162330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-hidroxialkil-5-fenil-1,3- dihidro-2H-1,4-benzodiazepin-2-on- származékok előállítására

5 162330 6 "hidroxietil)- 5-fenil-7-klór- l,3-dihidro-2H- 1,4-benzodiaze*pin-2-on-t kapunk, hozam: 79%. 2. példa Az 1.példában leírt eljárást ismételjük meg azzal a különbséggel, hogy l-(/3-acetoxietil)- 2-aminometil- 3-fenil- 5-klórindol helyett l-(0-acetoxietil)- 2-aminometil- 3-(o-fluorfenil)-5-klór-indolból indulunk ki. Sárga, olajos l-(0-hidroxietil)-5-(o-fluorfenil)- 7-klór- 1,3-dihidro- 2H-l,4-benzodiazepin-2-on-t kapunk; hozam: 76%. A terméket száraz éterben oldjuk és száraz éteres sósavoldattal kezeljük. Metanol-éter elegyéből végzett átkristályosítás után halványsárga, prizmás, 194-196 C*-on bomlás közben olvadó 1-OMiidroxietil)-5-(o-fluorfenil)- 7-klór- 1,3-dihidro- 2H-l,4-benzodiazepin- 2-on-hidrokloridot kapunk. 3. példa 1 g l-(0-acetoxietíl)- 2-aminometil- 3-fenil- 5-klór-indol 10 ml ecetsavval készített oldatához szobahó'mérsékleten 1 g krómsavanhidrid 1 ml vízzel készített oldatát adjuk, és az elegyet éjszakán át szobahó'mérsékleten keverjük. A reakcioelegyet jeges vízbe öntjük, vizes ammóniaoldattal semlegesítjük és metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos oldatokat egyesítjük, és szárazra pároljuk. A maradékot 30 ml etanolban oldjuk, és az oldathoz 3 ml 20%-os vizes nátriumhidroxid-oldatot adunk. Az elegyet éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A kapott elegyet vízbe öntjük és metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos oldatokat egyesítjük, nátriumszulfát fölött szárítjuk és szárazra pároljuk. A maradékot etanolból átkristályosítjuk. 158-160 C*-on olvadó l-((Miidroxietil)- 5-fenil- 7-klór- 1,3-dihidro- 2H-1,4-benzodiazepin- 2-on-t kapunk, hozam: 73%. A fenti eljárásban l-(/3-acetoxietil)- 2-aminometil-3-fenil-5-klór-indol helyett l-(ß-acetoxietil)- 2-aminometil- 3-(o-fluorfenil)- 5-klór-indol- hidrokloridból indulunk ki. 194-196 C"-on bomlás közben olvadó 1-(J3- hidroxietil)- 5-(o-fluorfenil)'- 7-klór-l,3-dihidro- 2H-l,4-benzodiazepin- 2-on-hidrokloridot kapunk, hozam: 72%. • -.. _ 4. példa 1 g 1- (0-tetrahidropiron- 2-il-oxi-etil)- 2-aminometil-3-fenil- 5-klór-indol és 20 ml ecetsav elegyéhez 20 C*-nál alacsonyabb hó'mérsékleten 1 g krómsavanhidrid 1 ml vízzel készített oldatát adjuk. Az elegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. A reakcioelegyet jeges vízbe öntjük, vizes ammóniaoldattal meglugosítjuk és metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos oldatokat egyesítjük, telített nátriumkloridolattal mossuk nátriumszulfát fölött szárítjuk és szárazra pároljuk. A maradékhoz 15 ml etanolt és 0,5 g p-toluolszulfonsavat adunk, és az elegyet 1 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A kapott elegyet csökkentett nyomáson bepároljuk. A maradékot vízzel hígítjuk, ammóniával meglugosítjuk és metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos oldatokat egyesítjük, telitett nátriumklorid-olattal mossuk, nátriumszulfát fölött szárítjuk, és az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A maradékot etanolból átkrisátlyosítjuk. 158-160 C*-oniolvadó l-(0- hidroxietil)- 5-fenil- 7-klór-l,37 dihidro- 2H-l,4-ben±odiazepin- 2-on-t kapunk, hozam: 72%; A fenti eljárásban (1/J-tetrahidropiran-2-il-oxi-etil)- 2-ami-' nometil- 3-fenil- indol helyett l-((3-tetrahidropiran- 2-ü-oxjetil)- 2-aminometil- 3-(o-fluorfenil)- 5-klór-indolból indulunk ki. l-(ß-hidroxietil> 5-(o- fluorfenil)- 7-klór- 1,3-dihidro-2H-l,4-benzodiazepin- 2-ont kapunk, op. 114-116 C*; hozam: 70%. l-(0- tetrahidropiran- 2-il-oxi-etil)- 2-aminometil- 3-(o-klórfenil)- 5-klór-indolból ugyanígy l-(j?