162382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-monoszubsztituált-karbamoil- 2-benzimidazolil-karbamátok előállítására

SZABADALMI 162382 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY w Bejelentés napja: 1971. I. 25. (Cl-1078) Nemzetközi osztályozás: C 07 d 49/38 Bejelentés napja: 1971. I. 25. (Cl-1078) C 07 c 125/00 ^^ Bejelentés napja: 1971. I. 25. (Cl-1078) --• ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1972. VI. 28. Megjelent: 1974. VIII. 31. Feltalálók: dr. Harsányi Kálmán vegyészmérnök 23%, Simay Antal vegyészmérnök 39%, dr. Tóth Géza vegyészmérnök 23%, Takács Kálmán vegyészmérnök 8%, Bodnár János vegyészmérnök 7% Budapest Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. Budapest Eljárás l-monoszubsztituált-karbamoil-2-benzimidazolil-kai barnátok előállítására 1 Találmányunk tárgya eljárás I általános képletű 1-mo­noszubsztituált-karbamoil-2-benzimidazölil-karbamátok előállítására, mely képletben R1 jelentése 1—4 szénatomszámú aíkilcsoport, és R2 jelentése alkil-, cikloalkil- vagy aralkil-csoport. 5 Az l-monoszubsztituált-karbamoil-2-benzimidazolil­-karbamátok az utóbbi időben jelentékeny növényvédő hatásukkal tűntek ki. Az l-butil-karbamoil-2-benzimida­zolil-karbaminsav metilésztere pl. szisztémikus hatású szer, azaz felszívódik a növényi szövetekben és így a teljes 10 növényzet számára védelmet nyújt. További jelentős elő­nye a vegyületnek, hogy a már kifejlődött növényi be­tegségek gyógyítására is alkalmas, tehát nem csak pre­ventív, hanem kurativ szer is. Az l-monoszubsztituált-karbamoil-2-benzimidazolil- 15 -karbamátok igen széles hatássprektummal rendelkeznek. A gomba micélium növekedés- gátlásán vagy elpusztulá­sán (fungisztatikus vagy fungicid hatás) kívül gátolják, illetve megakadályozzák az atkák szaporodását tojásaik elpusztítása útján (ovicid hatás). 20 Az 1 -monoszubsztituált-karbamoil-2-benzimidazolil­-karbamátok a következő növénybetegségek ellen hasz­nálhatók fel: (Növényvédelem 6., 278., [1970]). Cukorrépában Cercospora beticola ellen, almában, kör­tében fuzikládium ellen, almafa-lisztharmat ellen, alma 25 raktározási betegségei ellen, szőlőben lisztharmat, orbánc és szürkerothadás ellen (az erjedést nem gátolja), szamóca szürkerothadás ellen, uborka lisztharmat, fuzárium és takácsatka ellen, dísznövényeknél levélfoltosság, liszthar­mat, septoria, fuzárium, bortrytis és penicilliumos meg- 30 betegedések ellen, cseresznye cilindrosporiozis ellen, rizs­barnulás ellen, zeller septoria és cerkospora ellen, zöld­ségfélékben antraknózis, cerkospora, lisztharmat, septoria és bortrytis ellen. Az I képletű vegyületek már igen kis koncentrációban hatásosak. Előnyösen 1%0 hatóanyag koncentrációban permetezéssel juttathatók el a védeni kívánt növényzetre. AzI képletű l-monoszubsztituált-karbamoil-2-benzimi­dazolil-karbamátok kémiai vonatkozásban az azolid ve­gyületek közé tartoznak. E megjelölést a kémiai iroda­lom (Angew. Chem. 74, 407 [1962]) olyan savamidokra használja, ahol az acil-csoport kvázi-aromás, öttagú, legalább két gyűrűs nitrogént tartalmazó heterogyűrű egy, gyűrűben elhelyezkedő nitrogénjéhez kapcsolódik. Az azolidok nukleofil reagensekkel szemben meglepő mértékben reaktívak. Vízzel savvá hidrolizálnak, alkohol­lal észtert, aminnal savamidot, savval savanhidridet ké­peznek. A reakciók során a gyűrűs nitrogén és a kar­bonil szénatomja közötti kötés felhasad és az acilcsoport a támadó nukleofil ágenshez kapcsolódik. Acilező reakció­készségük tehát a legreaktívabb acilezőszereket is meg­közelítheti. Reaktivitásuk több tényező függvénye: általá­nos irányelv, hogy a gyűrűs hidrogének számának növe­kedése (diazol, triazol, tetrazol) fokozza reakciókészségü­ket (Chem. Ber. 89, 1927 [1956]; ibid 90, 1320 [1957]), másrészt benzolgyűrűvel kondenzált képviselőik (benzimi­dazol, benztriazol) lényegesen lomhábban reagálnak (Chem. Ber. 90, 1320 [1957]). Reakciókészségük az acil csoport szerkezetétől is függ (Liebigs Ann. Chem. 655 95 [1962]), (Chem. Ber. 95 2070 [1962]). Különösen 162382 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom