162377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izoflavonszármazékok előállítására
162377 5 6 lényegesen felülmúlja a legkifejezettebben ösztrogén hatású izoflavon vegyületek súlyhozamnövelő hatását. Az izoflavon vegyületek közül például kiemelkedő súlyhozamnövelő hatást mutatnak az alábbiak: 7-metoxi-izoflavon 7-etoxi-izoflavon 7-izopropoxi-izoflavon 2-metil-7-metoxi-4'-nitro-izoflavon 7-(2-hidroxietoxi)-(2-metil)-izoflavon 7-karbetoxi-metoxi-3'4'-dimetoxi-izoflavon 7-karbetoxi-metoxi-2-metil-izoflavon 7-p-klórbenziloxi-izoflavon 7-p-nitrobenziloxi-izoflavon Fogyasztó és súlycsökkentő hatással például az alábbi molekulák rendelkeznek: , 7-(2-etoxi-etoxi)-2-metil-izoflavon 7-(2-etoxi-etoxi)-izoflavon 7-n-hexiloxi-izoflavon 7-n-hexiloxi-2-metil-izoflavon 7-izobutiloxi-izoflavon. Megfigyeléseink során tehát sikerült felfedeznünk az izoflavon vegyületek között az élő szervezet metabolizmusára szignifikánsan ható vegyületeket, melyek semmiféle káros mellékhatással nem rendelkeznek és alkalmasak az állattenyésztésben, súlyhozamnövelő szerekként történő alkalmazásra, részben ígéretesek a humán terápiában is, egyrészt a súlycsökkenéssel összefüggő mindenféle megbetegedés kezelésére, az erőnlét fokozására, erős stresshatás kivédésére gerontológiai készítményként, illetve osteo- és myopathiák gyógykezeléséré, valamint a kóros elhízás és ezzel összefüggő minden egyéb kórkép (antilipaemiás, hypertonia, Cushing vagy egyéb hormonális elhízásos betegségek, valamint túltápláltság) kedvező befolyásolására. Az alábbiakban egy-egy típus-vegyület (anabolikum, illetve katabolikum) részletes élettani vizsgálatát közöljük, megemlítve hogy néhány egyéb származék is hasonló részletes vizsgálat alá került, a többiek pedig a fő hatások screenelésére. 7-izopropoxi-izoflavon hatásmóddal kapcsolatos vizsgálatok: ' Az anabolikus hatást Eisenberg és Gordan klasszikus módszerével vizsgálták (Eisenberg E., Gordan G. S. J., J. Pharmacol. 99:38, 1950). A vizsgálatok szerint a kezelt állatok musculus levator ani súlya p<0,01 Student szignifikanciával növekedett, de nem növekedett a vesicula seminalis súlya. Az állatok kipreparáltrekeszizomsúlyap <0,05 szignifikanciával nőtt. A kísérletek során az anyag adagolása 30 mg/tskg dózisban történt 5 héten keresztül perorálisan a táppal homogenizálva, előtte golyósmalomban történő koncentrátum őrléssel. A vizsgálatokra 100 — 120 g-os hím Wistar patkányok kerültek, melyeket előzetesen kasztráltak és a műtéti sebzés gyógyulása után 10 nappal kerültek az állatok kísérletre. A patkányok napi 12 g egységesített tápot kaptak a kontrollokkal azonos módon. Az állatok a kísérleti idő 5-ik hetének végén kerültek leölésre. A nitrogén retenciós vizsgálat ugyancsak patkányokkal, öt héten keresztül 30 mg/tskg perorális bevitellel történt. A nitrogén retenció p<0,05 szignifikanciával fokozódott. Az anabolikus hatást S35 jelzett methionin perorális bevitellel vizsgálták, egyidejű 7-izopropoxi-izoflavon adagolással. E vizsgálatok szerint megállapítható volt, hogy a kezelt állatok fokozottabban építették be izomszövetükbe a jelzett methionint. A patkány úszó teszten először 50 mg/tskg dózisban nőstény állatokon, majd 5 mg/tskg dozírozásban hím 5 állatokon vizsgálták az úszóteljesítményt. (Perorális adagolás.) Az állatok 3 g/100 g testsúly teherrel 29 °C-os vízben kimerülésig úsztak. A bevitt tápanyag (egységesített) a kontrollal azonos volt. Mind a kontroll, mind a kezelt 10 állatok naponta teljes kimerülésig úsztak, a kísérlet teljes időtartama 45 nap volt. Végeredményben (a 45. napon) a teljes kimerülésig történő úsztatás időkülönbsége a kontroll és a kezelt állatok között 33 perc volt, azaz a kontrollok maximális 15 úszási teljesítményének átlaga 166 percről 196 percre fokozódott a 45. napra, míg a kezelt állatoké 162 percről 225 percre növekedett. Szignifikancia: p<0,01. A további kísérletek során a 7-izopropoxi-izoflavon hatását részben szteroid anabolikum hatással hasonlítot-20 tuk össze, részben pedig vizsgáltuk annak antikatabolikus hatását Cortison egyidejű adagolással. A kísérletékben Anabolint (Methandrestenolone) 0,03 mg/100 g testsúly 10 napig és Adresont (Cortison-Organon) 3 mg/100 g testsúly, ugyancsak Í0 napig perorálisan 25 adagoltunk. A 7-izopropoxi-izoflavon adagolása a teljes kísérleti időszakra (31 nap) kiterjedt. Az adagolás itt perorálisan 3,3 mg/100 g testsúly volt. A kísérletek alapján megállapítható volt, hogy a 7-izopropoxo-izoflavon az Aníibolin hatásával párhuzamosan 30 gátolta a Cortisonnal kezelt állatoknál megfigyelhető testsúlycsökkentést, mellékvese atrófiát, musculus levator ani súlycsökkenést és nitrogén-ürítés fokozódását. Nem be* folyásolta a 7-izopropoxi-izoflavon kezelés a nem kasztrált állatok vesicula seminalis súlyát sem, míg az Anabolin 35 szignifikánsan növelte azt. Előkísérletek alapján a 7-izopropoxi-izoflavon gátolja a patkányokon a kísérleti lathyrismus kifejlődését (aminopropionitril adagolás), a Winzler szerint meghatározott seromucoid tartalomra ugyanakkor nem látszik hatást ki-40 fejteni. • Hatása az E-vitamin hatással nincs összefüggésben és nyulakon kiváltott E-avitaminozisra nincs kivédő hatással. A 7-izopropoxi-izoflavon adagolása hatására hím patkányokon az anabolikus tulajdonságnak megfelelően szig-45 nifikánsan csökken az oxigénfelvétel, de alig vagy nem változik az R/Q hányados. (Respirációs quotiens.) Ennél a kísérletnél az állatok 0,3 mg/100 g testsúly 7-izopropoxi-izoflavont kaptak adagolt takarmányban homogénen bekeverve. 4-hetes kezelés után került sor a 50 vizsgálatra. Az oxigénfogyasztást Schollander módszerével mérték. Az oxigényfogyasztás értékei a nemzetközi irodalomnak megfelelően 02 ml/óra/dm 2 testfelület egységben került megadásra. A kontrolinál az induló érték 263, 4 hét után pedig 265 volt, a kezelt állatoknál ezzel 55 szemben az induló 290-es értékek 210-re csökkentek. A kísérletek mind kontrollos, mind önkontrollos módszerrel folytak. Az oxigénfelvétel csökkenésének szigni. fikanciája: p<0,001, illetve p<0,01. 60 7-izopropoxi-izoflavon felszívódási és ártalmassági vizsgálatok: A C14 -gyel jelzett moleukula felszívódása perorális adagolásban elég gyors. Az ürülés perorális adagolás után 65 felerészben a vizelettel, felerészben pedig a faecessel tör-