162488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilicium vagy germánium félvezető anyagokat vagy ezen anyagok vegyületeit tartalmazó rugalmatlan szilárd testek meghatározott részének megfolyatására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. III. 5. {SO—969) Közzététel napja: 1972. VIII. 28. Megjelent: 1974. IX. 30. I 162488 Nemzetközi osztály: B 23 k 9/00 ^" SZOMMER Pál gépészmérnök, Budapest Eljárás és berendezés szilícium vagy germánium félvezető anyagokat vagy ezen anyagok vegyületeit tartalmazó rugalmatlan szilárd testek meghatározott részének megfolyatására A találmány eljárás és berendezés szilícium vagy germánium félvezető anyagokat vagy ezen anyagok vegyületeit tartalmazó rugalmatlan szi­lárd testek, pl. szilikáttartalmú építészeti falbur­koló és homlokzati elemek meghatározott részé­nek megfolyatására. A találmány szerinti eljárás többek között alkalmas szabad levegőn, hosszú villamos ív segítségével, tömegtermelésben tet­szetős, tartós, különböző színű falburkoló és hom­lokzati elemek vagy szilikáttartalmú anyaggal bevont, majd hőkezelt beton épületelemek létre­hozására. A villamos ív hőtechnikai felhasználása isme­retes ugyan, de az mind ez ideig csak hegesz­tésre és ívkemencékben történő felhasználásra korlátozódott. Ezek egyikénél sem közvetlenül a villamos ív hőjét hasznosítják. Az ívhegesztésnél a megmunkálandó villamos vezető anyag és az elektróda között létesítik az ívet. Ezen eljárásnál nem az ív belsejében, az úgynevezett plazmában keletkezett hőt haszno­sítják, hanem az anód és katód hője, az elekt­ron- és ionkilépés által keletkezett hő ömleszti meg az elektródát. Az ívhegesztés szabad leve­gőn történik, és minden esetben kisfeszültségű áramforrás segítségével képezik a villamos ívet. Szabvány írja elő, hogy a szabadtéri villamos ívhegesztésnél a feszültség 70 V-nál nem lehet nagyobb. 2 Az ívkemencékben zárt térben fémes és nem­fémes anyagok olvasztására, ill. gáznyerésre fel­használják a hosszú villamos ívet. Itt az ív közli a hőt, de az olvasztandó anyagot itt sem teszik 5 közvetlenül az ívbe, hanem az ív alatt helyezik el. A kemence hőfokát a kemence falazóanyagá­nak hőfoktűrése határozza meg, ez 2500 °K-nél nagyobb nem lehet. Mindkét fenti eljárás rossz termikus hatásfok-10 kai működik, mert a hőhatást mindig a meg­munkálandó anyag felett fejtik ki, holott a hő felfelé való terjedése következtében az alulról történő melegítés a gazdaságos (villamos mele­gítők, tűzhelyek stb.). 15 A hő és a meleg levegő felfelé történő terjedé­sének következtében még egy jelenség korlátozza a hosszú villamos ív felhasználhatóságát: a villa­mos ív az elektródák fokozatos eltávolítása során felfelé kidomborodik, majd egy bizonyos távol-20 ságnál meg is szakad. A villamos ívre vonatkozó irodalom ismerteté­sével A. M. Zaleszkij foglalkozik „A villamos ív" című művében. A találmány célja olyan eljárás és berendezés 25 biztosítása, amely tömegtermelésben teszi lehe­tővé szilícium vagy germánium félvezető anya­gokat vagy azok vegyületeit tartalmazó rugal­matlan szilárd testek felületi hőkezelését folya­matos üzemben, automatikusan, jó hatásfokkal, 30 egyenletes minőségben. 162488

Next

/
Oldalképek
Tartalom