162216. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adenozin-5'-karbonsavamidok és ezek származékai előállítására

162216 4. példa: Adenozm^'-kainbonsav^-ciklopentilanúd 5 g adenoziiin^SMlcaiiibcttisaivimetilészterit 20 ml s ciklopentUamlnnal együtt melegítünk vízfürdőn 30 percig, amikoris átlátszó oldat keletkezik. Ezután a felesleges amint ledesztillálju'k, a ma­radékot éterrel mossuk és ezt követően (meta­nolból és izqpropanojból átkriistályosítjuk. Ily 1° módon 2,4 g (az elméleti hozam 43%na) adano­zm-S^ka^bonsavnN-ciklopentilaniidot kapunk, amely 201— 20i2 °C-on olvad. Hasonló módon kapunk adenozin-S'-karbon- I5 savmetilésaberlből a) ciiklohexilaimiinnial: adenozin-<5 '-üsaanbonsav-N-iciklohexilamido t, op.: 1134—^Ii3i6 °C (hozam az elméleti 50°/(Ha); b) morfplinnal: adenozdn^5'4^Tronsa^-morfolidot, op.: 248—1249 °C (hozam az elméleti 37%-a); c) piperidinnel: adenozin-5 '-karbonsav-N ^N-pentametilén­amidot, ap.: 225—1226 °C (hozam az elméleti 44%-a); d) N-mettlpiperaaimnal: adenazán-5'-kaiibonisav-N,N-(i3-imetil-3--iazapentametiilén)^aimidot, op.: Ii55—157 °C (hozam az elméleti 48%-<a). 5. példa: Adenozin-S '-hi droxámsav 20 25 30 35 7. példa: 2\3'-OHÍzopropilidén^denozm-5'-kiaiÍ5onsav­-iN,N-diimetilamid * 5 g 2',3'~Ö-dzqpropilidén^adenozi'n-5'-kairibon­savkloridoit SO ml 25%^os metanolos dimetil­aminban oldunk és a kapott oldatot 1 napig szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután a fe­lesleges amint és metanolt csökkentett nyomá­son eltávolítjuk, a maradékot klorofommiban oldjuk és ezt az oldatot vízzel kétszer mossuk, majd kalciumkloriid felett szárítjuk. Az oldatot ezután ledesztilláljuk és a maradékot vákuum­ban szárítjuk. Ily módon 2,3 g (az elméleti ho­zam 440/o-ia) 2',3'-0-tizopropihdén-adenozin-i5'­-kainbonsavHN,:N^diimetiláimidot kapunk amorf, csillogó pikkelyeik alakjában. A vegyület. szer­kezetét tömegispdbtroszlkópiai úton igazoljuk. 8. példa: 5 g adenozinHÖ-barbonsavmetilésztert 100 ml tercier-lbutilaminnal egy átlátszó oldat kelet­kezéséig vízfürdőn melegítünk együtt és ezt követően az oldatot 16 órán keresztül szoba­hőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután a felesle­ges teraar-ibuitilamiint ledesztilláljiuk, a .mara­dékhoz metanolt .adunk és újból szárazra párol­juk az oldatot, majd a maradékot hideg meta­nollal való feliszapolás után leszívatjuk. A ka­pott anyagot kevés metanolból kétszer átkris­tályosítjuk és ily módon 245 g (az elméleti hozam 38%-a) adenozin-45'nkar|bonsav-N-<terc.­-butilamidot kapunk, amelynek az olvadáspont­jí, 270—280 °C (bomlik). 5 g adenozán-i5'-metilésztert alkoholos oldat­ban feleslegiben levő hd'droxilaminnal reagálta­tunk oly módon, hogy rövid ideig 60 °iC-on 40 9. példa melegítjük a reaikciopantneneket, miig átlátszó oldatot kapunk és utána további melegítés nél­kül 2 óra hosszat keverjük az oldatot. A kivált kristályos anyagot leszívatjuk és vízből átkiris­tályosítjuk. Ily módon 4,0 g adenoziin-<5'-Mdr- 45 oxámsavat kapunk, amely 224—225 °C-on (bom­lás köziben) olvad. Kitermelés az elméleti hozam 83%-a. 6. példa: 50 Adenozin-<5 '-feanbonsa v^hidrazid 5 g adenozmJ 5%kairbonsavimetilésztert 150 ml metanolban szuszpendálunk, a szuszpenzióhoz 55 20 ml hidrazdnlhidrátot adunk és az egészet fonrásdig melegítjük. Az észter eközben oldatba megy, míg majdnem egyidejűleg a hidirazid fi­nomkiristályos anyagként kiválik. Egy éjszakán át történő állás után a kristályos anyagot le- 60 szívatjuk, metanollal mossuk és szárítjuk. Ily módon 4,4 g adenozdn-őMkarboMsav-hddrazidot kapunk, amely 270—i27i2 "Cnon (bomlás köz­ben) olvad. Kitermelés az elméleti hozam 93%-a. A vegyület forró víziből jól átkristályosiítható. 65 5 g adenozm^5'-)karbonsavimetilészitert és 25 g N^aminopiperidint 2 óra hosszat vízfürdőn me­legítünk, a reakoióelegyet ezután lehűtjük és a keletkezett vegyületet 350 ml éter hozzáadása után kicsapjuk. A szilárd csapadékot leszívat­juk és metanoliból átfcristályosítjuk. Ily módon 2,6 g (az elméleti hozam 42%-a) adenozin-5'­-kairbonsiafv-NHpipeiiidinoHaimidot kapunk, amely 189—il91 °C-on olvad. Szabadalmi igénypontok: , 1. Eljárás (I) általános képletű adenozin-5'­-kairlbonisavamiidok, és ezek szárma'zékai, vala­mint farmakológiailag elviselhető addíciós sóik előállítására — e képletben Rí és R2 hidrogénatomot, hidroxil-, amino-, rö­ívidszónlánoú alkil-, rövidszénláneú al­kenál-, valamely — adott esetben N­^alkálezett — rövidszénlánoú aminoal­kil-, cikloalkil- vagy hidroxialkil vagy pipeiíddno-csoiporitoit jelent, vagy Rí és 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom