162375. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidronaftalin-karbonsav-származékok előállítására

162375 ben nitrálhatjuk. A nitrálást önmagában ismert módon valósítjuk meg, például úgy, hogy a vegyületet koncent­rált kénsav és koncentrált salétromsav keverékével kezel­jük vagy a kezelést a salétromsav és valamely karbonsav, például valamely rövidszénláncú alkánkarbonsav, így ecet­sav kevert anhidridjével valósítjuk meg. A kapott vegyületekben, amelyek az aromás gyökökön nitrocsoportokat tartalmaznak, ezeket a csoportokat ami­nocsoportokká redukálhatjuk, például vassal és sósavval. Továbbá a kapott vegyületekben, amelyek a 6-os vagy 7-es helyzetben álló széhidrogéngyökben egy kettős vagy hármas kötéssel rendelkeznek, ezeket a kötéseket hidro­génezhetjük, például katalitikusan aktivált hidrogénnel. A kapott vegyületekben, amelyek 6-os vagy 7-es hely­zetben valamely halogénatommal rendelkeznek, ezt a halogénatomot hidrogénatomra cserélhetjük. Ehhez pél­dául naszcensz hidrogént vagy katalitikus hidrogént alkal­mazunk, különösen palládiumot nátriumacetát és hid­rogén jelenlétében, vagy előnyösen olyan vegyületek eseté­ben, amelyek 4-es helyzetben két hidrogénatommal ren­delkeznek, Raney-nikkelt és valamely alkáliát. Továbbá a kapott vegyületeket, amelyek 4-es helyzet­ben két hidrogénatommal rendelkeznek, a megfelelő 4-oxo­vegyületekké alakíthatjuk. Például egy ilyen vegyületet ólomtetraacetáttai oxidálunk, a kapott 4-acetoxi-vegyüle­tet elszappanositjuk és például terc.-butilhipoklorittal, réz(II)-sókkal vagy Oppenauer-oxidációval a megfelelő 4-oxo-vegyületté oxidáljuk. Eljárhatunk úgy is, hogy az ilyen vegyületeket 4-es helyzetben halogénezzük, például N-brómszukcinimiddel, és a halogenidet a 4-oxo-vegyü­letté alakítjuk. Az eljárás körülményei és a kiindulási anyagok szerint savas végtermékeket, azaz olyan I általános képletű vegyü­leteket, amelyekben Z szabad karboxilcsoportot jelent, kapunk szabad alakban vagy bázisokkal alkotott sóik alakjában. A kapott szabad, savas vegyületeket a szokásos módon, például a megfelelő bázikus szerekkel reagáltatva sókká alakíthatjuk, elsősorban gyógyászatilag megfelelő sókká, például szerves aminokkal vagy fémekkel képezett sókká. Fémsókként elsősorban az alkálifémsók vagy alkáli­földfémsók, így nátrium-, kálium-, magnézium- vagy kal­ciumsók jönnek számításba. A sókból a savakat a szoká­sos módon tehetjük szabaddá, például savas szerekkel vég­zett reakcióval. A sókat az új vegyületek tisztítására is alkalmazhatjuk, ekkor például a szabad vegyületeket sóik­ká alakítjuk, ezeket elkülönítjük és újra a szabad vegyü­letekké alakítjuk. Az új vegyületek szabad alakja és a sóik közötti szoros kapcsolat következtében az előzőekben és a továbbiakban is a szabad vegyületeken értelemszerűen adott esetben a megfelelő sókat is kell érteni. Az új vegyületek a kiindulási anyagok és a munka­módszer megválasztása szerint és az aszimmetriás szénato­mok száma szerint mint optikai antipódok, racemátok vagy izomerelegyek (racemátelegyek) fordulhatnak elő. A kapott izomerelegyeket (racemátelegyeket) az alkotó­részek fizikai-kémiai különbségei alapján ismert módon a két sztereoizomer (diasztereomer) tiszta racemátra vá­lasztjuk szét, például kromatográfiásan és/vagy frakcio­nált kristályosítással. A kapott racemátokat önmagában ismert módszerek­kel, például valamely optikailag aktív oldószerből végzett átkristályosítással, mikroorganizmusok segítségével vagy pedig valamely szabad savat egy, a racém vegyülettel sókat képező optikailag aktív bázissal reagáltatva és az így kapott sókat elválasztva, például a különböző oldható­ságaik alapján, diasztereomerekre bontjuk, amelyekből az antipódokat alkalmas szerekkel szabaddá tehetjük. Különösen alkalmas optikailag aktív bázis például a cin­konin D- és L-alakja. Előnyösen a két antipód közül a hatékonyabbat különítjük el. 5 A találmány az eljárás olyan kiviteli formáira is vonat­kozik, amikor egy, az eljárás bármely lépésében közbenső termékként kapható vegyületből indulunk ki és a hiányzó eljáráslépéseket valósítjuk meg, vagy amikor egy kiindu­lási anyagot a reakció körülményei között alakítunk ki 10 és in situ tovább feldolgozzuk, vagy egy reakciókompo­nens adott esetben sói alakjában fordul elő. így például egy VI általános képletű vegyületen, ahol Z nitrilcsoportot jelent, gyűrűzárást végzünk, mimellett a gyűrűzárás során szabaddá váló víz a nitrilcsoportot amidcsoporttá alakítja. 15 A találmány szerinti reakció megvalósításához célszerű­en olyan kiindulási anyagokat alkalmazunk, amelyek a végtermékeknek a fentiekben különösen értékes csoportjá­hoz vezetnek. A kiindulási anyagok ismertek vagy amennyiben újak, 20 önmagában ismert módokon állíthatók elő. Például VI általános képlet szerinti dikarbonsavat ka­punk, ha egy VII általános képlet szerinti vegyületet —. amelyben R, R8 és R 9 a fent megadott jelentésű és mindkét Yi gyök átalakított karboxilcsoportot jelent — 25 az Yi gyököt szabad karboxilcsoporttá hidrolizáljuk. Yi például cianocsopört vagy észterezett karboxilcsoport lehet, mint pl. karbalkoxi csoport. A hidrolízis szokásos módon végezhető, pl. fent megadottak szerint. A VII általános képlet szerinti kiindulási anyagokat 30 úgy kapjuk, hogy egy yill általános képletű vegyületet — ahol R8 , R 9 , R és Z a fent megadott jelentésűek — megfelelő, adott esetben rövid szénláncú alkilcsoporttal alkilezett akrilsav-származékkal reagáltatjuk. Akrilsav-származékokként elsősorban akrilnitril vagy 35 valamely akrilsavészter jönnek számításba. A reakció so­rán előnyösen kondenzálószert, például benzil-trimetil­-ammóniumhidroxidot vagy nátriumhidroxidot alkalma­zunk. A reakciót megvalósíthatjuk szóbahőmérsékleten, • vagy megnövelt hőmérsékleten. 4 A farmakológiailag aktív vegyületeket például gyógyá­szati készítmények alakjában alkalmazhatjuk, amelyek az I általános képletű vegyületeket szabad alakban vagy adott esetben sóik alakjában, különösen gyógyászatilag alkalmazható sóik alakjában tartalmazzák például ente-45 ralis vagy parenterális adagolásra alkalmas, gyógyászati, szerves vagy szervetlen, szilárd vagy folyékony hordozó­anyagokkal összekeverve. Az ilyen készítmények előállí­tásához olyan anyagok jönnek számításba, amelyek az új vegyületekkel nem reagálnak, így például a víz, zselatin, 50 laktóz, keményítő, sztearilalkohol, magnéziumsztearát, talkum, növényi olajok, benzilalkoholok, gumi, propilén­glikol, vazelin vagy egyéb ismert gyógyszerhordozó anya­gok. A gyógyászati készítmények lehetnek például tablet­ták, drazsék, kapszulák vagy kúpok vagy folyékony készít-55 menyek, mint oldatok (például mint elikszir vagy szirup), szuszpenziók vagy emulziók. Ezek adott esetben sterilizál­tak és/vagy segédanyagokat, így konzerváló-, stabilizáló-, kötő- vagy emulgálószereket, az ozmotikus nyomás vál­toztatására sókat vagy pufFerpkat tartalmaznak. Tartal-60 mázhatnak egyéb gyógyászatilag értékes anyagokat is. A gyógyászati készítményeket a szokásos módokon állít­hatjuk elő. Az új vegyületeket az állatgyógyászatban is alkalmaz­hatjuk például a fenti formákban vagy takarmányok vagy 65 takarmányadalékok alakjában. Ekkor például a szokásos

Next

/
Oldalképek
Tartalom