162251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás habosított műanyagok utókezelésére

3 tében megolvad Vagy összeolvad. Emellett a forró levegőáram tul nagy nyomása hatására az egész habanyagváz is károsodhat. Ajánlották végül a lényegében zártcellás szerkezetű habanyagok olyan utókezelését, amelynél a cellafalak legalább egy 5 részét magas hőmérséklet és nagy nyomás alkalmazásával olvasztják szét (lásd például a 644 834 sz. belga szabadalmi leirást és az ennek megfelelő 1 5,04 096 sz. NSZK közrebocsátási iratot, valamint a 3 175 025 sz. USA szabadalmi leirást). 10 Ennél az eljárásnál a habanyagot légritkitható terű kamrában helyezik el, a kamrát légtelenítik, oxidáló és éghető anyagból álló elegyet, igy különösen durranógázt vezetnek be és ezt az elegyet például szikra segítségével meggyújtják. A habanyagot 15 viszont itt olymódon kell előkezelni, hogy a cellafalak jelentős része felszakadjon, úgyhogy a durranógáz a habanyag belsejébe is behatolhasson és a gázelegy robbanásakor hő- és nyomáshullám itt is kialakulhasson. Ilyen előkezelés nélkül a hab- 20 anyag cellái csak részbennyilnak ki. Az eljárásnak ezenkivül lényeges hátránya az is, hogy erősen páncélozott tartályokat kell alkalmazni, vagy pedig a szabadban kell dolgozi, tekintettel arra, hogy a durranógáz-robbanás nagy nyomáshullámot hoz 25 létre. Ez a nyomáshullám olyan nagyerejü, hogy szétrombolja a habanyagot, ezért a továbbfejlesztéseknél arra törekedtek, hogy a habanyagot szétromboló nyomáshullámok keletkezését és továbbterjedését gátolják (lásd a 3 456 047 sz. USA sza- 30 badalmi leirást). Valamennyi ilyen eljárásnál tehertétel ezenkivül még a drága és időtrabló előzetes légtelenités. Végül pedig elégtelen szabályozás esetén amüanyaghab felülete részlegesen el is szenesedhet. 35 Azt találtuk, hogy teljesen vagy részben zártcellás müanyaghabok kifogástalanul hálósithatók és ily módon teljesen nyitottcellás müanyaghab termékekké utókezelhetők azáltal, hogy a kezelendő müanyaghabtárgyat 40 a) villamos elektródapár és nagysebességű és nagyenergiájú lökéshullámokat visszaverő fal közé vagy b) két ilyen elektródapár közé helyezzük, és az elektródapár vagy elektródapárok munkaelektródái 45 között létrehozott megfelelő teljesítményű nagyfeszültségű villamos kisüléssel lökéshullámokat gerjesztünk. Egy előnyös foganatositási módnál a munkaelektródákat finom dróttal, finom fémszövettel vagy vékony fémfóliával kötjük össze. 50 A találmány szerinti eljárás egy másikfoganatositási módjánál az utókezelést viz alatt hajtjuk végre, ahol a kisülés által kiváltott lökéshullámot egyrészt erősebben, azaz kisebb energiaveszteséggelvisszük át a kezelendő müanyaghab tárgyra, 55 másrészt pedig a lökéshullámot a müanyaghab tárgyat körülvevő viz révén felfogjuk, illetve lényegében csillapítjuk. Munkadarabok alakitása lökéshullámok segítségével - amilyeneket két munkaelektróda között 60 létrehozott nagyfeszültségű villamos kisülés vált ki - ismert. Az ilyen lökéshullámokat eddig fémek alakitásánál alkalmazták, pl. a robbantásos alakitásnál. A lökéshullám ereje révén akár viszonylag vastag fémlemezek is a kivánt alakra sajtolhatok 65 4 és fémlemezekből, a fémlemez hátoldalán elhelyezett megfelelő matrica segítségével még viszonylag finomszerü sziták is előállíthatók. Meglepő módon azonban azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárásnál a lökéshullám nem az egész műanyagtárgyat és különösen nemaklsülésihely közelében rombolja szét vagy deformálja, hanem szelektív módon csupán a cellafalakat távolítja el teljes mértékben. Meglepő továbbá az is, hogy a lükéshullám erősségének a hullám keletkezési helyétől számított távolsággal való közismerten viszonylag gyors csökkenése ellenére, vastagabb müanyaghab tárgyak is egyenletesen és kifogástalanul alakithatók át nyitotteellás müany'aghabokká. E megállapítások annál inkább meglepők, minthogy az eddigi ismeretek szerint a robbanás, például a hidrogén-oxigén-elegyeket alkalmazó eljárásoknál, az egész habanyagszerkezetet megtámadja. Azon eddig ismert eljárásokkal szemben,amelyeknél durranógázelegy robbanása során keletkező hővel és nyomással dolgoznak, a találmány szerinti eljárás jelentős előnyökkel rendelkezik. Az egyik ilyen előny az, hogy a találmány szerinti eljárás sokkal veszélytelenebb, tekintettel arra, hogy jobban szabályozható és biztonságosabb. Emellett szükségtelenek az erősen páncélozott nyomástartó edények és arra sincs szükség, hogy a szabadban dolgozzunk. Szükségtelenné válik továbbá a müanyaghabok előkezelése azzal a céllal, hogy a müanyaghab zárt celláit nagyobbrészt felszakítsuk, hogy ezáltal lehetővé tegyük a kezelőanyag, nevezetesen a durranógáz behatolását a müanyaghab belsejébe is. Egy további előny, hogy elmarad a kezelőedény időtrabló légtelenitése is, ami által az utókezelés lényegesen gyorsabban hajtható végre. Nem következik be többé elszenesedés vagy a müanyaghab váz részeinek alaktorzulása, deformálódása. A habanyag hálósodását előidéző nagysebességű és nagyenergiájú lökéshullám forrását a müanyaghab tárgyhoz képest a térben különbözőképpen rendezhetjük el. A müanyaghab tárgyat elhelyezhetjük például V2A-acél csőben; a müanyaghab tárgyat központi furattal látjuk el, a cso két oldalán két munkaelektródát helyezünk el, és ezeket vékony dróttal kötjük össze, igy a kisülés a vékony drót mentén történik. Egy másik foganatositási módnál a habanyag tárgyat a habanyag tárgy nagyságának lényegében megfelelő méretű, sima felületű, V2A-acélbólkészült edényben helyezhetjük el, amely egyik oldalán zárt, másik oldalán pedig fedéllel ellátott és a fedél belső oldalán helyezzük el a két munkaelektródát. Ennél a megoldásnál nincs szükség arra, hogy a munkaelektródákat dróttal, fémszövettel vagy fémfóliával kössük össze. Az is elegendő, ha a kezelendő habanyag tárgyat viszonylag nagy edénybe helyezzük és egyik oldalán a visszaverő felületet, a szemközti oldalán pedig a munkaelektródákat helyezzük el. A találmány szerinti eljárás egyik különösen előnyös foganatositási módjánál a kezelendő habanyag testet olyan méretű fémedénybe helyezzük, amelyet a habanyag test lényegében kitölt, mig a munkaelektródákat az edény fedelének domborulatában helyezzük el. A domborulat cél-2