162258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olefinoxidok előállítására elektrokémiai oxidáció útján olefinekből

162258 nolt állitottak elő melléktermékként. Az ilyen el­járások hátrányosak amiatt is, hogy csak évenként 25 ezer tonna vagy annál több propilénoxid előállí­tása esetén alkalmazhatók gazdaságosan. A találmány célja, hogy elektrolitikus eljárást biztositson propilénoxid előállítására az emiitett hátrányok kiküszöbölése mellett. A találmány szerinti elektrolitikus eljárással biztositani kiván­juk, hogy a felhasznált propilénre számitva nagyobb hozammal lehessen propilénoxidot előállitani a lényegében értéktelen melléktermékek nem kívána­tos mennyiségben való képződésének elkerülése mellett, ugyanakkor elkerüljük a költséges katali­zátorok használatát, valamint megfelelő vizes közeg alkalmazásával az olyan korróziós problé­mákat, amelyeket a fémhalogenid elektrolitok hasz­nálata okoz. A találmány közvetlen célja, hogy el­járást biztositson nagytisztaságu propilénoxid elő­állítására propilénből minimális tisztítási igénnyel és lényeges mennyiségű melléktermék képződése nélkül. Az ilyen melléktermékek eladási vagy ké­miai felhasználási problémát okoznak, ezenkívül megnehezítik az olefinoxid tisztítását és képződé­sük rontja az áramkihasználást és a hozamot, mi­vel nagyobb olefinfogyasztást és elektrolit-fogyasz­tást okoz. A találmány további céljait az alábbiakban vilá­gítjuk meg az eljárásnak a csatolt rajzokra való utalással történő magyarázata során. Az 1. ábrán.a találmány szerinti eljáráshoz használható készülék egyik típusát mutatjuk be, ahol a propilént egy elektrolizálő cella anolitjával keverjük össze. A 2. ábrán a találmány szerinti eljáráshoz használható másik készüléktípust mutatjuk be, ahol az anolitot és a propilént nem az elektrolizáló cel­lában, hanem egy külön reaktorban keverjük össze. A találmány kitűzött céljait egy olyan propilén­oxid előállítási eljárással érjük el, amelynek lé­nyege, hogy a betáplált propilént acetát iónokat tar­talmazó olyan anolittal keverjük össze, amelyet elektrolizálő cellában elektrolízissel állitottunk elő, majd az így nyert propilénoxidot elkülönítjük. A legjobb eredményeket fézacetát, kobaltacetát, talliumacetát, nikkelacetát, ezüstacetát és litium­acetát alkalmazásával értük el, amikor ezeket az acetátokat önmagukban vagy ecetsavval együtt hasz­náltuk az elektrolízishez. Kitűnt, hogy a legjobb eredményeket olyan fémek acetátjaival érhetjük el, amelyek több oxidációs állapotban fordulnak elő, alacsonyabb oxidációs fokon stabilabbak és az itt említendő komplexképzőkkel komplexet képeznek. A vizes elektrolit oldat előnyösen ezüstacetátot, ecetsavat és egy komplexképző anyagot, pl. egy heterociklusos gyürüs vegyületet tartalmaz, amely­nek gyűrűjében legalább egy nitrogénatom van. Előnyös komplexképző szerek a piridin vegyüle­tek. Az acetát bármilyen koncentrációban alkal­mazható, előnyösen azonban a vizes közeg súlyára számítva 0,5 %-tól az acetátnak az elektrolízis hőmérsékletéhez tartozó telítési koncentrációjáig terjedő mennyiségű acetátot használunk. Egy elő­nyös vizes oldat 5 %-ot tartalmaz egy fent emii­tett féiftacetátből, valamint 1 mól fémacetátra számitva 1-4 mól acetsavat és 3-5 mól komplex­képző anyagot. Azt találtuk, hogy a propilénoxid hozamot és a cella áramkihasználását növelhetj ük, ha az anolithoz további mennyiségű komplexképző anyagot adunk. Az eljáráshoz bármilyen komplex -5 képző vegyületet használhatunk, igy pl. a gyűrű­ben nitrog^Ratdníiot tartatejgző.,. .heterociklusos vegyületeket} mint 1,3,4-triazolt, 1-hidroxi-piri­dint, piridiat, imidazolt, pirazolt és más hasonló vegyületeket. 10 A propilént bevezethetjük az elektrolizáló cel­lába az anód közelében, ahol a fent leirt vizes oldatot elektrolízisnek vetjük alá, vagy a propi­lént egy külön reaktorban, pl. egy abszorpciós kolonnában keverhetjük össze az elektrolízis után 15 odavezetett anolittal. Az utóbbi célra bármilyen szokásos reaktor alkalmazható, amely biztosítja a propilén és az anolit alapos összekeveredését. Ilyen reaktorként töltött kolonnákat, tányéros kolonnákat, szitatányéros kolonnákat, vagy más 20 hasonló berendezéseket használunk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös kivi­teli módja szerint az anolit egy részét folyama­tosan elvezetjük az elektrolizáló cellából és egy elkülönített reaktoron vezetjük át, ahol összekeve-25 redik a propiléngázt tartalmazó fluidummal, azu­tán visszatér a cella anódterébe. Az anolit propi­lénoxiddal telítődik, és a reaktorban a folyadék­fázisból felszabadul a gázalakú propilénoxid és propilén, amelyeket elkülönítünk. A kinyert pro-30 pilénoxidot egy megfelelő módszerrel elválaszt­juk a propiléntől, és a propilént visszavezetjük a reaktorba. A propilént előnyösen gázalakban vezetjük be a reaktorba egy üvegfritten keresztül vagy egy hasonló berendezéssel, amely biztosítja, 35 hogy a gáz kis buborékokkal haladjon át a folya­dékfázison és egyenletesen eloszoljék benne. Azt találtuk,hogyapropilénoxidhozamát meg­növelhetjük azáltal, ha a technika állása szerint alkalmazott fémhalogenidek és szerves savakkal 40 képzett alkálifémsók helyett a fent felsorolt ace­tátokat használjuk. Az anódtérből, vagy ha külön reaktort használunk, a reaktorból származó gáz lényegében reagálatlan propilénből és propilén- • oxidból áll. A propilénoxidot bármely megfelelő 45 módszerrel elválaszthatjuk a propiléntől, a leg­előnyösebb azonban az, hogy a cellából vagy a reaktorból eltávozó gáz-ta magával ragadott elekt­rolit eltávolítása végett egy csapdán, majd egy száritón vezetjük át, azután egy hideg csapdán 50 keresztül, ahol a propilénoxid kondenzál .A csapda hőmérséklete tetszőleges lehet a propilénoxid és a propilén kondenzálódási hőmérséklete között. A találmány szerinti eljáráshoz bármilyen szo­kásos elektrolizáló cellát használhatunk. Ajánlatos, 55 de nem feltétlenül szükséges, hogy a cellát egy anioncserélő membránnal vagy diafragmával anód­térre és katődtérre osszuk fel, és igy megakadá­lyozzuk a fémionok áthaladását a katolitba. A cella elválasztására bármely ismert membrán típust 60 használhatjuk. Rendszerint egy megfelelő ioncse­rélő gyantával impregnált textil szövetből álló membránt használunk. A kereskedelemben besze­rezhető membránok közül a Tokuyama Soda Company of Japan által forgalomba hozott Ionac 65 Ma 3475 vagy Neosepta CL 2, 5 % vagy az Asaki 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom