162282. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szénhidrogének reformálására vízgőzzel, nyomás alatt

3 162282 4 változtatható, és a berendezés teljesítményének nagyobb mértékű megváltoztatása csak az égőtestek fel- vagy leszerelésével oldható meg. Ez az elrendezés a reaktorcsövek igénybevételének egyenletességét is csökkenti. Ismertek olyan berendezések is a szénhidrogének gőzzel 5 végzett reformálására, ahol az égőtestek a fűtőtér oldalán, alján vagy a fűtőtér tetején ferdén vannak elhelyezve, és a füstgázok elvezetése a fűtőtér tetőszerkezetén keresztül, vagy a tetőszerkezet alatt történik. , . 10 A fűtőteret elhagyó füstgázok maradék hőjét a reformáló berendezés konvekciós terében a kiindulási anyagok előmelegítésére, valamint gőzfejlesztésre hasznosítják. Ha a reakciót magas hőmérsékleten végzik, és a reaktorcsövek felső metszetében a futófelület nagy igénybevételnek van kitéve, . túl magas hőmérsékletű füstgáz hagyja el a fűtőteret, így a reformáló berendezés termikus hatásfoka romlik, és szerkezeti anyagokkal kapcsolatos problémák merülnek fel. Az ismert berendezésekben a katalizátorral töltött reaktorcsöveket a fütőtér tetőszerkezetéhez vagy aljzatához 20 rögzítik, illetve egy részüket rugókkal függesztik fel. Tekintettel arra, hogy a reaktort elhagyó termék-gázelegy hőmérséklete igen magas, gondoskodni kell a termékgyüjtő tartály megfelelő hőszigeteléséről, ugyanakkor lehetővé kell tenni a tartály ellenőrzését és karbantartását. 25 A találmány szerint az ismert berendezések hátrányit kívánjuk kiküszöbölni. A találmány szerinti berendezéssel a reaktorcsövekbe helyezett katalizátor maximális mértékű hasznosítása érdekében a reakcióelegyet a lehető legrövidebb idő alatt a JQ reakció hőmérsékletére melegítjük, és ugyanakkor fedezzük a beinduló reakció hőigényét. A fentiek figyelembevételével a találmány szerinti berendezés fűtőterében 1100 C°-nál maga: sabb hőmérsékletet tartunk fenn, és így a reaktorcső megfelelő zónájában, ahol végbemegy a hevítés, beindul a reakció és jg lezajlik a főreakció, a cső falát 900 C-nál magasabb hőmérsékletre fűtjük fel. A reaktor megfelelő üzemelésének biztosítása érdekében a reformáló berendezésben egyenletes égést és egyenletes füstgázáramlást tartunk fenn; azaz a reaktorcsövek azonos ^Q magasságba eső szakaszaihoz azonos hőmennyiséget vezetünk, és így elkerülhetjük azt, hogy az egyes reaktorcsövek azonos metszeteiben a gáz hőmérséklete különböző legyen. A találmány szerint továbbá előnyös módszert biztosítunk j§ a füstgázok maradék hőjének hasznosítására, és megoldjuk a reaktorcsövek elhelyezésének és a termékgyüjtő tartály hőszigetelésének problémáit. A szénhidrogének reformálásához a találmány szerint épító'szekrény-rendszerű, változtatható kapacitású reformert gg használunk, ahol a reformer oldalfalain különböző magasságokban különböző teljesítményű égősorok vannak elrendezve, és a reformer aljához oldalirányban füstgázgyűjtő csatornák csatlakoznak. A reaktorcsövek a fűtőtér közepén egy vagy több sorban, hézagosan vannak elrendezve. A 55 reaktorcsövek csőbilincsek segítségével mozgathatóan vannak rögzítve az acélszerkezet fűtőterének tetőzetéhez, és szabadon függnek. A füstgázokat a termékárammal egyenáramban a fűtőtér aljához oldalirányban csatlakozó füstgázgyűjtő csatornákon 60 vezetjük el. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy a konvekciós teret álló helyzetben helyezzük el, ahol a bevezetett gázok felfelé áramolnak, így a teljes reformer térigénye csökkenthető. A konvekciós zónában elhelyezett utánkapcsolt gg fűtőfelületek, így a gőztulhevítő és a gőzfejlesztő a gőzfejlesztőhöz tartozó, gőzt vagy vizet szállító csövekhez csatlakoznak. A forró gőz hőmérsékletét füstgázoldali körüljárás nélkül szabályozzuk. 1 A termékgyüjtő tartály a flexibilis csatlakozó csővel 70 együtt védőtérbe van elhelyezve. A védőtér általában kazetta-elemekből van összeállítva. A reformáló berendezés egyik előnyös változatában az égetéshez szükséges, előmelegítő berendezésben előmelegített levegő a hőveszteségek csökkentése érdekében a konvekciós y% tér és a fűtőtér között elhelyezett csatornában áramlik az égőtestekhez. A fűtőtér tetőgerince, vagy a tetőszerkezet egyes részei a reaktorcsövek fel- vagy leszerelésének megkönnyítése és az adagolótér levegőztetése céljából eltolható vagy kiemelhető elemekből vannak összeállítva. A fenti reformáló berendezéssel a magas hőmérsékleten végzett, maximális hőigényű reakció teljes hőszükségletét biztosíthatjuk anélkül, hogy a fütőtérből a füstgázgyűjtő csatornákon a konvekciós térbe vezetett füstgázok hőmérséklete növekedne. További előnyt jelent, hogy a fűtőtérben fejlesztett hőmennyiséget egyszerűen szabályozhatjuk anélkül, hogy az égó'testeket a bemért anyagok minőségének és a berendezés kapacitásának megfelelően kézi utón kellene beállítani, mint az egyetlen sorban elhelyezett égőtesteket tartalmazó reformáló berendezés esetében. A találmány szerinti berendezést a csatolt ábrákon közelebbről ismertetjük, az oltalmi kört azonban nem kívánjuk az ábrán bemutatott berendezéstípusra korlátozni. Az 1. ábra a berendzés keresztmetszeti rajza. A 2. ábra berendezést oldalnézetben mutatja be. A 3. ábra az építőszekrény-elv alapján továbbépített berendezés oldalnézeti rajza. A szénhidrogének reformálására alkalmas berendezés az 1. acélszerkezetben van felfüggesztve és 2 tűzálló fallal van borítva. A 3 égőtestek a fűtőtér felső részének oldafalain vannak elhelyezve. A 4 gázadagoló, és az ahhoz csatlakozó 5 flexibilis csővezeték a 16 adagolótérben van elhelyezve, és a 16 adagolóteret a 7 fűtőtér fölött elhelyzett, részben mozgatható elemekből felépített 6 tetőszerkezet zárja le. A 8 reaktorcsövek egy vagy több sorban a 7 fűtőtérben helyezkednek el. A 8 reaktorcsövekből a gázalakú termék a keskeny 9 flexibilis csatlakozó csövön keresztül a 10 termékgyüjtő tartályba jut. A füstgázokat a fűtőtér eljához csatlakozó 11 füstgázgyűjtő csatornán keresztül a 13 gőztulhevítőt, a 14 gőzfejlesztőt és a 15 levegőelőmelegító't tartalmazó 12 konvekciós térbe vezetjük. A füstgáz a hulladékgáz- elvezető' kéményen keresztül hagyja el a berendezést. A 9 flexibilis csatlakozócsövek és a 10 termékgyűjtő tartály kazettaelemekből felépített 17 védőtérben van elhelyezve. Az égetéshez szükséges előmelegített levegőt a 12 konvekciós tér és a 7 fűtőtér között elhelyezett 18 csatornán keresztül vezetjük a 3 égőtestekhez. SZABADALMI IGÉN YPONTOK 1. Berendezés szénhidrogének reformálására vízgőzzel, • nyomás alatt, azzal jellemezve, hogy tűzálló anyaggal (2) borított egyetlen fütőtérből vagy az építőszekrény-elv alapján ' kombinárt több fűtőtérből (7) áll, amelyek közepén egy- vagy többsorosan, merőlegesen, egymáshoz képest párhuzamosan elrendezett, katalizátorral töltött reaktorcsövek (8) vannak elhelyezve, a reaktorcsövek (8) flexibilis csatlakozó csövön • (9) keresztül termékgyűjtő tartályhoz (10) kapcsolódnak, a fűtőtér fölött adagolótér (16) van kialakítva, amelyet tetőszerkezet zár le, a fűtőtér (7) oldalfalain - elsősorban az oldalfalak felső részén - több égőtestből (3) álló égősorok vannak elhelyezve, ahol az egyes égősorok kapaciátsa különböző, a fűtőtér (7) alsó részéhez kívülről, oldalirányban a füstgázokat a termékárammal egyenáramban elvezető füstgázgyűjtő csatornák (11) csatlakoznak, és a füstgázgyűjtő csatorna (11) után egy, a gázokat felfelé vezető, különálló konvekciós tér (12) csatlakozik, amelybe utánkapcsolt fűtőfelületek (gőztulhevítő (13), gőzfejlesztő (14)) vannak beépítve. 2. Az 1. igénypont szreinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a gőztulhevítő (13) és a gőzfejlesztő (14) egyszerű szoros illesztéssel csatlakozik a gőzfejlesztőhöz (14) tartozó, gőzt vagy vizet szállító csövekhez, és a gőztulhevítőben (13) a forró gőz hőmérséklete füstgázoldalai körüljárás nélkül van szabályozva. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az acélszerkezet tetőszerkezetéhez 2