162398. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-[p-(béta-dietilamino-etoxi)- fenil]-1,2-difenil-2- klór-etilén és gyógyászatilag alkalmazható sói előállítására

162398 2. példa Az 1. példa szerinti módon előállított 10 g dl-eritro­-l,2-difenil-l-[p-(j8-dietilamino-etoxi)-fenil]-etilénglikol­-1,2-t 80 ml abszolút benzol és 3 ml trietilamin jelen­létében 10 ml desztillált tionilkloriddal elegyítjük hűtés és keverés közben. A továbbiakban a reakció kivitelezése és a reakcióelegy feldolgozása az 1. példa alatt vázolt eljárással megegyezik. Hozam: 8,9 g (60,2%). Op.: 111-112 °C. Az átkristályosított termék súlya: 5,9 g (40%), op.: 113-115 °C. Ultraibolya spektruma alapján 65% cisz-, illetve 35% transz-izomert tartalmaz. 3. példa Az 1. példa szerinti módon előállított 10 g dl-eritro­-l,2-difenil-l-[p-(j5-dietilamino-etoxi)-fenil]-etilénglikol­-1,2-t 80 ml abszolút benzol és 7 ml trietilamin jelen­létében 15 ml desztillált tionilkloriddal elegyítjük hűtés és keverés közben. A továbbiakban a reakció kivitelezése és a reakcióelegy feldolgozása az 1. példában leírtakkal megegyező. Hozam: 4,8 g (32,6%), op.: 110-114 °C. Az átkristályosított termék súlya: 2,7 g. Op.: 114— 116 °C. Ultraibolya spektrum alapján 53% cisz-, illetve 47% transz-izomert tartalmaz. 4. példa 30 ml desztillált tionilklorid és 30 ml abszolút benzol elegyébe 50 °C-os belső hőmérsékleten kb. 1/2 óra alatt kis adagokban 15 g — az 1. példa szerinti módon előállított — dl-eritro-l,2-difenil-l-[p-(yS-dietilamino­-etoxi)-fenil]-etilénglikol-l,2-t adagolunk, majd a reakció­elegyet forrásig melegítjük, s 6 órán keresztül vissza­folyató hűtő alatt forraljuk. A tionilklorid-felesleget és a benzolt vákuumban ledesztilláljuk, a desztillációs mara­dékhoz 100 ml kloroformot adunk, majd 200 ml vízre öntjük, elválasztjuk a szerves fázist, a szerves fázist 50 ml vízzel mossuk, végül magnéziumszulfáton szárítjuk és bepároljuk (17,2 g). A kapott hidroklorid-sót 60 ml butanonban oldjuk, illetve szuszpendáljuk, 3—4 órán át hidegen állni hagyjuk, a kivált kristályokat szűrjük, 15 ml butanonnal szuszpendáljuk, illetve mossuk, szárítjuk. Melléktermék: 7,2 g. Op.: 186-188 °C. A butanon­ban oldódó terméket — a butanon ledesztillálása után (8,4 g) — az 1. példában ismertetett módon citráttá alakítjuk. Hozam: 4,3 g (19,4%). Op.: 115-117 °C, átkristá­lyosítás után op.: 116-118 °C. A termék ultraibolya spektrum alapján 33% cisz-, illetve 67% transz-izomert tartalmaz. 5. példa A 4. példa szerint járunk el, de oly módon, hogy az 1. példa szerinti módon előállított eritro-glikol-bázist a tionilkloridos-benzolos reakcióelegy forrpontján (76 — 78 °C-on) adagoljuk. Hozam: 5,4 g. Op.: 108-110 °C, átkristályosítás után op.: 114— 116 °C. A termék ultraibolya spektrum alapján 80% cisz-, illetve 20% transz-izomert tartalmaz. 6. példa Az 1. példa szerinti módon előállított 4 g dl-eritro­-l,2-difenil-l-[p-(j8-dietilamino-etoxi)-fenil]-etilénglikol-10 -1,2-t 40 ml benzol jelenlétében 2 ml foszfortrikloriddal elegyítjük, 1/2 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd visszahűtve 6 g foszforpentakloridot adagolunk a reakcióelegybe, s további 6 órán keresztül visszacsepeg­tetve melegítjük. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson 15 bepároljuk. A desztillációs maradék további feldolgozása megegyezik az 1. példa alattival. Hozam: 2 g, op.: 112-114 °C. Az átkristályosított termék súlya: 1,6 g, op.: 116—118 °C. 20 Ultraibolya spektrum alapján 10% cisz-, illetve 90% transz-izomert tartalmaz. 25 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a cisz-transz izomereket különböző arány­ban tartalmazó l-[p-(^dietilamino-etoxi)-fenil]-l,2-dife­nil-2-klór-etilén, illetve gyógyászatilag alkalmazható sói előállítására, azzal jellemezve, hogy p-(/?-dietilamino-30 -etoxi)-brómbenzol Grignard-komplexét vízmentes kö­zegben benzoinnal reagáltatjuk, a kapott komplexeket is­mert módon megbontjuk, az így kapott dl-eritro-1,2--difenil-l-[p-(jS-dietilamino-etoxi)-fenil]-etilénglikol-1,2-t valamely szervetlen savhaloiddal reagáltatjuk tovább 35 inert közegben és kívánt esetben valamely tercier bázis, előnyösen trietialmin, vagy piridin jelenlétében, miközben a keletkező termék cisz-transz izomer-tartalmát a reak­ciókörülményekkel szabályozzuk, ezután a terméket elkü­lönítjük, végül kívánt esetben valamely ásványi vagy 40 szerves savval gyógyászatilag alkalmazható sóvá alakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szervetlen savhalogenidként tionil­kloridot alkalmazunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, 45 azzal jellemezve, hogy szervetlen savhalogenidként fosz­forpentakloriddal végezzük a reakciót, kívánt esetben foszfortriklorid jelenlétében. 4. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja a cisz-módosulatot legalább 80%-ban tartalmazó termék 50 előállítására, azzal jellemezve, hogy a benzoinos reakció­val kapott terméket ekvimoláris mennyiségű tercier bázis jelenlétében reagáltatjuk a tionilkloriddal. 5. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, a cisz-transz izomereket 90:10 és 40:60 közötti arány-55 ban tartalmazó termék előállítására, azzal jellemezve, hogy a benzoinos reakcióval kapott terméket az ekvivalenstől eltérő mennyiségű bázis jelenlétében reagáltatjuk tionil­kloriddal, s a keletkező izomer-elegy arányát a bázis mennyiségével szabályozzuk. 60 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a keletkező izome­rek arányát a bázis és a tionilklorid adagolási sorrend­jével szabályozzuk. 7. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás 65 foganatosítósi módja, a transz-módosulatot legalább 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom