162418. lajstromszámú szabadalom • Digitálisan vezérelt analóg jelformáló egység és katódsugár eltérítő rendszer számjegyek, betűk és irásjelek katódsugárcsövön történő megjelenítésére
162418 3 mák koordináta függvényeit valamilyen közös alapjelből (például sinusos áramból) általában passzív áramköri elemekből felépített formáló hálózatok állítják elő. Ilyen rendszerekről is találhatók leírások, ezek azonban az előbbi típusba tartozó rendszerekhez képest bonyolultabb felépítésűek, frekvenciakorlátjuk alacsonyabb, ezért kevesebb pozíción, korlátozottabb jelkészlet megjelenítésére alkalmasak csupán, így nem gazdaságosabbak a mozaik képet adó rendszereknél. Az utóbbi években fejlődtek olyan szintre a differenciálegyenletek megoldására szolgáló ún. differenciál analizátorok, hogy ezzel alapelvének felhasználása is számításba jöhetett. A koordináta függvények differenciálegyenlet megoldás szerinti megadása esetén ezek a függvények mint Lissajoux ábra összetevők használhatók fel, így a differenciál analizátorok elvén működő rendszerek is ezen utóbbi típusba tartoznak. A digitális differenciál analizátorok diszkrét növekmény értékkel dolgoznak, digitális számoló és számláló áramköröket használnak. A differenciálegyenlet megoldást olyan töröttvonal szolgáltatja, melyben csak meghatározott irányú (például vízszintes, függőleges és 45°-os), a választott növekmény értéktől függő hosszúságú egyenes szakaszok fordulnak elő, ezek a különfélébb profilú görbék — elvileg tetszőleges pontosságú — közelítésére felhasználhatók. Az analóg differenciál analizátorok a differenciálegyenletek megoldását folytonos és differenciálható függvények alakjában állítják elő, analóg összegző elemeket, előjelfordító erősítőket és integrátorokat használnak. A hagyományos analóg integrátor erősítők működési frekvenciahatára olyan alacsony (1 kHz alatti), hogy katódsugárcsöves kijelzőkben nem voltak alkalmazhatók. Az utóbbi években jelentek meg a gyorsműködésű analóg műveleti áramkörök, amelyek elektronikus kapcsolóelemekkel kiegészítve alkalmasak gyors működésű, ismételt üzemeltetésre. A repetitív (ismétlőüzemű) analóg differenciál analizátorok a programozott differenciálegyenlet megoldását másodpercenként többször (akár 50 000-szer) automatikusan megismétlik, ezért különösen alkalmasak katódsugárcsöves megjelenítésre. A bejelentett rendszer ilyen ismétlőüzemű analóg differenciálegyenlet megoldó egységet használ fel a jelformák előállítására. Mivel a rendszerhez legközelebb álló ismert, differenciál analizátor elvre épülő rendszert az Automatizálási Kutató Intézet publikálta, néhány szempontból ezzel hasonlítjuk össze. A Mérés és Automatika c. folyóirat 1967. évf. 7 — 8. száma közli Bernáth István és Ladányi Lajos leírását az MTA Automatizálási Kutató Intézeben (MTA AKI) folyó fejlesztési munkákról, valamint a használt megoldások részletesebb ismertetését. Az MTA AKI által ismertetett rendszer és a találmány szerinti rendszer közötti különbségek közül néhányat a következőkben emelünk ki: Az MTA AKI rendszere Digitális Differenciál analizátorok elvén, míg a most bejelentett rendszer Repetitív (ismétlő üzemű) Analóg Differenciál Analizátorok elvén működik. Az MTA AKI rendszer az egyes karaktereket egyenes és körív szakaszok közelítésével állítja elő, míg a találmány szerinti rendszer maximálisan nyolcféle, differenciálható alapfüggvény lineáris kombinációjából állítja elő a jelformákat. 