162424. lajstromszámú szabadalom • Dohányzásra alkalmas keverék és eljárás annak előállítására

162424 Bár az ion-egyensúlyt előnyösen két vagy több szervetlen só megfelelő mennyiségének összekeverésével biztosíthat­juk, a kívánt éghetőséget egyetlen szervetlen só, mint iners töltőanyag, optimális mennyiségének hozzáadásával is elérhetjük. 5 Kereskedelmi szempontból megfelelő éghetőségnek azt tekintjük, amikor 1,1 g találmányunk szerinti dohány­zásra alkalmas keveréket tartalmazó, gépi úton készített cigaretta 10—12 szippantást ad; a szippantások száma az 1,1 g dohányt tartalmazó B-standard osztályú brit ciga- 10 retták megfelelő értékének felel meg. Az egyes szippantá­sok térfogata 25 ml 2 másodperc alatt, melyeket 58 másod­perces pihenési időszak követ. A 70 mm-es cigarettákat 20 mm-es eitkkhesszlg szivjuk §1. A találmányunk nerinti keverékekhez a dohányiáin 13 alkalmai keverékekben általában használatos adalékanya­gokat (pl. a hamu tapadását és színét javító szereket, Ízesítőszereket és gyógyszereket) adhatunk, A nagy szervetlenanyag-tartalmú, dohányzásra alkalmas keverékeket a filmképző szereket vagy kötőanyagokat 20 tartalmazó, dohány-regenerálási eljárásokhoz hasonlóan állíthatjuk elő. A dohányzásra alkalmas keverékbe ily módon viszonylag nagy mennyiségű szervetlen anyagot dolgozhatunk be. A keverékben felhasználásra kerülő filmképző-anyagot, 25 kötőanyagot, lágyítószert ill. nedvesítőszert a dohány­regenerálási irodalomból általánosan ismert anyagok kö­zül választhatjuk meg. Kötőanyagként előnyösen karboximetil-cellulózt és sóit vagy más karboxilezett szénhidrátokat alkalmazhatunk. 30 Amennyiben nagyon kis mennyiségű kötőanyagot alkal­mazunk, úgy e célra más, kevésbé kielégítő minőségű kötőanyagokat (pl. természetes gumikat), és más szinte­tikus kötőanyagokat (pl. cellulóz-metilétert vagy más cel­lulózétereket guar-gumit vagy akácfagumit alkalmazha- 35 tunk. Nedvesítőszerként ill. lágyítószerként glicerint, etilén­glikolt és polietilénglikolt alkalmazhatunk. Az ártalmatlan szervetlen töltőanyag megválasztása -- mint már közöltük — meghatározza az éghetőséget 40 ill. azt, hogy adott súlyú keverékből hány normál szip­pantás érhető el. A kereskedelmi szempontból megfelelő éghetőséggel rendelkező, dohányzásra alkalmas keverékek előállításához az égést elősegítő és késleltető töltőanya-45 gokat megfelelő arányban kell alkalmaznunk. Ugyanazon só hidráit és nem hidráit formái is felhasználhatók. Találmányunk sikeres megvalósításának másik súly­ponti része, hogy az iners töltőanyagok felhasználásával az égést késleltessük anélkül, hogy a keverék izzásállóvá válnék és egyúttal adott súlyú keverékből megfelelő szip­pantási számot kapjunk. Az égésgyorsító és égéslassító adalékanyagokat olyan arányban keverjük össze, hogy az adott mennyiségű és minőségű dohánynak a kívánt éghe­tőséget biztosítsa. Ez az eljárás bármely szervetlen töltő­anyag esetében felhasználható, mely dohányzásra alkalmas keverékekben biztonságos töltőanyagként alkalmazható. Azt találtuk, hogy az éghetőséget számos kereskedelmi űten beszerezhető savas anion befolyásolja és az égéskés­leltető hatás tekintetében az anionok az alábbi sorren­det mutatják: formiát<oxalát<szillkát <karbonát • klorid «szul­fát < foszfát < borát. A fenti sorrend alól azonban kivéte­lek is találhatók. A kationok sorrendje a következő: nátrium = kálium < kalcium < magnézium. A kationokkal kapcsolatban úgy tűnik, hogy az éghetőségre kifejtett hatásuk bázicitásuktól függ; a legjelentősebb változás a kalciumnál és magnéziumnál lép fel. Ez azt jelenti, hogy két, egyébként azonos összetételű dohányzási keverék kö­zül (melyek egymástól csak abban különböznek, hogy az A-keverék nátriumszulfátot és a B-keverék azonos súlyú magnéziumszulfátot tartalmaz) az A-keverék gyorsabban ég el. Hasonlóképpen két keverék közül, melyek egyéb­ként azonos összetétel mellett abban különböznek, hogy az A-keverék kálciumkarbonátot és a B-keverék kálcium­borátot tartalmaz, az A-keverék gyorsabban ég el, mint a B-keverék. A töltőanyagot oly módon választjuk meg, hogy a fölös mennyiségű vizet visszatartsa, ellenkező esetben izzásálló­ság lép fel. A töltőanyagok előnyösen, de nem szükségszerűen, víz­ben oldhatatlanok. Égést késleltető anyagok pl. kálcium­ortofoszfát (CaHP04 . 2H 2 0), magnezit (MgC0 3 ), bázikus magnéziumkarbonát (3MgC03 . Mg[OH] 2 3H 2 0) és kál­ciumszulfát (CaS04 . 0,5H 2 O) kiegyensúlyozására égés­gyorsító-anyagként előnyösen kálciumkarbonátot alkal­mazhatunk. A fenti és más szervetlen töltőanyagok fel­használása esetén olyan filmet képezhetünk, mely apróra Összetétel: Súly% Dohány 28 28 28 28 28 28 Nátrium-karboxi­metil-cellulóz 10 10 10 10 10 10 Glicerin 14 14 14 14 14 14 CaCCb 35 33 31 29 27 25 3MgC03 . Mg(OH) 2 . 3H 2 0 -2 4 6 8 10 Káliumcitrát 4 4 4 4 4 4 Citromsav 4 4 4 4 4 4 (NH4 bS0 4 5 5 5 5 5 5 Szippantások száma 11-12 elaludt 3—4 nem marad szippantás után égve nem marad égve nem eg rendesen nem eg Helyes szippantási szám -> izzásálló Brit papírból készült cigaretták 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom