162234. lajstromszámú szabadalom • Húzógépsor fémhuzalok, különösen vas és acélhuzalok nagysebességű csavarodásmentes húzásához

3 kozatosan csökken, ezért a jelenleg ismert maximális 17 ... 18 m/sec sebességnél a tárolódobok falvastagságát 1,5 ... 2,0 mm-re kell lecsökkenteni, Ilyen vékony falvastagságoknál a dobok szilárdsági követelményeit igen nehéz biztosítani. Mivel ezen húzási rendszernél a tárolódobokat, illetve azok tömegét gyakori időközönként a huzalnak kell felgyorsítani és ez a tömeg sokszorosan nagyobb, mint a gyűjtőhúzó fékezett szállefejtőjének tömege, a gyorsítás gyakran szakadásig fokozza a feszültséget a huzalban. Rendszerint csévélési üzem céljaira még külön csévélőegység van az utolsó húzóegység után kapcsolva. Ez a külön csévélőegység csak huzaltárolásra alkalmas, és alkalmazása olyan esetekben, amikor kisebb kötegelő kapacitás is elegendő, lényeges költségtöbbletet jelent. Egyeneshúzó rendszernél, ahol alacsony dobszerkezetek vannak alkalmazva, a húzási sebesség növelésének a dobszerkezet nem akadálya. Egyeneshúzóknál a húzógépsor befűzése is gyors, lehetőség van a különböző technológiai feladatok rugalmas megoldására is. Az alacsony dobszerkezet miatt azonban rövidek a hűtőutak. A jobb hűtés érdekében, valamint hogy nagyobb mennyiségű huzal tárolása is lehetővé váljék, az alacsony dobokat döntve is alkalmazzák. De nagyobb sebességeknél még ez a megoldás sem ad kielégítő hűtést, ezért a húzási sebesség növelése esetén a huzal túlmelegedése gyakori szálszakadást okoz. A hűtés elégtelensége következtében gyakori kenési problémák adódnak, a huzalon felületi hibák keletkeznek, ezért a húzás folyamatosságának biztosítása érdekében sokszor különleges hűtés alkalmazása szükséges. Az ismert alaprendszereket a különböző technológiai céloknak megfelelően, de főleg az egyes húzógéprendszereknél fennálló hiányosságok, hátrányok megszüntetése érdekében egymással kombinálva is alkalmazzák. Egyeneshúzógép és felsőelvezetéses gyűjtőhúzógép kombinációjának azon esetében, amikor az egyeneshúzó egységek a befutó oldalon vannak, a húzógépsor alkalmazási területe igen korlátozott. A húzógépek ilyen elrendezését főleg olyan esetekben alkalmazzák, amikor a befutó méretek nagysága miatt különösen hátrányos a huzal felső átvezetésével járó hajtogatás és a huzalban keletkező csavarodás. Ismert olyan húzógépsor-elrendezés is, ahol a befutó oldalon felsőelvezetéses gyűjtőhúzó egységek, utolsó egységként pedig egyeneshúzók vannak Ezen húzógépsor-elrendezésnél a jobb hűtés is biztosítva van, a csavarodásmentes továbbhúzást az utolsó egységként elrendezett egyeneshúzók biztosítják. Ezen elrendezés hátránya, hogy amikor a felsőelvezetéses gyűjtőhúzó egységeknél nincsen fokozatmentes hajtás, a huzal csavarodást szenved és a húzási sebességek is jelentősen korlátozottak. Hátrányos az is, hogy nem lehet a húzóegységeken egymástól függetlenül a huzaltelítés-szabályozást automatizálni. Kizárólag csévélési üzem céljaira ismert olyan elrendezés, amelynél egyeneshúzó egységek után egy felsőelvezetéses gyűjtőhúzó egység van el-4 rendezve. Az ezen elrendezésből adódó gyorsulás-különbségek a felsőelvezetéses gyűjtőhúzó dobján a huzalmennyiség csökkenésével egyenlítődnek ki. A gyakorlatban az utolsó egység gyűj-5 tőszerepet is betölt, bár az ilyen megoldásoknál a csévélőegység beállításakor a húzóegységekkel is le kell állni. Ismert, hasonlóan csévélési üzem céljaira olyan elrendezés is, amelynél az egyeneshúzó egységek 10 után gyűjtő egyeneshúzó van elrendezve. Az egyeneshúzó egységek és a gyűjtő egyeneshúzó egység közötti sebesség-különbség a gyűjtő egyeneshúzó egység dobszerekezetén levő huzalmennyiség növelésével vagy csökkentésével 15 egyenlítődik ki. Ezen elrendezésnél előnyös az a lehetőség, hogy csévecsere alatt is folyamatosan üzemelhet a teljes húzósor, mivel a huzal a gyűjtő egyeneshúzó egységen tárolódik. Ismert, de ritkán alkalmazott az olyan húzó-20 gépsor-elrendezés, amelynél a gyűjtő egyeneshúzó egységek előtt a befutó oldalon néhány felsőelvezetéses gyűjtőhúzó egység van elrendezve. Az ilyen elrendezés fő célja, hogy a normál huzalméretektől eltérő méretű huzalokat is lehes-25 sen húzni. Mint megállapítható az ismert és felsorolt húzógépelrendezések célja általában a befutó-átmérő növelésének biztosítása, vagy a készárudobnál a csévélés tökéletesebb és zavartalan biz-30 tosítása. Ismert, hogy valamely adott húzógépsoron elvégezhető maximális alakítás igénybevétele nem mindig szükséges a különböző befutó méretek, valamint azonos befutó méretek esetén a külön-35 böző készméretek miatt, ezért a húzógépsor egyes meghatározott húzóegységeit a húzási rendszerből kiiktatják. Az ismert húzási variációk egyikénél vagy a befutó oldalon hagynak ki néhány egységet, vagy pedig a készáru felőli ol-40 dalon. Ismert olyan elrendezés is, amelynél a húzógépsor készárudobja után külön egy csévélődob van elrendezve és ezen dob sebessége van fokozatmentesen állítva néhány előtte levő húzóegységhez. 45 Megállapítható tehát, hogy a szárazhúzógépek alaptípusainak még a tökéletesített változatai is, egymáshoz viszonyítva vagy gazdasági, vagy technológiai szempontból előnyös vagy hátrányos tulajdonságokkal bírnak. Megállapítható az 50 is, hogy külön-külön egyik húzógéprendszer sem nyújt minden tekintetben optimális előnyt. Az ismert szárazhúzógép-rendszerek vagy ezeknek a különböző technológiai céloknak meg-55 felelő kombinálása a korszerű és nagysebességű huzalhúzás követelményeit nem elégítik ki. A technológiai feltételek fejlődése következtében (tisztább huzalanyag, jobb alakíthatóság, tökéletesebb felületelőkészítés, jobb kenőanyag, stb,) 60 a nagyobb technológiai követelmények kielégítése céljaira pedig szükségszerű a húzógépsorok húzási sebességének növelése, így megfelelő húzógépsor létrehozása. A korszerű húzógépsortól megkívánják, hogy 65 a húzási sebesség a mindenkori technológiai 2