4 Az MTA AKI Tendszer az egyes karakterek programját a diódás mátrixhálózat segítségével tárolja, míg a most bejelentett rendszer ilyen tárolót nem igényel, mert a lineáris kombináció együtthatóinak beállítása jelenti a 5 kérdéses karakter programjának beállítását. A találmány tárgyát képező rendszer, amely a jelformákat: számjegyeket, betűket és írásjeleket egy vagy két folytonos vonaldarabból összerakva jeleníti meg a rendszer kimenetéhez csatlakoztatott oszcilloszkóp, vagy a 10 rendszerrel egybeépített katódsugárcső ernyőjén, előnyösen alkalmazható mind irodagépek kijelző ellenőrző egységeként, mind pedig valamely — számítógépekben alkalmazott — alfanumerikus kód kijelzésére azon tulajdonságánál fogva, hogy egyszerűen illeszthető bemenettel és 15 kimenettel rendelkezik: bemenetéhez tároló egységet kell csatlakoztatni, kimenete közvetlenül csatlakoztatható kereskedelmi forgalomban levő oszcilloszkópokhoz, vagy katódsugaras képcsövekhez illeszthető. A rendszer tároló egység és oszcilloszkóp között elhelyezkedő önálló egység-20 ként gyártható. Ez a rendszer a jelformák előállítására ismétlőüzemű analóg műveleti áramköröket használt. A jelformák, vagy ezek két vonaldarabra bontott részei paraméteres egyenletekkel jellemezhetők matematikailag. Az egyes szám-25 jegyek, betűk és írásjelek, ill. részeik koordinátáit megadó egyenletek azonos időfüggvények lineáris kombinációi, az együtthatók meghatározott értékek minden jelformánál. Az egyes jelformák kiválasztása a jelformához tartozó együtthatók beállítását jelenti, ez digitális vezérléssel tör-30 ténik. Az időfüggvények előállítása ismétlőüzemű analóg műveleti áramkörökkel (összegző, előjelfordító és integrátor erősítők, valamint feszültségosztók) történik, az együtthatókat az analóg műveleti rendszer megoldási szüneteiben lehet változtatni, ezen idő alatt a katód-35 sugarat ki kell oltani. Több jel meghatározott elrendezésben történő megjelenítéséhez a jelformát adó eltérítő feszültségekhez a pozíciqnak megfelelő feszültségeket hozzáadjuk. Ahhoz, hogy jól olvasható, összefüggő jeleket kapjunk, ugyanazokat a 40 jeleket a katódsugárcső utánvilágítási idején belül meg kell ismételni. A rendszer két jól meghatározott periódus idővel rendelkezik; az egyik az egy-egy jelforma leírásának és az azt követő szünetnek az ideje, a másik az elrendezésben szereplő jelek számának és az előbbi idő-45 nek a szorzata. Ez utóbbinak kell az utánvilágítási időnél kisebbnek lenni. A kiírandó jelek kódolt-formában egy a jelek számának megfelelő kapacitású külső tárban helyezkednek el, ahonnét a szünetidő elején érkező szinkron jel hatására 50 ciklikus sorrendben jutnak a beolvasó csatornára. A találmány tárgyát kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti megjelenítő rendszer vázlatát szemlélteti. 55 A 2. ábra a találmány szerinti elrendezés egy kiviteli alakja tömbjeinek külső és belső kapcsolódását mutatja. A 3. ábra az alapfüggvény előállító rendszer felépítését szemlélteti. A 4. ábra a 2. ábra szerinti elrendezésben felhasznált 60 digitális kiválasztású analóg összegező részleteit mutatja. Az 5. ábra a vezérlőjelgenerátor a vízszintes, illetve függőleges pozíciót meghatározó egységek és a pocízió rendező egységek kapcsolatát ábrázolja. A 6a —6f ábrák néhány lehetséges pozícióelrendezést 65 mutatnak. 2
