162478. lajstromszámú szabadalom • Hengerszék gördülőcsapágyazása

162478 pedig a csapágyfészek külső-vállához közel 1—2 mm-re legyen. Ennek bemérése, váll meghatározása, szerelése, szakértelmet igényel, de csak az első szereléskor. A későbbiekben már bárki könnyen fel- és lehúzhatja a hengercsapról, ami a henger köszörülése, vagy rovátkolása miatt válik szükségessé. Egyszerűbb és olcsóbb megoldás a vállas átmenőhüvelyes, mert még a menet és hüvelyanya is mellőzhető, megfelelő szerelés betartásával. Ugyanis a henger mindkét csapjára úgy lesz szerelve az átmenő vállashüvely, hogy a vállnak ütköztetett hengeresfuratú gördülőcsapágy külső gyűrűivel, kifelé a csapágyház csapágyfészkeinek külső vállai közelébe 1—2 mm-re legyen és oldalt csúszás esetén a fészekvállnak ütközzön, mielőtt a henger vége dörzsölné a hengerszék belső oldalát. így ez nagyobb axiális terhelés felvételére képes és ilyen erőket a csapágyfészek külső vállára támaszkodva az átmenőhüvely vállán át a hengercsap válla veszi fel, mindkét vég felől a henger felé. így ez az esetleges oldalnyomás nem lesz káros a kívül levő átmenőhüvely és csap együttforgatását biztosító állítógyűrűre, amely amúgy is kevesebb axiális terhelés felvételére képes és ez esetben az átmenőhüvely forgatására hivatott. Ha az átmenő vállashüvely bemérése nem járna sikerrel, úgy lehet segíteni, az átmenőhüvely válla és a gördülőcsapágy belső gyűrűje közé helyezendő alátét, vagy alátétekkel, vagy az átmenő-vállashüvely belső végéből leforgácsolni a kívánt méretet. Kúposfuratú gördülőcsapágy és szorítóhüvely alkalmazása esetében, lehet sima, vállnélküli az átmenőhüvely s erre a szorítóhüvely a kúposfuratú gördülőcsapággyal megfelelő helyre szerelhető a csapágyházban. Ajánlatos a sima átmenőhüvelyen is úgy szerelni a gördülőcsapágyat, mint a vállas átmenőhüvelynél, hogy a gördülőcsapágy külső gyűrűje, a csapágyházcsapágyfészek külső vállához közel 1—2 mm-re legyen, hogy a hengert megtámassza, mielőtt a henger vége dörzsölhetné a hengerszék belső oldalát. Ez a megoldás nem kíván oly meghatározott helyet, bemérést, a vállkiképzés kimunkálását illetően, de ez megkívánja, illetve velejárója az átmérők növekedése, esetleg a gördülőcsapágyé is. Ügyelni kell arra is, hogy ad-e lehetőséget a két henger középtávolsága* Ugyanis a csapágyházak összeérhetnek, ha a hengerek átmérői méret alatt vannak. Ügy a vállas átmenőhüvely, mint a sima átmenőhüvely alkalmazása esetében, az átmenőhüvely és a hengercsap együttforgatására a csapágyházakon kívül kinyúló átmenőhüvelyvég kimunkálása és a hengercsapra külön ráhúzott állítógyűrű szolgál. Ezen állítógyűrű a hengercsapra van erősítve belsőkulcsnyílású csavarral és az átmenőhüvelyvég két nyúlványának befogadására megfelelő horonnyal bír. Az állítógyűrűnek csupán együttforgást kell biztosítani. Axiálisan nem lesz igénybe véve, mert a hengercsap vallanak támaszkodó átmenő vállashüvely és a vállashüvely vallanak támaszkodó gördülőcsapágy, a külső gyűrűjével a csap-5 ágyfészek közeli vallanak támaszkodik mindkét végén a hengernek. Az állítógyűrűnek a csaphoz való rögzítésére célszerű két darab belsőkulcsnyílású csavart alkalmazni 45°-ra egymástól az állítógyűrűn fúrott 10 menetes lyukakba s a csapon megfelelő helyen 1—1 kis lapot munkálva a csavarvégek alatt a megszorítás céljára. Ennek megszorítása úgy ajánlatos, hogy az átmenőhüvelyt ne nyomja, hagyja azt mozogni 15 szabadon. Bár együtt forog az átmenőhüvely a csappal, mégis a terhelésnek megfelelően mindig más-más átlóján, érintőjén fekszik fel a csapra, illetőleg támasztja. A találmány lényegét még az alábbi kivonat 20 ismerteti. A gyakorlat azt mutatja, hogy malmokban is gyakran vannak henger köszörülések, rovátkolások, de különösen gyakori ez a paprikamalmokban, ahol három hónaponként rovátkolnak a 25 nagyméretű kopások miatt. Így az eddigi hengercsapra szerelt gördülőcsapágyak szerelése még nem okozott olyan sok bajt, mint a megbontása leszerelése annál inkább, mert alig történik szorítóhüvely, vagy gördülőcsapágy sérülése nélkül. 30 A hely szűk volta, a megfelelő szakember hiánya és a felszerszámozás hiánya indokolja, hogy ezt a problémát meg kell oldani. Ezt hivatott megoldani a fenti találmány. Lényege, hogy egyszer kell szakszerűen összeszerelni a méretek helyes 35 betartásával, az átmenőhüvelyre szerelt gördülőcsapágyat, belehelyezve a csapágyházba, kenőanyagot is belerakva, a csapágyházat lefedve és így összerakva, rátoljuk a hengercsapra a vállig. Majd az együttforgást biztosító állítógyűrűt tol-40 juk a henger csapra az átmenőhüvely csapágyházból kiálló végeire, de egy kis oldalmozgást engedve az átmenőhüvelynek, hogy az forgás közben zavartalanul ráfekhessen a hengercsapra, majd megszorítjuk az állítógyűrű rögzítő csavar-45 jait a csapra előre elkészített kis lapos részeken. A csapágyházaknak a meghatározott helyükön való rögzítése, csavarozása, vagy azok megbontása és a csapágyház egybe lehúzása a csapról, 50 már nem igényel szakértelmet. A találmányt közelebbről a mellékelt rajz ismerteti, ahol az ismertetés csupán példaként szolgál. Az 1. ábra vállas átmenőhüvellyel és hengeres furatú gördülőcsapággyal. A 2. ábra 55 sima átmenőhüvellyel és rajta külön szorítóhüvellyel és kúpos furatú gördülőcsapággyal. Az 1. ábra 2 átmenő vállashüvelye, amely belső végével a 3 henger csap vállnak ütközik, kívül is kinyúlik az 5 csapágyházból és körmös, 60 vagy reteszes kiképzéssel a végén, kapcsolódik a 7 forgató állítógyűrűvel, amely a 8 szorító csavar-csavarok megszorításával az együttforgást biztosítja a 3 henger csappal. Az 1 hengeres furatú gördülőcsapágy szoros illesztéssel a 2 át-65 menő vállashüvely válláig ütköztetve lesz sze-2