-hidroxietil)- 5-(o-klórfenil)- 7-klór-l,3-dihidro- 2H-1,4-benzodiazepin- 2-ont kapunk, op. 115-116 C* hozam: 75%. l-(7-tetrahidropiran-2-il-oxi-propil)-2-aminometil-3-fenil-5 -klór-indolból ugyanígy l-(7-hidroxipropil)-5-fenil-7-klór-l,3--dihidro-2H-l,4-benzodiazepin-2-ont kapunk, op.: 155-156 C* hozam: 72%. 5. példa 1 g 2-(ß- acetoxietil)-amino- 5-klór-benzofenon 20 ml ^Q metilénkloriddal készített oldatához 1,2 g oxazolidin-2,5-diont, majd keverés és hűtés közben 10 ml éteres sósavoldatot adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten keverjük. Azután vízbe öntjük, vizes ammóniaoldattal semlegesítjük és metilénkloriddal extraháljuk. A metilén-15 kloridos oldatot szárazra pároljuk. , A maradékot 30 ml etanolban oldjuk, 3 ml 20%-os nátriumhidroxid-oldatot adunk hozzá, és éjszakán át állni hagyjuk. Az elegyet vízbe öntjük és metilénkloriddal extraháljuk, a metilénkloridos oldatot nátriumszulfát fölött szárítjuk, és az oldószert 20 lepároljuk. A maradékot etanolból átkristályosítjuk. 158-160 C'-on olvadó 1-03-hidroxietil)- 5-fenil- 7-klór-1,3-dihidro- 2H- 1,4-benzodiazepin-2-ont kapunk, hozam: "79%. A fenti eljárásban 2-(0-acetoxietil)- amino-2g 5-klór-benzofenon helyett 2-(0-acetoxietil)- amino- 5-któr'• 2'-flüor-benzofenonból indulunk ki. 194-196 C*-on bomlás közben" olvadó l-(0-hidroxietil)- 5-(o-fluorfenil)- 7-klór--1,3-dihidro- 2H-l,4-benzodiazepin- 2-on-hidrokloridot kapunk, hozam: 77%. 30 6. példa 0,2 g l-(/J-acetoxietil)- 5-fenü-7-klór- l,3-dihidro-2H- 1,4-35 benzodiazepin- 2-on 10 ml etanollal készített oldatához vizes ^nátriumhidroxid-oldatot adunk, és az elegyet éjszakán át szobahó'mérsékleten állni hagyjuk. A reakcioelegyet vízbe öntjük és metilénkloriddal extraháljuk. A metilénkloridos oldatokat egyesítjük, telített nátriumklorid-oldattal mossuk, 40 nátriumszufát fölött szárítjuk és az oldószert lepároljuk. A maradékot etanolból át kristályosítjuk. 158-160 C*on olvadó l-(0-hidroxietil)- 5-fenil- 7-klór- 1,3-dihidro- 2H-1.4-benzodiazepin-2-on-t kapunk, hozam: 93%. A kündulási anyagként felhasznált l-(/3-acetoxietil)- 5-fenil-45 7-klór- 1,3-dihidro- 2H-l,4-benzodiazepin- 2-on-t a következőképpen állítjuk elő: ! 1 g l-(0- acetoxietil)- 2-aminometil- 3-fenil- 5-klór-indolíhidroklorid és 20 ml ecetsav elegyéhez 1 g krómsavanhidrid 1 ml vizzel készített oldatát adjuk, és az elegyet éjszakán át 50 ; szobahó'mérsékleten keverjük. A reakcioelegyet vízzel ; hígítjuk, vizes ammóniaoldattal meglugosítjuk és éterrel 'extraháljuk. Az éteres oldatokat egyesítjük, nátriumszulfát fölött szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. A maradékot kloroformban oldjuk és szilikagélen kromatografáljuk, 55 eluáloszerkent kloroformot alkalmazunk. l-(0-acetoxietil)-5-fenil- 7-klór-l,3-dihidro- 2 H-l ,4-benzodiazepin- 2-on-t kapunk. A terméket ismert módon éteres sósavoldattal reagáltatjuk, és a kapott hidrokloridot metanol és aceton elegyéből átkristályosítjuk. 193-195 C*-on bomlás közben 60 olvadó, színtelen, prizmás terméket kapunk. A fenti eljárásban l-(ß- acetoxietil)- 5-fenil- 7-klór-N 1,3-dihidro- 2H-l,4-benzodiazepin-2-on helyett l-(ß- benzoiloxietil)- 5-fenil-1,3- dihidro- 2H-l,4-benzodiazepin-2- ónból indulunk ki. 158-160 C*-on olvadó l(0-hidroxietil)- 5-fenil-05 7-klór-1,3-dihidro- 2H-l,4-benzodiazepin -2-ont kapunk, hozam: 90%. A fent leírttal egyező módon állítjuk elő az alább megadott •kiindulóanyagokból az alább felsorolt hasonló vegyületeket is: l-(0-acetoxietil)- 5-(o-fluorfenil)- 7-klór- l,3-dihidro-2H-70 1,4- benzodiazepin- 2-onból: 1-03- hidroxietil)- 5-(o-fluorfeftil)- 7-klór- 1,3-dihidro- 2H-l,4-benzodiazepin- 2-on-hidroklorid, op. 194-196 C* (bomlás), hozam: 86%. l-(j?-acetoxietil)- 5-(o-klórfenil)- 7-klór- 1,3-dihidro- 2H-1.4- benzodiazepin- 2- ónból: l-(í3-hidroxietil)- 5-(o-klórfenil)- 7-klór-76 1,3-dihidro- 2H-l,4-benzodiazepin- 2-on, op. 115-116 C*, 3