162509. lajstromszámú szabadalom • Gömbtartály légnemű és/vagy cseppfolyós gázok tárolására

162509 három ponton egyenlőnek tételezik fel, úgy az alátámasztási megoldás a szerelési és karbantartási munkák során precíz igényekkel lép elő. Hátránya ezeknek az ismert megoldásoknak, hogy például a légnemű halmazállapotú gázt aránylag nem túl nagy üzemi nyomáson tároló, viszonylag vékony héjvastagságú gömbök alátámasztásánál alkalmazott „sok lábas" (diagonális vagy függőleges) lábelrendezésű támasztási rendszernél, annak statikailag határozatlan volta miatt kényes gondossággal elkészített összefüggő beton alaptest kívánatos, amelynek a lehetőségek széles határain belül stabilnak és mindenféle talaj mozgással szemben helyzetét megtartóan szilárdnak kell lennie. Ezen túlmenően az összes alátámasztási pont azonos nagyságú leterheltségét szükséges szűk határok között biztosítani, mivel bármelyik pontban a reakcióerő növekedése a gömbhéjra terelődik, és ez egy bizonyos határon túl maradandó deformációra vezet. Az alátámasztási pontokon fellépő reakcióerőnek az azonos nagyságon való tartása érdekében a szerelés során költséges berendezést, kvalifikált szakmunkásokat és bonyolult ellenőrző metódus kidolgozását kell biztosítani, de mindezek ellenére az esetlegesen bekövetkező erősebb talajmozgások miatt az eredetileg célul kitűzött és a gömbtartály átadásakor bizonyíthatóan elért eredmény üzem közbeni megmaradása bizonytalan. A hárompontos alátámasztásoknál a statikai határozatlanságból adódó összes szerkesztési és szerelési nehézség elmarad, de a nagyobb töltetsúlyból és a nagyobb üzemi nyomás következményeként kiadódó vastagabb héj még nagyobb szerkezeti súlyából keletkező össz-reakcióerő megnő; így a héjra való átvitele, a deformációkkal szembeni ellenállásának megnövelése a kialakítás során fokozottabb figyelmet igényel. Általában a nyomástartó edényként történő méretezésnél kapott falvastagságának a növelésére van szükség a hárompontos erőbevitel esetén. Ezt belső helyi megerősítéssel, vagy a három alátámasztási pont belső acélszerkezettel történő kimerevítésével szokásos megkerülni; illetőleg az érintett gömböv nagyobb falvastagsággal történő elkészítését alkalmazzák. Ez utóbbi megoldás a rendkívül kényes és helyszíni elkészítést megkövetelő hegesztési varratok kialakításának nehézségén túlmenőleg a legújabb kutatások eredményei szerint azért is veszélyes, mert a falvastagság növekedésével fokozott mértékben lép fel a gömbhéj ridegtörésének veszélye. Az ebből eredő esetleges katasztrófák csak különleges és költséges anyagok alkalmazásával, vagy bonyolult és ismét csak rendkívüli anyagi megterhelést jelentő helyi hőkezelési eljárások véghezvitelével kerülhetők el. A jelenlegi megoldások a hárompontos alátámasztás saruinak gépészeti kalakításánál elsősorban a radiális irányú vízszintes vetületben való elmozdulás lehetővé tételére törekszenek. Ebben az esetben a vasbeton alapok elkészítésére, ill. azok magassági méretének egymás közötti öszszehangolására, valamint a saruk precíz szerelésére fokozott figyelmet kell fordítani, sőt ezen túlmenőleg szükséges a saruk üzem közbeni állapotának rendszeres ellenőrzése is. Kívánatos volna a statikailag határozott hárompontos saru 5 rendszerének olyan kiképzése, amely a vasbeton lábaknak az építőiparban szokásos és megengedett tűrésdifferenciáira érzéketlen, azaz ilyen jellegű magasságiméret-eltérések kiegyenlítését lehetővé teszi, és a szerelés során alkalmazandó 10 precíz beállítást nem igényel. Ezen belül mindenképpen biztosítva legyen a helyes irányú erőátvitel a saruk előírt mozgási szabadság fokával anélkül, hogy a helytelen felfekvésekből adódó többlet-erőhatások terheljék a gömbhéjat, és a 15 gépészeti berendezés karbantartási igénye minimális legyen. A találmány célja a tárolt anyag halmazállapotától független, az összes méretezési előírások betartását szem előtt tartó minimális gömbhéj falvastagságú, statikailag határozott, olcsó és biztonságos szerelési technológiát lehetővé tevő alátámasztási rendszer kialakítása. A találmány tehát gömbtartály légnemű és/vagy cseppfolyós gázok tárolására, amelynek három, a gömbtartály egyenlítő körétől lefelé 30°-ra elhelyezkedő szélességi körön egymással 120°-os szöget bezáró alátámasztásai vannak. A találmány kitűzött célját azzal éri el, hogy 30 az alátámasztások mindegyike gömbcsuklóra felépített, a gömbtartályhoz simuló iker-párnalemezekből van kiképezve, és a gömbcsuklók közül az egyik a gömbcsuklót befogadó rögzített csészével, a másik síklapra fektetett, azon vízszintes 35 irányban elmozduló a második gömbcsuklót befogadó csészével; a harmadik pedig az első alátámasztási ponton és a gömbtartály középpontján átmenő függőleges síkkal 30°-os szöget bezáró, az első alátámasztás felé mutató irányú pá-40 lyán vezetett, a harmadik gömbcsuklót befogadó csészével van alátámasztva. A találmányt részletes kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti gömbtartály nézete a 2. ábra az alátámasztások elvi elrendezésének homloknézete a 3. ábra az alátámasztások elvi elrendezésének felülnézete a 4. ábra a I. alátámasztás függőleges metszete az 5. ábra a II. alátámasztás függőleges metszete a 6. ábra a III. alátámasztás függőleges metszete. Az 1. ábrán vázolt 1 gömbtartály a I., II. és III. 55 alátámasztásokkal van megtámasztva, melyek a 11, 12, 13 betonpilléreken nyugszanak. A megtámasztások a 1 gömbtartály egyenlítő körétől lefelé 30°-ra elhelyezkedő szélességi körön egymással 120°-os szöget zárnak be (2. és 3. ábra), a 2 60 párnalemezek szélességét szintén az előbb meghatározott szélességi körön mérjük. A 2 párnalemez hivatott arra, hogy az alátámasztásból eredő külső megoszló erőrendszer okozta járulékos feszültséget úgy vigye át a 1 gömbtartályra, hogy 55 azon ne következzen be maradandó alakváltozás. 45 50