű terméket melegítve az (V) általános képletű hexahidro-2H-azepin-2-ont kapjuk. A (IX) általános képletű anyagot például valamely oldószerben melegíthetjük, így toluolban vagy dekahidronaftalinban vagy nátrium-etoxid jelenlétében abszolút alkoholban visszafolyató hűtő alatt forralhatjuk. Az (V) általános képletű hexahidro-2H-azepin-2-ont például nátrium-dihidro-bisz-(2-metoxi-etoxi-alumináttal vagy lítiumalumíniumhidriddel redukálhatjuk, s így olyan (III) általános kép-15 létű vegyületet állíthatunk elő, melyben R és R3 hidrogént jelent. Megtehetjük azonban azt is, hogy a fenti (V) általános képletű vegyületet közvetlenül alkilezzük, majd redukáljuk. Ekkor olyan 5 (III) általános képletű vegyületet kapunk, melyben R hidrogént, R3 pedig valamely rövid szénláncú alkil-, alkenil-, alkinilcsoportot, ciklopropil-metil- vagy fenetilcsoportot jelent. Ha olyan (III) általános képletű vegyületet állítottunk elő, melyben R1 valamely rövid szénláncú alkilcsoportot jelent, akkor a fentiek szerint az étercsoport hasításával e vegyületből olyan (III) általános képletű terméket állíthatunk elő, melyben R1 jelentése hidrogénatom. Az alábbiakban a (III) általános képletű vegyületek egy kevésbé előnyös előállítási módját ismertetjük. A képletben R és R3 hidrogénatomot jelent, R1 benzilcsoport vagy valamely rövid szén„„ láncú alkilcsoport lehet. Mint a „B" képletsorozaton látható, a (VII) általános képletű szubsztituált alifás nitrilt az előbbiekhez hasonló módon például 4-jód-butironitrillel reagáltatjuk, s így a (X) általános képletű dinitrilt állítjuk elő. Ezt a 25 vegyületet például valamely alkálihidroxid vizes oldatával hidrolizálva a (XI) általános képletű amidosavat kaphatjuk. Az amidosavat — például lítiumalumíniumhidriddel — a (XII) általános képletű aminoalkohollá redukálhatjuk, melyet 30 halogénezve, végül pedig a halogénezett termékkel gyűrűt zárva a kívánt (III) általános képletű vegyületet állíthatjuk elő. Halogénezőszerként például tionilkloridot alkalmazhatunk; a gyűrűzárás előnyösen valamely bázis jelenlétében — 35 például valamely alkálikarbonát jelenlétében — hajtható végre. E reakciót egy változata szerint a (VIII) általános képletű vegyületet redukálva a (XII) általános képletű terméket készítjük el; redukálószerként például lítiumalumíniumhidridet 40 használunk. A ,,C", „D" és „E" képletsorozatokon feltüntetett módszerek segítségével olyan (III) általános képletű vegyületeket állíthatunk elő, melyben R hidrogénatomot jelent. A „C" és „E" képletsorozat megfelelő kiindulási vegyületében R1 valamely rövid szénláncú alkilcsoportot jelent, a „D" módszer esetében R1 jelentése valamely rövid szénláncú alkilcsoport vagy benzilcsoport. A „C" képletsorozattal vázolt eljárás szerint kiindulási anyagként valamely (XIII) általános képletű szubsztituált alifás észtert alkalmazunk. Ezt a vegyületet például folyékony ammóniában lévő fémnátriummal reagáltatjuk, majd 4-jód-5_ -butironitrillel hozzuk reakcióba. Ilyen módon a (XIV) általános képletű nitrilésztert állítjuk elő, melyet a fentiekben ismertetett előnyös módszerrel ciklizálva a (VI) általános képletű hexahidro-2H-azepin-2-ont készítjük. Ezt az anyagot redu-60 kálva olyan (III) általános képletű vegyületet állíthatunk elő, melyben R és R3 hidrogént jelent; eljárhatunk azonban úgy is, hogy a (VI) általános képletű anyagot először alkilezzük, majd redukáljuk. Ebben az esetben olyan (III) általános kép-65 létű termékhez jutunk, melyben R jelentése hid-45 50
